Jezera (Teslić)
| Jezera | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Teslić |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 16,25 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 24′ 00″, k. h. 17° 46′ 48″44.400000°N 17.780000°EKoordináták: é. sz. 44° 24′ 00″, k. h. 17° 46′ 48″44.400000°N 17.780000°E | |
 | |
Jezera (szerbül: Језера), lakatlan település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 44, közúton 64 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 22, közúton 37 km-re délnyugatra, a Trogir-hegység délkeleti lejtőin, a Jezeračka-folyó forrásvidékén, 600-900 méteres magasságban található. A Jezeračka a Blatnica-folyó egyik mellékvize.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1063 | 0 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 5 | 0 |
| Összesen | 1069 | 0 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jezera település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Komušina községhez tartozó településnek 17 háztartása és 234 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1910-ben a Tesanji járáshoz tartozó településen 27 háztartást és 354 ortodox lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborúig Jezera területe Teslić községhez tartozott. A Jezerát alkotó falvak 600–900 m tengerszint feletti magasságban helyezkedtek el. A daytoni békeszerződéssel és a két entitás elhatárolásával nagyobb része a Föderációhoz és Zenica önkormányzatához került, kisebb, lakatlan része pedig a Boszniai Szerb Köztársaság része lett.
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A terület a juhtenyésztésről és a burgonyatermesztésről volt ismert.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20575".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Teslić" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. május 23.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 210. o.
