Ugrás a tartalomhoz

Johan Christian Fabricius

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johan Christian Fabricius
Született1745. január 7.
Tønder[1]
Elhunyt1808. március 3.
Kiel[1]
Nemzetiségedán
Foglalkozásaentomológus
IskoláiKoppenhágai Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Johan Christian Fabricius témájú médiaállományokat.

Johann Christian Fabricius (1745. január 7. – 1808. március 3.) dán zoológus, aki Carl von Linné tanítványaként az ízeltlábúakra szakosodott. Közel 10 ezer állatfajt írt le, megteremtette a modern rovartaxonómia alapjait és ezért a 18. század egyik legfontosabb entomológusaként tartják számon.[2]

Élete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Johann Christian Fabricius 1745. január 7-én született a Schleswigi Hercegséghez tartozó Tønder városában.[3][4] Apja orvos volt. Az altonai gimnáziumban tanult, majd 1762-ben beiratkozott a Koppenhágai Egyetemre.[5] Még ugyanebben az évben, rokonával, Johan Zoëgával Uppsalába utazott, ahol az ottani egyetemen két évig volt Carl von Linné tanítványa.[5] Koppenhágába való visszatérésekor megkezdte munkáját saját nagy művén, a Systema entomologiae-n, amelyet 1775-ben publikált.[5] Ezelatt hosszú ideig apja tartotta el, aki a a koppenhágai Frigyes-kórházban (az ország első kórházában) dolgozott.[5]

1768-ban Fabriciust kinevezték a Charlottenborgi Intézet professzorává, de munkája előtt két évig még kutatóutakkal töltött; 1770-es visszatérésekor bérét jelentős mértékben csökkentették. Az ország szürke eminenciása, a liberális reformokat bevezető Johann Friedrich Struensee 1772-es bukását követően Fabricius 1775-ben Németországba költözött, a Kieli Egyetemen kapott természettudományi és közgazdasági katedrát. Ezt az állását élete végéig megtartotta, bár háromszor is megpróbált felmondani és egyik alkalommal a tanítványai kérelmezték VII. Keresztély dán királynál, hogy akadályozza meg tanáruk távozását.[4][3]

Fabricius a nyári szünetek alkalmával többször is Londonba utazott, hogy tanulmányozza a neves brit természettudósok, mint Joseph Banks vagy Dru Drury gyűjteményét.[6] Idős korában feleségével együtt sok időt töltött Párizsban, ahol gyakran találkozott a neves francia zoológusokkal, Georges Cuvier-val vagy Pierre André Latreille-jel;[4] A nyarakat Koppenhágában töltötte, tanítványai, O. R. Sehested és Tønder Lund gyűjteményeit feldolgozva.[7] Amikor a napóleoni háborúk során az angol flotta 1807-ben megtámadta Koppenhágát, a megrendült egészségű Fabricius visszaköltözött Kielbe. Ott halt meg 1808. március 3-án, 63 éves korában..[4]

Két fia orvosnak tanult, lánya Párizsban balesetben halt meg.[3]

Munkássága

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Genera insectorum Linnaei et Fabricii iconibus illustrata egyik illusztrációja

Fabricius a 18. század egyik legjelentősebb entomológusa.[4] Míg mentora, Linné főleg a növényekre fókuszált, ő az ízeltlábúak rendszertanát alapozta meg. Összesen 9776 fajt írt le (míg Linné "csak" kb. 3 ezret).[8]

Míg Linné főleg szárnyaik száma és formája szerint katalogizálta a rovarokat, Fabricius a szájszervek alapján választotta szét a rendeket (amiket ő osztályoknak nevezett).[8] "Akiknek táplálkozása és biológiája ugyanaz, azok ugyanazon nemzetségbe kell hogy tartozzanak", állította.[9] Rendszertani kategóriái a mai napig használatosak, bár elnevezésük azóta megváltozott. Például a bogarak rendjének ő az Eleutherata nevet javasolta (ma Coleoptera), a hártyásszárnyúaknak pedig a "Piezata" (ma Hymenoptera) nevet adta. Az általa bevezetett Glossata név ma is használatban van, de nem a pikkelyesszárnyúak teljes rendjét, hanem csak egy kisebb csoportját jelöli. Javasolta a közeli rokon rovarfajok megkülönböztetésére a hím ivarszervek alakját, bár ő maga már nem foglalkozott a kérdéssel részletesen.[9]

Voltak korai elképzelései az evolúcióról. Az embert az emberszabású majmok rokonának tartotta és véleménye szerint meglévő fajok kereszteződésével új fajok is keletkezhettek.[10] Egyes szerzők a "lamarckizmus atyjának" tekintik, mert úgy gondolta, hogy morfológiai adaptációk új fajok létrejöttéhez vezethetnek.[10][11] Felismerte a környezet fejlődésre gyakorolt hatását és a nemi szelekció szerepét.[10]

Jelentősebb művei:[8][12]

  • Systema entomologiae (1775)
  • Genera insectorum (1776)
  • Species insectorum (1781)
  • Mantissa insectorum (1787)
  • Entomologia systematica emendata et aucta (1792–1799)
  • Systema eleuthatorum (1801)
  • Systema rhyngotorum (1803)
  • Systema piezatorum (1804)
  • Systema antliatorum (1805)
  • Systema glossatorum (1807)

Fabricius néhány közgazdasági művet is publikált (Begyndelsesgrundene i de økonomiske Videnskaber (1773), Polizeischriften (1786–1790), Von der Volksvermehrung, insonderheit in Dänemark (1781)), de ezek jelentősége eltörpül zoológiai munkássága mellett.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "www.accademiadellescienze.it" (olasz nyelven). Hozzáférés: 2020. december 1..
  2. ↑ Bengt-Olaf Landin 1971 Dictionary of Scientific Biography Vol 4, pp. 512–513. Charles Scribner's Sons, New York.
  3. 1 2 3 David M. Damkaer (2002). "Johann Christian Fabricius". The Copepodologist's Cabinet: A Biographical and Bibliographical History. Volume 240 of Memoirs of the American Philosophical Society. American Philosophical Society. 67–71. o. ISBN 978-0-87169-240-5.
  4. 1 2 3 4 5 Jon-Arne Sneli, Jørgen Knudsen & Antonia Vedelsby (2009). "Johan Christian Fabricius and his molluscan species, Acesta excavata (J. C. Fabricius, 1779)". Steenstrupia. 30 (2): 153–162. 2011. július 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.
  5. 1 2 3 4 5 "Johan Christian Fabricius". Dansk biografisk leksikon (dán nyelven). Vol. 5 (1st ed.). Projekt Runeberg. 1891. 24–30. o.
  6. ↑ Hans G. Hansson. "Johann(n) Christian Fabricius". Biographical Etymology of Marine Organism Names. Göteborgs Universitet. 2021. február 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. szeptember 14..
  7. ↑ Tuxen, S. L. (1967). "The Entomologist, J. C. Fabricius". Annual Review of Entomology (angol nyelven). 12 (1): 1–15. doi:10.1146/annurev.en.12.010167.000245. ISSN 0066-4170.
  8. 1 2 3 S. L. Tuxen (1967). "The entomologist J. C. Fabricius". Annual Review of Entomology. 12: 1–15. doi:10.1146/annurev.en.12.010167.000245.
  9. 1 2 David A. Grimaldi & Michael S. Engel (2005). "Diversity and Evolution". Evolution of the insects. Volume 1 of Cambridge Evolution Series. Cambridge University Press. 1–41. o. ISBN 978-0-521-82149-0.
  10. 1 2 3 Complete Dictionary of Scientific Biography. Vol. 4. Detroit: Charles Scribner's Sons, 2008. 512–513.
  11. ↑ Kragh, Helge; Nielsen, Henry. (2008). Science in Denmark: A Thousand-year History. Aarhus University Press. p. 210. ISBN 978-8779343177
  12. ↑ Species insectorum: vol. 1, vol. 2

Irodalom

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Henning Ratjen (1877): Fabricius, Johann Christian Allgemeine Deutsche Biographie (in German). Vol. 6. Leipzig: Duncker & Humblot. pp. 521–522.
  • Friedrich Hoffmann (1959): Fabricius, Johann Christian Neue Deutsche Biographie (in German). Vol. 4. Berlin: Duncker & Humblot. pp. 736–737.
  • Henriksen, Kai L. (1932) Johann Christian Fabricius, pp. 76–80 in: Meisen, V. Prominent Danish Scientists through the Ages. University Library of Copenhagen 450th Anniversary. Levin & Munksgaard, Copenhagen.

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Johan Christian Fabricius című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Johan_Christian_Fabricius&oldid=29193450”