Joe Williams (dzsesszénekes)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joe Williams
Életrajzi adatok
Születési névJoseph Goreed
Született1918. december 12.[1][2][3][4][5]
Cordele
Elhunyt1999. március 29. (80 évesen)[1][3][4][5][6]
Las Vegas
SírhelyPalm Memorial Park Cemetery
IskoláiEnglewood Technical Prep Academy
Pályafutás
Műfajok
Híres dalAlright, Okay, You Win
Hangszerénekhang
Díjak
  • Distinguished Nevadan (1987)
  • csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán
  • National Endowment for the Arts
Tevékenység
  • dzsesszzenész
  • filmszínész
  • énekes
Kiadók
  • Blue Note
  • Apex
  • Roulette Records, Inc.
  • Verve Records
Joe Williams weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Joe Williams témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Joe Williams (Cordele, 1918. december 12. – Las Vegas, 1999. március 29.) amerikai dzsesszénekes. Elsősorban Count Basie együttesével való fellépései tették ismertté.

Pályafutása[szerkesztés]

Georgia államban született, gyermekkorában került Chicagóba, ahol az édesanyja és nagymamája nevelte. Fiatalkorában a Jubilee Boys tagjaként énekelt. Az 1930-as évek végén kidobóemberként, de énekesként is dolgozott különböző klubokban. 1943-ban Lionel Hampton alkalmazta, akinek a zenekarával évekig turnézott.

A valódi áttörést Count Basie Orchestra énekeseként érte el, ahol kezdetben a legendás zenekari énekesek, Jimmy Rushing és Maxine Sullivan helyetteseként lépett fel, ahol kiabáló stílusát hatékonyan használták bluesban.

Különösen sikeres volt tőle az 1956-os Verve című album: a Count Basie Swings, Joe Williams Sings. Az 1957-es Newport Jazz Fesztiválon Count Basie együttesével lépett fel, ahol Lester Young is vendég volt.

Lemezválogatás[szerkesztés]

  • 1956 Count Basie Swings, Joe Williams Sings
  • 1957 One o'Clock Jump
  • 1958 A Man Ain't Supposed to Cry
  • 1963 Jump for Joy
  • 1964 Me and the Blues
  • 1966 Presenting Joe Williams and the Thad Jones/Mel Lewis Orchestra
  • 1973 Joe Williams Live
  • 1984 Nothin' but the Blues
  • 1985 I Just Want to Sing és Thad Jones, Eddie Lockjaw Davis, Benny Golson, Norman Simmons, John Heard
  • 1993 Live at Orchestra Hall, Detroit
  • 1993 Every Day: The Best of the Verve Years
  • 1997 The Best of Joe Williams: The Roulette, Solid State & Blue Note Years
  • 1998 One for My Baby
  • 1999 Ultimate Joe Williams
  • 2001 The Heart and Soul of Joe Williams and George Shearing
  • 2002 The Definitive Joe Williams
  • 2004 In Good Company (és Shirley Horn)
  • 2006 Music For Lovers

Díjak[szerkesztés]

  • 1984: Grammy-díj a legjobb dzsesszénekesnek (Nothin 'but the Blues című LP). Továbbá hét összesen Grammy-jelölése is volt.
  • 1992: Grammy Hall of Fame

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 11.)
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ BnF források (francia nyelven)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Joe_Williams_(dzsesszénekes)&oldid=25142647”