Ugrás a tartalomhoz

John Pople

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
John Pople
Életrajzi adatok
Született1925. október 31.
Burnham-on-Sea(wd), Somerset, Anglia, Egyesült Királyság
Elhunyt2004. március 15. (78 évesen)
Chicago, Illinois, Amerikai Egyesült Államok
Születési neveJohn Anthony Pople
Ismeretes mint
Iskolái
Pályafutása
Szakterületmatematika, kémia
Tudományos fokozatPhD (1951, Cambridge-i Egyetem)
Szakmai kitüntetések
  • a Royal Society tagja (1961)
  • a Brit Birodalom Rendjének lovagparancsnoka (2003)
  • Copley-érem (2002)
  • kémiai Nobel-díj (1998, Walter Kohn, 3 800 000 kr)
  • ACS Award in Theoretical Chemistry (1998)
  • Marlow Award (1958)
  • Kémiai Wolf-díj (1992)
  • Humboldt Research Fellowship (1981)
  • Davy-érem (1988)
  • Mayhew Prize (1948)
  • Centenary Prize (1972)
  • Irving Langmuir Award in Chemical Physics (1970)
  • Humboldt-díj (1980-as évek)
  • Linus Pauling Award (1977)
  • Oesper Award (1984)
  • ACS Award for Computers in Chemical and Pharmaceutical Research (1991)
  • Smith-díj (1951)
  • Fellow of the Australian Academy of Science (1993)
A Wikimédia Commons tartalmaz John Pople témájú médiaállományokat.

Sir John Anthony Pople KBE FRS(wd)[1] (Burnham-on-Sea, 1925. október 31.[2][3][4][5][6] –‎ Chicago, 2004. március 15.[2][3][4][5][6])[1][7] brit elméleti kémikus volt, akit Walter Kohnnal közösen 1998-ban kémiai Nobel-díjjal tüntettek ki a kvantumkémia számítógépes módszereinek kidolgozásáért.[8][9][10]

Fiatalkora és iskolái

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pople a Somerset megyei Burnham-on-Sea-ben(wd) született, és a Bristol gimnáziumba(wd) járt. 1943-ban ösztöndíjat nyert a cambridge-i Trinity College-ba(wd). 1946-ban bölcsészdiplomát szerzett. 1945 és 1947 között a Bristol Aeroplane Company-nál dolgozott. Ezután visszatért a Cambridge-i Egyetemre, és 1951-ben matematikából doktorált, magányos elektronpárok[11] témakörében.[12]

Pályafutása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

PhD fokozatának megszerzése után kutatóként dolgozott a cambridge-i Trinity College-ban(wd), majd 1954-től a cambridge-i matematika tanszék előadója volt. 1958-ban a London közeli(wd) National Physical Laboratory-ba (NPL(wd))került, ahol az új alapfizikai tanszék vezetője lett. 1964-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ahol élete végéig élt, bár megtartotta brit állampolgárságát. Pople inkább matematikusnak, mint vegyésznek tartotta magát, de az elméleti vegyészek őt tartják számon a legfontosabbak között.[13] 1964-ben a pennsylvaniai Pittsburghben található Carnegie Mellon Egyetemre(wd) költözött, ahol 1961 és 1962 között a szabadságát töltötte. 1993-ban az illinoisi Evanstonban(wd) található Northwestern Egyetemre költözött, ahol haláláig a kémia tanszék kuratóriumi professzora volt.[14]

Kutatás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főbb tudományos eredményei négy különböző területen voltak:[15]

A víz statisztikai mechanikája

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Michael J. Frisch(wd) szerint Pople korai tanulmánya a víz statisztikai mechanikájáról „sok éven át a mércének számított”.[15][16] Ez volt a doktori disszertációjának témája Cambridge-ben, John Lennard-Jones(wd) témavezetésével.[12][13]

Nukleáris mágneses rezonancia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mágneses magrezonancia (NMR) korai napjaiban tanulmányozta az alapjául szolgáló elméletet, és 1959-ben W.G. Schneiderrel(wd) és H.J. Bernsteinnel(wd) közösen[17] megírta a High Resolution Nuclear Magnetic Resonance (Nagy felbontású nukleáris mágneses rezonancia) című tankönyvet.[15]

Félempirikus elmélet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentős mértékben hozzájárult a közelítő molekulapályák számításának elméletéhez, kezdve egy olyan elmélettel, amely megegyezett a Rudolph Pariser(wd) és Robert G. Parr(wd) által a pi-elektronrendszereken kidolgozott módszerrel,[18] és amelyet ma Pariser–Parr–Pople módszernek(wd) neveznek.[19] Ezt követően kidolgozta a Teljes differenciális átfedés elhanyagolása (CNDO(wd)) (1965-ben) és a Differenciális átfedés közbenső elhanyagolása (INDO(wd)) módszereket háromdimenziós molekulák közelítő MO-számításához, valamint egyéb fejlesztéseket a számítógépes kémiában. 1970-ben David Beveridge-dzsel(wd) közösen írták az Approximate Molecular Orbital Theory című könyvet, amely ezeket a módszereket ismerteti.

Ab initio[a] elektronszerkezet-elmélet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pople úttörő szerepet játszott a kifinomultabb számítási módszerek, az úgynevezett ab initio kvantumkémiai módszerek(wd) fejlesztésében, amelyek Slater-típusú(wd) vagy Gauss-pályák(wd) báziskészleteit[20] használják a hullámfüggvény modellezésére.[21] Míg a kezdeti időkben ezek a számítások rendkívül drágák voltak, a nagysebességű mikroprocesszorok megjelenése ma már sokkal megvalósíthatóbbá tette őket. Kulcsszerepet játszott az egyik legszélesebb körben használt számítógépes kémiai csomag, a Gaussian programcsomag(wd) fejlesztésében, beleértve az első verzió, a Gaussian 70 társszerzőségét is.[22] Egyik legfontosabb eredeti hozzájárulása a modellkémia koncepciója, amelyben egy módszert szigorúan kiértékelnek számos molekula esetében.[15][23] Kutatócsoportja olyan kvantumkémiai összetett módszereket fejlesztett ki, mint a Gaussian-1 (G1) és a Gaussian-2 (G2). 1991-ben Pople abbahagyta a Gaussianon végzett munkát, és néhány évvel később (másokkal együtt) kifejlesztette a Q-Chem(wd) számítógépes kémiai programot.[24] Pople professzor távozása a Gaussian módszertantól, valamint számos kiemelkedő tudós, köztük saját maga eltiltása a szoftver használatától jelentős vitákat váltott ki a kvantumkémiai közösségben.[25]

A Gauss-féle molekulapálya-módszereket Warren Hehre(wd), Leo Radom(wd), Paul v.R. Schleyer és Pople az 1986-os Ab initio molecular orbital theory című könyvben írták le.[26]

  1. ↑ Az Ab initio egy latin kifejezés, jelentése „kezdettől fogva”.

Díjak és kitüntetések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pople 1992-ben Wolf-díjat, 1998-ban pedig kémiai Nobel-díjat kapott.[27] 1961-ben a Royal Society (FRS(wd)) tagjává választották.[1] 2003-ban a Brit Birodalom Rendjének Lovagparancsnokává (KBE) nevezték ki. Alapító tagja volt a Kvantummolekuláris Tudományok Nemzetközi Akadémiájának (IAQMS(wd)).

Egy informatikai termet és egy ösztöndíjat neveztek el róla a Bristol Gimnáziumban(wd), akárcsak egy szuperszámítógépet a pittsburghi Szuperszámítógépes Központban (PSC(wd)).

Magánélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pople 1952-ben feleségül vette Joy Bowers-t, és házasok voltak annak 2002-ben rákban bekövetkezett haláláig. Pople 2004-ben halt meg Chicagóban májrákban. Lánya, Hilary, valamint fiai, Adrian, Mark és Andrew gyászolták.[28] Kívánságának megfelelően Pople Nobel-érmét családja 2009. október 5-én a Carnegie Mellon Egyetemnek adományozta.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 Buckingham, A. D. (2006). "Sir John Anthony Pople. 31 October 1925 -- 15 March 2004: Elected FRS 1961". Biographical Memoirs of Fellows of the Royal Society. 52: 299–314. doi:10.1098/rsbm.2006.0021. S2CID 68810170.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)
  2. 1 2 "MacTutor History of Mathematics archive". Hozzáférés: 2017. augusztus 22.
  3. 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. Hozzáférés: 2017. október 9.
  6. 1 2 "Munzinger Personen" (német nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  7. ↑ Gordon, M. S.; Kim, H. J.; Ratner, M. A. (2005). "John Anthony Pople". Physics Today. 58 (4): 79–80. Bibcode:2005PhT....58d..79G. doi:10.1063/1.1955494.
  8. ↑ John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. John Pople a MacTutor archívumban. (angolul)
  9. ↑ "Pople's early photo (1950s)". 2008. szeptember 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2004. március 18.
  10. ↑ John Pople Oral history (pdf) Archiválva 2008. december 18-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  11. ↑ A kémiában a magányos elektronpár (lone pair(wd)) olyan vegyértékelektron-párra utal, amely nem osztozik egy másik atommal kovalens kötésben.
  12. 1 2 John Pople a Mathematics Genealogy Project adatbázisában 
  13. 1 2 Wright, Pearce (2004. március 19.). "Obituary Sir John Pople". The Guardian.
  14. ↑ John Pople Chronology at Gaussian. Archiválva 2010. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  15. 1 2 3 4 Frisch, Michael J. (17 március 2004). "Reflections on John Pople's Career and Legacy". 24 július 2010 dátummal az eredeti címről archiválva.
  16. ↑ Pople, J. A. (1951). "Molecular Association in Liquids: II. A Theory of the Structure of Water". Proceedings of the Royal Society A. 205 (1081): 163–178. Bibcode:1951RSPSA.205..163P. doi:10.1098/rspa.1951.0024. S2CID 97458304.
  17. ↑ William George Schneider (1915. június 1. – 2013. február 18.) kanadai vegyész.
  18. ↑ Rudolph Israel Pariser (1923. december 8. – 2021. február 2.) amerikai fizikai és polimer kémikus.
    Robert Ghormley Parr (1921. szeptember 22. – 2017. március 27.) amerikai elméleti kémikus.
  19. ↑ Steinborn, E. Otto; Homeier, Herbert H. H. (1990). "Möbius-Type quadrature of electron repulsion integrals with B functions". International Journal of Quantum Chemistry. 38: 349–371. doi:10.1002/qua.560382435.
  20. ↑ Az elméleti és számítógépes kémiában a bázishalmaz(wd) olyan függvények (más néven bázisfüggvények(wd)) halmaza, amelyeket a Hartree–Fock-módszerben(wd) vagy a sűrűségfunkcionál-elméletben(wd) az elektromos hullámfüggvény ábrázolására használnak, hogy a modell parciális differenciálegyenleteit algebrai egyenletekké alakítsák, amelyek alkalmasak a számítógépen történő hatékony megvalósításra.
  21. ↑ A Slater-típusú pályák (STO-k) vagy Slater-típusú függvények (STF-ek) olyan függvények, amelyeket az elektronpályák(wd) lineáris kombinációjának módszerében(wd) használnak. Nevüket John C. Slater(wd) fizikusról kapták, aki 1930-ban vezette be őket.
    A molekuláris fizikában(wd) a Gauss-pályák olyan függvények, amelyeket az LCAO-módszerben(wd) atomi pályákként használnak a molekulák elektronpályáinak és számos, ezektől függő tulajdonságának ábrázolására.
  22. ↑ Gaussian's page on John Pople Archiválva 2010. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  23. ↑ Pople, J. A. (1973). D. W. Smith (ed.). "Theoretical Models for Chemistry". Proceedings of the Summer Research Conference on Theoretical Chemistry, Energy Structure and Reactivity. New York: John Wiley & Sons.
  24. ↑ "Pople's Q-Chem page". 2011. május 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. szeptember 11.
  25. ↑ Giles, Jim (2004). "Software company bans competitive users". Nature. 429 (6989): 231. Bibcode:2004Natur.429..231G. doi:10.1038/429231a. ISSN 0028-0836. PMID 15152213.
  26. ↑ "AB INITIO Molecular Orbital Theory". Wiley. Hozzáférés: 2015. október 8.[halott link]
  27. ↑ Official homepage of the Nobel Prize in Chemistry in 1998
  28. ↑ Notable Biographies

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a John Pople című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=John_Pople&oldid=29299515”