John Napier (matematikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
John Napier
Született 1550. február 1.[1][2]
Merchiston Tower[3]
Elhunyt 1617. április 4. (67 évesen)[1][2][4][5][6]
Edinburgh
Állampolgársága skót
Házastársa
  • Elizabeth Stirling (1572–1579)[7]
  • Agnes Chisholm[7]
Gyermekei
  • Joan Napier
  • Archibald Napier, 1st Lord Napier
  • William Napier of Ardinmoir
  • John Napier
  • Alexander Napier
  • Adam Napier
  • Jane Napier
  • Elizabeth Napier
  • Anne Napier
  • Helen Napier
  • Margaret Napier
  • Robert Napier
SzüleiJanet Bothwell
Archibald Napier
Foglalkozása
Iskolái St. Andrews-i Egyetem
Sírhelye St Cuthbert's Church, Edinburgh
A Wikimédia Commons tartalmaz John Napier témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

John Napier (Laird of Merchiston) (15501617. április 4.) skót teológus, matematikus, természettudós.

Élete[szerkesztés]

Skót bárói családban született, anyja az orkney-i püspök lánya volt. 13 évesen lett a St. Andrews egyetem hallgatója, de rövid tartózkodás után, a diploma megszerzése nélkül távozott. Úgy tartják, hogy matematikai tudását valamelyik európai egyetemen, valószínűleg Párizsban szerezte, de erről nem maradtak fenn hivatalos feljegyzések. Valószínűleg Itáliában és Németalföldön is járt. 1571-ben már újra otthon tartózkodott, és élete hátralévő részét Merchistonban, a birtokán gazdálkodva töltötte. A Jelenések könyvéhez írott – harcos protestáns nézeteit tükröző – magyarázatai (1594) után fegyverek és harci gépezetek tervezésével foglalkozott. Kéziratai között megtalálták két gyújtótükör, egy ágyú és egy fémborítású harci szekér vázlatait.

Elefántcsontból készült Napier-csont készlet 1650 tájáról

Matematikával kedvtelésből foglalkozott; saját bevallása szerint nehezen szakított rá időt teológiai munkássága mellett. Idejét legfőképpen a számításokat megkönnyítő módszerek kifejlesztésének szentelte. Legnagyobb jelentőségű felfedezése a logaritmus, amelyet valószínűleg már 1594-ben elkezdett kutatni; Mirifici logarithmorum canonis descriptio című műve 1614-ben jelent meg. A logaritmus főként a csillagászati számításokban bizonyult hasznosnak, nagy segítségére volt Keplernek is a Rudolf-féle táblázatok elkészítésében. Bevezette a tizedestörtek ma használatos jelölését is; előtte Simon Stevin holland matematikus már kidolgozott egy saját jelölést, de az nehézkesnek bizonyult. Feltalálta a róla elnevezett számolópálcákat (Napier-csontok, amiből később a logarléc kialakult), melyeknek segítségével a szorzás és osztás művelete gyorsabban elvégezhetővé vált. A gömbháromszögekhez kapcsolódik az általa felfedezett tíz Napier-analógia.[8][9]

Róla nevezték el a Holdon a Napier-krátert, illetve a 7096 Napier kisbolygót.

Írásai[szerkesztés]

  • (1593) A Plaine Discovery of the Whole Revelation of St. John
  • (1614) Mirifici logarithmorum canonis descriptio
  • (1617) Rhabdologia (halála után jelent meg)
  • (1619) Mirifici logarithmorum canonis constructio (a Descriptio előtt írta, de csak halála után jelent meg)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  3. Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004
  4. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven)
  7. a b p41268.htm#i412673, 2020. augusztus 7.
  8. Sarah J. Greenwald, Jill E. Thomley: Encyclopedia of Mathematics and Society, Salem Press, 2012, p. 1098
  9. Lánczos Kornél: A geometriai térfogalom fejlődése. Gondolat, 1976.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]