Ugrás a tartalomhoz

John Russell (politikus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
John Russell
Született1792. augusztus 18.[1][2][3][4][5]
Mayfair
Elhunyt1878. május 28. (85 évesen)[1][6][2][3][4]
Pembroke Lodge[7]
Állampolgársága
Házastársa
  • Frances Russell, Countess Russell (1841. július 20. – nem ismert)[8][9][10][11]
  • Adelaide Lister (1835. április 11. – nem ismert)[9][10][11]
Gyermekei
  • Rollo Russell
  • John Russell
  • Lady Agatha Russell
  • Lady Georgiana Russell
  • Lady Victoria Russell
  • George Gilbert William Russell
SzüleiGeorgiana Byng
John Russell, Bedford 6. hercege
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • Az Egyesült Királyság Titkos tanácsának tagja
  • member of the 5th Parliament of the United Kingdom (1813. május 4. – 1817. február 28.)
  • member of the 6th Parliament of the United Kingdom (1818. június 17. – 1820. február 29.)
  • member of the 7th Parliament of the United Kingdom (1820. március 6. – 1826. június 2.)
  • member of the 8th Parliament of the United Kingdom (1826. december 19. – 1830. július 24.)
  • member of the 9th Parliament of the United Kingdom (1830. november 27. – 1831. április 23.)
  • member of the 10th Parliament of the United Kingdom (1831. április 28. – 1832. december 3.)
  • member of the 10th Parliament of the United Kingdom (1831. április 28. – 1831. május)
  • member of the 11th Parliament of the United Kingdom (1832. december 10. – 1834. december 29.)
  • Leader of the Opposition (1834. november – 1835. április)
  • member of the 12th Parliament of the United Kingdom (1835. január 6. – 1835. április)
  • Egyesült Királyság belügyminisztere (1835. április 18. – 1839. augusztus 30.)
  • Leader of the House of Commons (1835. április 18. – 1841. augusztus 30.)
  • member of the 12th Parliament of the United Kingdom (1835. május 19. – 1837. július 17.)
  • member of the 13th Parliament of the United Kingdom (1837. július 24. – 1841. június 23.)
  • Secretary of State for War and the Colonies (1839. szeptember – 1841. szeptember)
  • member of the 14th Parliament of the United Kingdom (1841. június 29. – 1847. július 23.)
  • Leader of the Opposition (1841. augusztus – 1846. június)
  • az Egyesült Királyság miniszterelnöke (1846. június 30. – 1852. február 23.)
  • Leader of the House of Commons (1846. június 30. – 1852. február 21.)
  • member of the 15th Parliament of the United Kingdom (1847. július 29. – 1852. július 1.)
  • Leader of the Opposition (1852. február – 1852. december)
  • member of the 16th Parliament of the United Kingdom (1852. július 7. – 1857. március 21.)
  • Leader of the House of Commons (1852. december 28. – 1855. január 30.)
  • Lord President of the Council (1854. június 12. – 1855. február 8.)
  • Secretary of State for the Colonies (1855. május – 1855. július)
  • member of the 17th Parliament of the United Kingdom (1857. március 27. – 1859. április 23.)
  • president of the Royal Statistical Society (1859–1861)
  • member of the 18th Parliament of the United Kingdom (1859. április 28. – 1861. július)
  • az Egyesült Királyság külügyi államtitkára (1859. június 18. – 1865. november 3.)
  • rektor (1863–1866, University of Aberdeen)
  • az Egyesült Királyság miniszterelnöke (1865. október 29. – 1866. június 28.)
  • Lordok Házának vezetője (1865. október 29. – 1866. június 26.)
  • Leader of the Opposition (1866. június 28. – 1868. december 3.)
Iskolái
Kitüntetései
  • Szent Mihály és Szent György rend nagykeresztje
  • Térdszalagrend lovagja
  • a Royal Society tagja
SírhelyeChurch of St Michael, Chenies
Politikai pályafutása
Párt

John Russell aláírása
John Russell aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz John Russell témájú médiaállományokat.

John Russell, Russell 1. grófja (1792. augusztus 18. – 1878. május 28.) brit politikus, kétszeres miniszterelnök és a XIX. századi liberális reformmozgalmak egyik vezető alakja volt. Jelentős szerepet játszott az 1832-es parlamenti reformban és a brit Liberális Párt megalakulásában.

Család

[szerkesztés]

John Russell Bedford 6. hercegének, John Russellnek a harmadik fia volt. Kétszer házasodott: első felesége Adelaide Lister volt, aki 1838-ban meghalt gyermekágyban. Második feleségétől, Frances Anna Maria Elliot-Murray-Kynynmoundtól, több gyermeke született, köztük John Russell, Amberley vikomtja, akinek fia, Bertrand Russell lett a világhírű filozófus és harmadik gróf.[12][13]

Politika

[szerkesztés]

John Russell az 1830-as években a whig párt egyik vezető reformere volt, és kulcsszerepet játszott az 1832-es Reform Act elfogadtatásában. A törvény célja a választási rendszer igazságosabbá tétele volt: megszüntette több „rothadt város” képviseletét[m 1], és megnövelte a nagyobb ipari városok parlamenti képviseletét. Russell 1831-ben a reformtörvény egyik legaktívabb támogatójaként lépett fel az alsóházban. Az intézkedés ugyan nem vezette be az általános választójogot, de jelentős lépést jelentett a modern brit demokrácia kialakulása felé. Hozzájárult a politikai képviselet kiterjesztéséhez a városi középosztály számára, és csökkentette az arisztokrácia túlsúlyát a parlamentben. Russell ezzel megalapozta politikai karrierjét és reformpárti hírnevét.[14][15][12][13]

A Whig párt tagjaként már korán síkra szállt a szólásszabadság, a vallási türelem és a választójogi reformok mellett. Fontos szerepet játszott az anglikán egyház és a katolikusok közötti egyenjogúsítás előmozdításában. 1859-ben a Whigek, radikálisok és peeliták[m 2] egyesítésével megalapította a Liberális Pártot, amely hosszú időre meghatározta a brit politika arculatát. Russell elvei jelentős hatással voltak a párt korai irányvonalára és ideológiai alapjaira. Liberális politikusként következetesen támogatta a társadalmi és politikai modernizációt. John Russell a brit liberalizmus egyik kulcsfigurája volt a XIX. század közepén.[14][15][12][13]

Miniszterelnökségek

[szerkesztés]

John Russell először 1846 és 1852 között töltötte be a miniszterelnöki posztot. A gabonatörvények eltörlését követően vette át a kormányt a whigek élén. Kormányzása alatt a közegészségügy és az oktatás reformját próbálta előmozdítani, de koalíciós nehézségek és a belső megosztottság korlátozták mozgásterét. Második miniszterelnöksége 1865–1866 között rövidebb és kevésbé sikeres volt, ekkor egy újabb választójogi reformot próbált keresztülvinni, de a parlament elutasította a javaslatát. A vereség következtében lemondott, és ezzel politikai pályájának aktív szakasza véget ért. Mindkét kormányfői ciklusa alatt visszafogott, de következetes reformpárti politikát folytatott.[16][17][18][12][13]

Értékelés

[szerkesztés]

John Russell politikai pályáját több kritika is érte. Kortársai gyakran kifogásolták bizonytalan vezetési stílusát és azt, hogy hajlamos volt kompromisszumokat kötni még akkor is, amikor határozott fellépésre lett volna szükség. Mások szerint nem rendelkezett kellő politikai érzékkel a koalíciós kormányzás bonyolult viszonyaihoz, és emiatt reformjait gyakran félbehagyni kényszerült. Emellett az is bírálat tárgya volt, hogy késlekedett a munkásosztály követeléseinek kezelésében, így reformtörekvései nem mindig érték el a kívánt társadalmi hatást.[16][17][14][15][18]

Családfa

[szerkesztés]
  • John Russell (1766–1839), Bedford 6. hercege ∞¹ Georgiana Byng (1768–1801) ∞² Georgiana Gordon (1781–1853)
    • ¹Francis Russell (1788–1861), Bedford 7. hercege ∞ Anna Maria Stanhope (1783–1857)[m 3]
    • ¹George Russell (1790–1846)[m 4] ∞ Elizabeth Anne Rawdon (1793–1874)
    • ¹John Russell (1792–1878), Russell 1. grófja ∞² Frances Anna Maria Elliot-Murray-Kynynmound (1820–1898)
      • ²John Russell (1842–1876)[m 5], Amberley vikomt ∞ Katharine Stanley (1842–1874)
        • Frank Russell (1865–1931), Russell 2. grófja ∞¹ Mabel Edith Russell (1869–1908) ∞² Marion Cooke ∞³ Mary Annette Beauchamp (1866–1941)
        • Bertrand Russell (1872–1970), Russell 3. grófja ∞¹ Alys Pearsall Smith (1867–1951) ∞² Dora Winifred Black (1894–1986) ∞³ Patricia Helen Spence (1910–2004) ∞4 Edith Finch Russell (1900–1978)
          • ²John Russell (1921–1987), Russell 4. grófja
            • három lánya: Felicity (1945–), Sarah (1946–) és Lucy (1948–1975)
          • ³Conrad Russell (1937–2004), Russell 5. grófja


Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. A „rothadt város” (angolul: rotten borough) kifejezés azokra a brit parlamenti választókerületekre utal, amelyek a XVIII–XIX. században szinte teljesen elnéptelenedtek, mégis ugyanúgy jogosultak maradtak parlamenti képviseletre, mint a sűrűn lakott városok. Ezekben a körzetekben gyakran csak néhány szavazó élt, akiket egy befolyásos földbirtokos könnyen irányíthatott, így ezek a körzetek a politikai korrupció melegágyává váltak. Az 1832-es reformtörvény célja éppen ezek felszámolása volt, hogy a képviselet igazságosabban tükrözze a lakosság eloszlását.
  2. A peeliták Sir Robert Peel brit miniszterelnök követői voltak, akik a Konzervatív Pártból váltak ki az 1840-es években. Peel 1846-ban a gabonavámok eltörlése mellett döntött, ami a párt megosztásához vezetett. A peeliták ezután a szabadkereskedelem, pénzügyi fegyelem és mérsékelt reformok hívei maradtak, és egyre közelebb kerültek a Whigekhez és radikálisokhoz. 1859-ben a három irányzat egyesüléséből jött létre a Liberális Párt.
  3. Anna Maria Stanhope (1783–1857) Charles Stanhope, Harrington 3. grófjának lánya volt. 1808-ban ment feleségül Francis Russellhez. Közeli barátságot ápolt Viktória királynővel, akinek 1837 és 1841 között udvarhölgyeként is szolgált. Őt tartják az öt-órai-tea (afternoon tea) szokásának bevezetőjének. Az 1840 körül kialakult hosszú ebéd és késői vacsora közötti időszakban teát, kenyeret és süteményt kérve enyhítette délutáni éhségérzetét – bár ezt a történetet nem minden forrás erősíti meg. Később barátait is meghívta e teázásra, s mivel azok többsége az udvarhoz tartozott, a szokás gyorsan elterjedt, és maga a királynő is átvette. 1841-ben a királynőt is vendégül látták Woburn apátságban.
  4. George William Russell (1790. május 8. – 1846. július 16.) a hatodik herceg második fia volt. Katonai pályáját 1806-ban kezdte az 1. Dragonyos ezredben, még abban az évben hadnaggyá lépett elő, és részt vett az 1807-es koppenhágai expedícióban. A következő években szolgált a 23. Dragonyos ezred kapitányaként (1808), részt vett a talaverai csatában, ahol megsebesült (1809), majd Graham tábornok (1810), később Wellington hercege (1812 és 1817) mellett szolgált szárnysegédként. 1813-ban őrnagyi rangot kapott a 102. (királyi madrászi) gyalogezredben, 1824-ben az 8. Huszár alezredese lett, 1830-ban ezredesi rangot, 1841-ben pedig altábornagyi kinevezést kapott. 1831-ben a Bath-rend lovagja, 1838-ban pedig a Nagykeresztes Lovagja lett. 1818 és 1830 között Bedford parlamenti képviselője volt. Diplomáciai pályáján 1833-ban lisszaboni és württembergi követi, 1835-ben berlini nagyköveti megbízatást kapott. 1846-ban, 56 évesen hunyt el Genovában.
  5. John Russell, Amberley vikomtja (1842–1876) John Russell brit miniszterelnök legidősebb fia volt. Liberális nézeteiről ismert, erősen támogatta a vallásszabadságot és a nők jogait, ami miatt gyakran szembekerült saját családjával is. Rövid parlamenti pályát futott be, de nézetei túl radikálisnak számítottak a viktoriánus korban. Feleségével, Katharine Stanley-vel négy gyermekük született, köztük a világhírű filozófus és Nobel-díjas Bertrand Russell. Hamrincnégy évesen, tüdőbajban hunyt el.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Darryl Roger Lundy: The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ISFDB” (angol nyelven). (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.) 
  6. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  7. The History of Parliament (angol nyelven)
  8. Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004
  9. a b Kindred Britain
  10. a b p2566.htm#i25660, 2020. augusztus 7.
  11. a b inferred from timeline of events
  12. a b c d Cracroft
  13. a b c d The Peerage
  14. a b c University of Nottingham
  15. a b c Liberal Democrat History Group
  16. a b History of Goverment
  17. a b gov.uk
  18. a b Museum of the Prime Minister

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a John Russell, 1st Earl Russell című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]