Johann Joachim Becher

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Johann Joachim Becher
Jjbecher.jpg
Született 1635. május 6.
Speyer[1]
Elhunyt 1682 (46-47 évesen)[2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12][13][14][15]
London[1][16]
Állampolgársága német
Foglalkozása
Iskolái Mainzi Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Joachim Becher témájú médiaállományokat.

Johann Joachim Becher (Speyer, 1635. május 6.London, 1682. október) mainzi orvos, közgazdász és tanár.

Élete[szerkesztés]

Aközött a kápráztatóan sok tudományág közt, amelyekkel Becher foglalkozott, ott szerepel a nemzetgazdaságtan is 1664-től, s kalandos életében nemsokára ez játszotta az egyik főszerepet. Ebben az évben a pfalzi választóval tárgyalt a kereskedelem emelése tárgyában és nem sokkal később Münchenben telepedett le, ahol a fejedelemnek Unvorgreifliches Bedenken wegen Auffnehmen der Commerzien-Sachen című emlékiratában adott merkantilista tanácsokat, s evvel annyira magára haragította az ottani kereskedőket, hogy el kellett hagynia a várost. 1666-ban Bécsben császári tanácsosi minőségben fejtette ki programmját, erősen merkantilista tanait, amelyekben ajánlja, hogy az egész gazdasági életet az állam vezesse s regáljogainál fogva ragadja magához az ipar és kereskedés vezetését; állítson állami műhelyeket, áruraktárakat, bankot stb., a forgalmat pedig hatóságilag megállapított árszabályokkal szabályozza. Mind amellett Becher sem a pénzt nem becsüli túl, sem a földművelést nem nézi le, mint más merkantilista. Ide vágó művei: Politischer Discurs von den eigentlichen Ursachen des Auff- und Abnehmens der Städte, Länder und Republiken (1667). 1759-ben hatodik kiadását érte; emlitésre méltók ebben Bechernek a népességről való merkantilista tanai is, Gedanken und Verlauf über das Confiscations-Werck der Französischen Waaren und Manufakturen in Teutschland stb. Korának legmunkásabb alkémistái közé tartozott. Mainzból Münchenbe, majd Bécsbe költözött, ahol addig kutatta, kereste a bölcsek kövét, mígnem teljesen hitelét vesztette. Ekkor ipartelepeket akart alapítani előbb Hollandiában, később pedig Angliában; a halál éppen akkor érte utol, midőn hasonló célból Nyugat-Indiába akart utazni. Alkímiára vonatkozó műve: Physica, subterranea és Supplementum m Physicam subterraneam.

Forrás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  3. 0001 1030 5922 Nemzetközi Szabványos Névazonosító. (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
  4. BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  5. Digital Library for Dutch Literature (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. National Library of Australia. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Open Library (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. 20th century press archives. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. Encyclopædia Universalis. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  11. Early Modern Letters Online (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  12. LIBRIS. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  13. Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  14. Bibliothèque interuniversitaire de Santé. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  15. Post-Reformation Digital Library (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  16. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бехер Иоганн Иоахим, 2015. szeptember 28.