John Mace Grunsfeld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
John Mace Grunsfeld
John Mace Grunsfeld
John Mace Grunsfeld

Született 1958. október 10. (57 éves)
Chicago
Iskolái
Űrben töltött idő 84 423 min
Repülések
Kitüntetései NASA Exceptional Service Medal
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz John Mace Grunsfeld témájú médiaállományokat.

John Mace Grunsfeld (Chicago, Illinois, 1958. október 10. –) amerikai fizikus, űrhajós.

Életpálya[szerkesztés]

1980-ban a Massachusetts Institute of Technology (MIT) keretében fizikából kapott oklevelet. 1980-1981 között Japánban végzett tudományos kutatást. 1984-ben az University of Chicago keretében fizikából doktorált (Ph.D.). 1988-ban megvédte doktori diplomáját.

1992. március 31-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. 2003-2004 között a NASA vezető kutatója. 2009-ben a Space Telescope Science Institute Baltimore igazgatója.

Öt űrszolgálata alatt összesen 58 napot, 15 órát és 3 percet (1407 óra) töltött a világűrben. Nyoc alkalommal végzett űrsétát, összesen 58 óra és 30 perc időtartamban. Űrhajós pályafutását 2010. január 4-én fejezte be. 2010. januártól a Space Telescope Science Institute (Baltimore) igazgatóhelyettese, valamint Johns Hopkins Egyetem kutató professzora. 2012-től a NASA Science Mission Igazgatóság (SMD) vezetője.

Űrrepülések[szerkesztés]

  • STS–67, a Endeavour űrrepülőgép 8. repülésének küldetésspecialistája. Az ASTRO–2 csillagászati űreszköz kutatási programjának segítése. Első űrszolgálata alatt összesen 16 napot, 15 órát és 8 percet (399 óra) töltött a világűrben. 11 100 000 kilométert (6 900 000 mérföldet) repült, 262 kerülte meg a Földet.
  • STS–81, az Atlantis űrrepülőgép 18. repülésének küldetésspecialistája. A Mir űrállomással 5. alkalommal dokkolt, több mint 3 tonna teheráru és csere legénység szállítása, szemét visszahozása. SpaceHab mikrogravitációs laboratóriumban kereskedelmi jellegű kísérleteket, kutatásokat és gyártásokat végeztek. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 4 órát és 56 percet (245 óra) töltött a világűrben. 6 100 000 kilométert (3 800 000 mérföldet) repült, 160 kerülte meg a Földet.
  • STS–103, a Discovery űrrepülőgép 27. repülésének küldetésspecialistája. Hubble űrtávcső elemeinek harmadik javítása. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 7 napot, 23 órát és 11 percet (191 óra) töltött a világűrben. Két űrsétán (kutatás, szerelés) összesen 16 óra és 23 perces űrsétát végzett. 5 230 000 kilométert (3 250 000 mérföldet) repült, 119 kerülte meg a Földet.
  • STS–109, a Columbia űrrepülőgép 27. repülésének küldetésfelelőse. Az űrhajósok a negyedik nagyjavítás alatt, öt űrsétán szereltek fel új berendezéseket a Hubble Space Telescope (HST) Hubble űrtávcsőre. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 22 órát és 10 percet (262 óra) töltött a világűrben. Három űrsétán összesen 21 óra 9 percet töltött az űrrepülőgépen kívül. 6 300 000 kilométert (3 900 000 mérföldet) repült, 165 kerülte meg a Földet.
  • STS–125, az Atlantis űrrepülőgép 30. repülésének küldetésfelelőse. Az űrhajósok az ötödik nagyjavítást végezték a Hubble űrtávcsövön (HST).Ötödik űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 21 órát és 38 percet (309 óra) töltött a világűrben. Három űrséta alatt 20 óra 58 percet töltött az űrrepülőgépen kívül.8 500 000 kilométert (5 300 000 mérföldet) repült, 197 alkalommal kerülte meg a Földet.

Források[szerkesztés]