Ugrás a tartalomhoz

Jemva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jemva
Jemva címere
Jemva címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKomiföld
Rangváros
Városi jogokat kapott1985
Irányítószám169200–169203
Körzethívószám82139
Népesség
Teljes népesség
  • 13 706 fő (1959)
  • 13 529 fő (1970)[1]
  • 15 936 fő (1979)[2]
  • 18 782 fő (1989)
  • 17 900 fő (1996)[3]
  • 17 200 fő (1998)[3]
  • 16 600 fő (2000)[3]
  • 16 400 fő (2001)[3]
  • 16 739 fő (2002)
  • 15 800 fő (2005)[3]
  • 15 300 fő (2006)[3]
  • 15 100 fő (2007)[3]
  • 14 800 fő (2008)
  • 14 546 fő (2009)
  • 14 570 fő (2010)
  • 14 600 fő (2011)[3]
  • 14 133 fő (2012)
  • 13 855 fő (2013)[4]
  • 13 625 fő (2014)
  • 13 405 fő (2015)
  • 13 180 fő (2016)
  • 12 906 fő (2017)[5]
  • 12 630 fő (2018)[6]
  • 12 452 fő (2019)
  • 12 379 fő (2020)
  • 10 994 fő (2021)
  • 10 620 fő (2024)
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Jemva (Oroszország)
Jemva
Jemva
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 62° 35′, k. h. 50° 51′62.583333°N 50.850000°EKoordináták: é. sz. 62° 35′, k. h. 50° 51′62.583333°N 50.850000°E
Jemva (Komiföld)
Jemva
Jemva
Pozíció Komiföld térképén

Jemva (oroszul: Емва) város Oroszországban, Komiföldön, a Knyazspogoszti járás székhelye.

Lakossága: 14 570 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[7]

Fekvése[szerkesztés]

Sziktivkartól 130 km-re északkeletre, a Vim (a Vicsegda mellékfolyója) jobb partján fekszik. Neve a folyó nevéből származik, melyet a helyi lakosság Jemva néven ismer. A folyónév egy hanti hanti szó (емэнг, vagyis 'szent') és a komi ва (vagyis 'folyó') összetételéből alakult ki.

Vasútállomás (Knyazspogoszt) a Komiföldet délnyugat–északkeleti irányban átszelő (KotlaszVorkuta vasúti fővonal MikunySzosznogorszk közötti szakaszán. A városon vezet át a Sziktivkart és Szosznogorszkot, illetve Uhtát összekötő P-25 (R-25) jelű közút.

Története[szerkesztés]

1985 óta város, addig Zseleznodorozsnij (vagyis 'vasutas') néven városi jellegű település volt. Az 1930-as évek közepén hozták létre Knyazspogoszt falunál, az építendő vasút, illetve vasútállomás mellett. Az Északi Vasútvonalat a Gulag foglyai építették, és itt volt a vasútépítő lágerek egyik központja.[8] Az állomás 1942-ben készült el.

A Vim túlsó, bal partján található Knyazspogoszt (orosz nyelven: Княжпогост) falu, melyet először az 1490. évvel kapcsolatban említenek írott források. Egykor valószínűleg a Vim-menti fejedelmek központja volt. (A „knyazs-, knyaz” jelentése 'herceg, fejedelem'.) A faluba a vasútállomásról csak csónakon, illetve télen a befagyott folyón lehet átjutni.

A mai város[szerkesztés]

Farostlemezgyára az eladatlan készletek és az adósságok miatt leállt, de 2013 végén újrakezdte a termelést.[9]

Helytörténeti múzeumán kívül 2003-ban külön múzeumot rendeztek be a sztálini önkény Knyazspogoszti járási áldozatainak emlékére.

Népesség[szerkesztés]

  • 1959-ben 13 706 lakosa volt.
  • 1979-ben 15 936 lakosa volt.
  • 1989-ben 18 782 lakosa volt.
  • 2002-ben 16 739 lakosa volt.
  • 2010-ben 14 570 lakosa volt, melynek 70,8%-a orosz, 17,8%-a komi, 5,7%-a ukrán és 1,7%-a fehérorosz.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Перепись населения СССР 1970 года
  2. Перепись населения СССР 1979 года
  3. a b c d e f g h Народная энциклопедия «Мой город». Емва
  4. Численность населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2013 года. Таблица 33. Численность населения городских округов, муниципальных районов, городских и сельских поселений, городских населённых пунктов, сельских населённых пунктов (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal, 2013
  5. Численность населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2017 года (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal, 2017
  6. Численность населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal, 2018
  7. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
  8. Szevernij zseleznodorozsnij ITL (orosz nyelven). Memorial. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  9. A farostlemezgyár honlapja Archiválva 2015. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2014-11-22)

Források[szerkesztés]