Johann Nikolaus von Hontheim
| Johann Nikolaus von Hontheim | |
 | |
| Született | 1701. január 27.[1][2][3] Trier |
| Elhunyt | 1790. szeptember 2. (89 évesen)[1][2][3] Montquintin Castle |
| Álneve | Justinus Febronius |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Old University of Leuven |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Nikolaus von Hontheim témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Johann Nikolaus von Hontheim, álnevén Justinus Febronius (1701. január 27. – 1790. szeptember 2.) német érseki helynök, történész és teológus, a febronianizmus mozgalmának alapítója.
Álnév alatt 1763-ban adta ki fő egyházjogi művét: De statu ecclesiae et legitima potestate Romani Pontificis, amelyben a gallikanizmus és az episzkopalizmus szellemében támadta a római pápát. Kifejtette, hogy a pápa primátusa csak tiszteletbeli, az egyetemes zsinat a pápa felett áll, a püspököknek az egyházmegyéjükben korlátlan hatalmuk van, bár a pápával egységben kell lenniük. Az egyház megújításának útja az ősegyház rendjéhez való visszatérés, a pápa és a kúria bitorolt jogait, mellyel a világi dolgokba avatkoznak, fel kell számolni.[4]
Művét több nyelvre lefordították, de a következő évben a pápa elítélte, Rómában elégették a könyvét és indexre tették. Miután rájöttek hogy ő a mű szerzője, Róma és püspöktársai nyomására visszavonta tanait, de a hatást, amelyet a latin országokban is népszerűvé váló könyv kiváltott, nem lehetett semmissé tenni. A febronianizmus eszméinek befogadására fogékonynak mutatkozott egy sor fejedelem is; a német érsekek a Róma-ellenes egyházpolitika hangadóivá lettek.[5]
Élete[szerkesztés]
1701-ben Trierben született, egy nemesi családban. Tanulmányait a jezsuita trieri, louvaini és leideni egyetemeken végezte és 1724-ben megkapta jogtudományi doktor címet.
1728-ban pappá szentelték, majd 1732-ben a trieri egyetem professzora lett.
1748-ban segédpüspök lett, 1778-ig helynök.
1763-ban álnéven tette közzé művét, 1778-ban a fenyegetésekre visszavonta a tanítását.
Életének tíz utolsó évét elsősorban a montquintini birtokán töltötte a belga Luxemburgban. Ott halt meg 1790-ben.
Művei[szerkesztés]
- 1763: De statu ecclesiae et legitima potestate Romani Pontificis
- 1781: Febronii commentarius in suam retractationem (Febronius kommentálja visszavonását)
- Justinus Febronius abbreviatus et emendatus
Magyarul[szerkesztés]
- Febronius: Ultramontanismus és nemzeti állam; Grill, Bp., 1891
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Hangay: A pápák könyve 201. o.
- ↑ Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve 429. o.