Jemva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jemva
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKomiföld
Rang város
Városi jogokat kapott1985
Irányítószám 169200–169203
Körzethívószám 82139
Népesség
Teljes népesség12 630 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Jemva (Oroszország)
Jemva
Jemva
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 62° 35′, k. h. 50° 51′Koordináták: é. sz. 62° 35′, k. h. 50° 51′
Jemva (Komiföld)
Jemva
Jemva
Pozíció Komiföld térképén

Jemva (oroszul: Емва) város Oroszországban, Komiföldön, a Knyazspogoszti járás székhelye.

Lakossága: 14 570 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése[szerkesztés]

Sziktivkartól 130 km-re északkeletre, a Vim (a Vicsegda mellékfolyója) jobb partján fekszik. Neve a folyó nevéből származik, melyet a helyi lakosság Jemva néven ismer. A folyónév egy hanti hanti szó (емэнг, vagyis 'szent') és a komi ва (vagyis 'folyó') összetételéből alakult ki.

Vasútállomás (Knyazspogoszt) a Komiföldet délnyugat–északkeleti irányban átszelő (KotlaszVorkuta vasúti fővonal MikunySzosznogorszk közötti szakaszán. A városon vezet át a Sziktivkart és Szosznogorszkot, illetve Uhtát összekötő P-25 (R-25) jelű közút.

Története[szerkesztés]

1985 óta város, addig Zseleznodorozsnij (vagyis 'vasutas') néven városi jellegű település volt. Az 1930-as évek közepén hozták létre Knyazspogoszt falunál, az építendő vasút, illetve vasútállomás mellett. Az Északi Vasútvonalat a Gulag foglyai építették, és itt volt a vasútépítő lágerek egyik központja.[3] Az állomás 1942-ben készült el.

A Vim túlsó, bal partján található Knyazspogoszt (orosz nyelven: Княжпогост) falu, melyet először az 1490. évvel kapcsolatban említenek írott források. Egykor valószínűleg a Vim-menti fejedelmek központja volt. (A „knyazs-, knyaz” jelentése 'herceg, fejedelem'.) A faluba a vasútállomásról csak csónakon, illetve télen a befagyott folyón lehet átjutni.

A mai város[szerkesztés]

Farostlemezgyára az eladatlan készletek és az adósságok miatt leállt, de 2013 végén újrakezdte a termelést.[4]

Helytörténeti múzeumán kívül 2003-ban külön múzeumot rendeztek be a sztálini önkény Knyazspogoszti járási áldozatainak emlékére.

Népesség[szerkesztés]

  • 1959-ben 13 706 lakosa volt.
  • 1979-ben 15 936 lakosa volt.
  • 1989-ben 18 782 lakosa volt.
  • 2002-ben 16 739 lakosa volt.
  • 2010-ben 14 570 lakosa volt, melynek 70,8%-a orosz, 17,8%-a komi, 5,7%-a ukrán és 1,7%-a fehérorosz.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
  3. Szevernij zseleznodorozsnij ITL (orosz nyelven). Memorial. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  4. A farostlemezgyár honlapja Archiválva 2015. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2014-11-22)

Források[szerkesztés]