Johan Peter Emilius Hartmann

Johan Peter Emilius Hartmann
Életrajzi adatok
Született	1805. május 14. Koppenhága
Állampolgársága	dán
Elhunyt	1900. március 10. (94 évesen) Koppenhága
Családja
Házastárs	Emma Hartmann
Gyermekei	Emil Hartmann Carl Hartmann
Pályafutás
Műfajok	opera
Hangszer	orgona
Díjak	Order of the Dannebrog Knight of the 1st Class of the Order of the Dannebrog commander of the Order of the Dannebrog Grand Cross of the Order of the Dannebrog Medal of Merit
A Wikimédia Commons tartalmaz Johan Peter Emilius Hartmann témájú médiaállományokat.

Johan Peter Emilius Hartmann (Koppenhága, 1805. május 14. – Koppenhága, 1900. március 10.) dán zeneszerző, a dán romantikus zene egyik legjelentősebb alakja. Emil Hartmann zeneszerző apja.

Élete

Első bemutatkozásával, Ravnen című operája előadásával nagy sikert aratott. Később vejével, Niels Gadeval együtt létrehozta a Koppenhágai Konzervatóriumot, melynek első igazgatója volt. Színpadi műveket, kamara- és zongoraműveket, kantátákat egyaránt szerzett. 1900-ban hunyt el, közel 95 éves korában.

Művei

• Zenekar
  • g-moll szimfónia Nr. 1, op. 17 (1835), HartW 28
  • E-dúr szimfónia Nr. 2, op. 48 (1847/48), HartW 29
  • Adam Oehlenschläger-tragédiák nyitányai:
    • Axel og Valborg, op. 57 (1856), HartW 40
    • Corregio, op. 59 (1858), HartW 41
    • Yrsa, op. 78 (1883), HartW 22
  • Színpad
    • Undine, op. 33 (Carl Borgaard), (1842)
    • Hakon Jarl, op. 40 (Adam Oehlenschläger), (1844/57)
    • Dante, op. 85, (1888)
• Opera
  • Ravnen (A holló), op. 12 (1830–32), Libretto: Hans Christian Andersen
  • Korsarerne (A kalózhajó), op. 16 (1832–35), Libretto: Henrik Hertz
  • Liden Kirsten (A kis Kirsten), op. 44 (1844–46), Libretto: Hans Christian Andersen
• Balett
  • Valkyrien (Walkűrök), op. 62 (1860/61)
  • Thrymskviden, op. 67 (1867/68)
  • Arcona, op. 72 (1873–75)
• Vokális zene
  • nagyszámú kantáta
  • Guldhornene (Aranyszarvak), melodráma, op. 11, Adam Oehlenschläger után (1832)
  • kórusművek
  • dalok
• Kamarazene
  • g-moll hegedűszonáta Nr. 1, op. 8 (1826)
  • C-dúr hegedűszonáta Nr. 2, op. 39 (1844)
  • g-moll hegedűszonáta Nr. 3, op. 83 (1886)
  • B-dúr fuvolaszonáta, op. 1 (1825)
• Zongora
  • d-moll szonáta Nr. 1, op. 34 (1841)
  • F-dúr szonáta Nr. 2, (1853)
  • a-moll szonáta Nr. 3, op. 80 (1876–83)
  • rövidebb darabok
• Orgona
  • g-moll szonáta, op. 58 (1855)
  • f-moll fantázia, op. 20 (1837)
  • a-moll fantázia
  • Thorvaldsen gyászinduló (orgona és rézfúvósok)
  • Oehlenschläger gyászinduló (1850) (orgona és rézfúvósok)
  • Nyitózene az Egyetem Jubileumára (1879) (orgona és rézfúvósok)

Források

• Szalóczy Péter: Elfeledett zeneszerzők, Typotex Kiadó, Budapest, 2007 ISBN 978-963-9664-68-5, 85. oldal

Kapcsolódó szócikkek

• Zenetörténet