Jevons-paradoxon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szénnel üzemelő gyárak a 19. századi Manchesterben

A Jevons-paradoxon, Jevons-hatás vagy visszapattanó hatás[1] a gazdaságtudományban egy feltételezés, miszerint azok a technológiai fejlesztések, amelyek egy erőforrás kihasználásának hatékonyságát javítják ahelyett hogy csökkentenék az erőforrás használatát, valójában növelik azt.[2] 1865-ben az angol William Stanley Jevons közgazdász figyelte meg, hogy technológiai fejlesztések, amelyek a szén hatékonyabb felhasználását tették lehetővé a szén nagyobb mennyiségű felhasználásához vezettek az ipar több területén.

A Jevons-paradoxont gyakran használják annak alátámasztására, hogy az energiatakarékosság reménytelen, mert a megnövelt hatékonyság növeli az igényt. Ettől függetlenül a jobb hatékonyság növelheti az életminőséget. Továbbá az üzemanyagok használata csökken, ha a növekvő hatékonyság olyan adókkal társul, mint például a szén-dioxid kibocsájtásra bevezetett adók és kvóták.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jevons-paradoxont elsőként William Stanley Jevons írta le 1865-ben A szénkérdés (The Coal Question) című könyvében. Jevons megfigyelte, hogy Anglia szénfogyasztása megugrott azután, hogy James Watt bemutatta szénnel működő gőzgépét, amely nagyban felülmúlta Thomas Newcomen gőzgépeinek hatékonyságát. Watt fejlesztései a szenet egy költséghatékonyabb erőforrássá tették, amely az ipar több területén tette lehetővé a használatát. Ez viszont növelte a teljes szénfogyasztást még akkor is, ha az egyes iparágak egyenként kevesebb szenet fogyasztottak. Jevon ez alapján állította, hogy az üzemanyagok a hatékonyság növelése inkább növeli a fogyasztást, mint hogy csökkentené.[4]

Ez idő tájt Nagy-Britanniában sokan aggódtak a szénkészletek rohamos csökkenése miatt, de néhány szakértő azt állította, hogy a fejlődő technológia csökkenteni fogja a fogyasztást. Jevon állította, hogy ez nem lehetséges, söt éppen ellenkezőleg: a fejlődő technológia gyorsabban fogyasztja el Anglia széntartalékait.[3][4]

Okai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Energiatakarékosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Jevons paradox című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.rphd.ktk.pte.hu/files/tiny_mce/File/Vedes/Malovics_Gyorgy_disszertacio.pdf
  2. Alcott, Blake (2005. July). „Jevons' paradox”. Ecological Economics 54 (1), 9–21. o. DOI:10.1016/j.ecolecon.2005.03.020. Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 8.  
  3. ^ a b Alcott, Blake.szerk.: JM Polimeni, K Mayumi, M Giampietro: Historical Overview of the Jevons Paradox in the Literature, The Jevons Paradox and the Myth of Resource Efficiency Improvements. Earthscan, 7–78. o (2008). ISBN 1-84407-462-5 
  4. ^ a b Jevons, William Stanley. VII, The Coal Question, 2nd, London: Macmillan and Company (1866). Hozzáférés ideje: 2008. július 21.