Jelanjska
| Jelanjska | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Stanari |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 53 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 452 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 28,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 15,73 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 47′ 42″, k. h. 17° 53′ 16″44.795000°N 17.887800°EKoordináták: é. sz. 44° 47′ 42″, k. h. 17° 53′ 16″44.795000°N 17.887800°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jelanjska témájú médiaállományokat. | |
Jelanjska (szerbül: Јелањска), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Stanari községben.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 17, közúton 24 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 9 km-re északkeletre, a Krnjin régió északi részén, az Ilova-folyó völgyétől délre és annak baloldali mellékvize a Jelanjska-patak mentén fekvő dombokon, 160-250 méteres magasságban található. Határa természeti erőforrásokban gazdag, mint például erdők, számos ivóvízforrás és termékeny föld.[3]
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 682 | 451 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 3 | 1 |
| Egyéb | 16 | 0 |
| Összesen | 701 | 452 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Krnjin területe a múltban a nagy Gazi-Huszrefbég vakuf birtok része volt, amelyet 1533-ban alapítottak, és amiért az egész régiót a 20. századig „Vakuf”nak is nevezték.[5] A krnjini Vakuf birtok eredeti határainak ismerete mára már elveszett a nép körében, mivel magában a vakufban már régen jelentős változások történtek oly módon, hogy a szántóföld magántulajdonba került. Így a közelmúltban csak az erdő volt vakuf, a föld pedig bégeké.[3] Néhány mai település határa, amelyek ma már egész településeket képviselnek, egykor csak részben voltak a vakufban. Ilyen volt Jelanska is. Vakufban vagy Kmjinben több papi család is élt, így a falusi házakban még mindig megtalálhatók egyházi könyvek. Például a jelanskai Lugonić családban, melynek utolsó papja Mihailo Lugonjić, a jelani plébános volt.[3]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Osinje községhez tartozó településnek 39 háztartása és 302 ortodox lakosa volt.[6] 1910-ben a Tesanji járáshoz tartozó településen 62 háztartást és 380 ortodox lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A háború utáni területmegosztáskor a Szerb Köztársaság területéhez csatolták.
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A lakosság főként mezőgazdaságból él, míg kisebbségük helyi vállalatoknál dolgozik, kis részük pedig ideiglenesen külföldön él.[3]
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jelanjskában található a „Desanka Maksimović” regionális, alsó tagozatos általános iskola, amely a Stanari központi iskolához tartozik.[3]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Legszentebb Istenszülő Születése tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom mérete 13x8 méter. A templom építése 1999-ben kezdődött. A templom alapjait 1999. szeptember 21-én szentelte fel Vaszilij Zvornik-Tuzla püspöke. A templom építése 2004-ben fejeződött be, és ugyanazon év szeptember 21-én Vaszilj püspök szentelte fel. A tölgyfa ikonosztázt a šnjegotinai Živko Vuković készítette. Az ikonosztázon lévő ikonokat a brankovinai Perica Paraklis pap festette meg élénk színekkel.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20141".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20141
- 1 2 3 4 5 "Krnjin – Stanari". dinarskogorje.com. Hozzáférés: 2025. június 18.
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Doboj" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. június 14.
- ↑ A vakuf adomány, illetve az adományból megszülető olyan intézmény és szervezet, amit az iszlám törvényei szerint, jótékonysági szándékkal hoztak létre, azt a vakif - az adományozó - nem kérheti vissza, és véglegesen a közösség szabályozása alá kerül. Általában ingatlanról vagy földterületről van szó, de egyes iskolák szerint a vakuf alapját képezheti például értéktárgy is.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 212. o.
- ↑ "Filijalni hram Jelanjska". eparhijazt.com.
{{cite web}}: Text "2025-06-18" ignored (súgó)
