Jenyiszej-hegyvonulat

Jenyiszej-hegyvonulat
Hely	Oroszország, Krasznojarszki határterület
Legmagasabb pont	Jenasimszkij Polkan (1104 m)
Hosszúság	750 km
Szélesség	200 km
Elhelyezkedése
Jenyiszej-hegyvonulat Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
é. sz. 59° 29′ 25″, k. h. 93° 15′ 51″59.490255, 93.264177
A Wikimédia Commons tartalmaz Jenyiszej-hegyvonulat témájú médiaállományokat.

A Jenyiszej-hegyvonulat (oroszul Енисейский кряж [Jenyiszejszkij krjazs]) tájegység Oroszországban, Észak-Ázsiában, a Közép-szibériai-fennsík része. Közigazgatásilag a Krasznojarszki határterülethez tartozik.

Elhelyezkedése

A Közép-szibériai-fennsík magasra emelkedő délnyugati peremét foglalja el. A Kan folyó völgyétől a Jenyiszej jobb partja mentén északnyugat felé mintegy 700 km hosszan, a Köves-Tunguszkáig húzódik. Keleten az Angara-felfölddel határos, legnagyobb szélessége 200 km. Az Angara völgye egy északnyugati és egy délkeleti részre osztja.

Jellemzői

Alapját prekambriumi kőzetek alkotják. A hegyvonulat főként kristályos palából és gneiszből áll, ezeket sok helyen gránit töri át; északi részeit óidei homokkő és mészkő takarja. A tetők általában legömbölyítettek; központi gerincei 800–900 m tengerszint feletti magasságban fekszenek, legmagasabb csúcsa a Jenasimszkij Polkan (1104 m). Nyugaton meredeken emelkedik ki a Jenyiszej völgyéből, keleti peremét szelídebb lejtők jellemzik. A Jenyiszej felé tartó folyók mocsaras völgyei erősen felszabdalták.

Éghajlata a Közép-szibériai-fennsík többi tájánál enyhébb. A nyugati hegyoldalak viszonylag sok csapadékot kapnak, kelet felé haladva a csapadék mennyisége csökken. A lejtőket többnyire tajga borítja, de összetétele változó. Az északi hidegebb részeken a szibériai vörösfenyő az uralkodó; dél felé már inkább a sötét-tajga lép előtérbe, más fenyőfajtákkal keverten az erdeifenyő. A legmagasabb tetők kopárak vagy legfeljebb alacsony cserjékkel fedettek.

Ásványi kincsei közül az aranyat már az 1830-as években fölfedezték és ma is bányásszák. Az Alsó-Angara vidékén jelentős készletek vannak vasércből, nefelinszienitből, Razdolinszk környékén pedig magnezitet bányásznak.

Források

• Székely András (1978). Szovjetunió (I. kötet). Budapest: Gondolat Kiadó. 362–370. o. ISBN 9632803035 I. kötet.
• Nagy szovjet enciklopédia (orosz nyelven) (3. kiadás ed.). 1969–1978. Hozzáférés: 2013. január 7..
• "Reljef (Közép-Szibéria domborzata)" (orosz nyelven). Hozzáférés: 2013. január 8..
• "Jenyiszejszkij krjazs" (orosz nyelven). Hozzáférés: 2013. január 8..
• Papp-Váry Árpád, ed. (1992). Földrajzi Világatlasz. Budapest: Kartográfiai Vállalat. 72. o. ISBN 9633525160 CM.