Jeges búvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jeges búvár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Búváralakúak (Gaviiformes)
Család: Búvárfélék (Gaviidae)
Nem: Gavia
Forster, 1788
Faj: G. immer
Tudományos név
Gavia immer
(Brünnich, 1764)
Elterjedés
A jeges búvár elterjedési területe   költőhely   telelőhely   költő- és telelőhely
A jeges búvár elterjedési területe
  költőhely
  telelőhely
  költő- és telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Jeges búvár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Jeges búvár témájú médiaállományokat és Jeges búvár témájú kategóriát.

A jeges búvár (Gavia immer) a madarak (Aves) osztályának a búváralakúak (Gaviiformes) rendjébe, ezen belül a búvárfélék (Gaviidae) családjába tartozó vízimadár.[1][2]

A búvárfélék között a legnagyobb. Az északi sarkkör környékén költ. Testsúlyához képest kisebb a szárnyfelülete, mint bármelyik más röpképes madáré. Ezért a felszállással nehézségei vannak, és a szárazföldön gyámoltalan. Ha már fent van a levegőben, ügyesen repül, és óránként 90 km-es sebességet is elérhet. Április-májusban több ezer kilométert repül, hogy elérjen a sarkvidék körül fekvő költőhelyekre.

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Morten Thrane Brünnich dán zoológus írta le 1764-ben, a Colymbus nembe Colymbus Immer néven.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Kanadában, az Amerikai Egyesült Államok egyes területein, Grönlandon és Alaszkában költ. Egy kisebb populáció (kb. 3000 pár) Izlandon is él. Egyes példányok Feröer vagy a Spitzbergák környékén töltik a nyarat. Télen a norvég partok előtt is megfigyelhetőek, sőt az Északi- és a Balti-tengeren is.

Természetes élőhelyei a tundrák, tavak és tengerpartok.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon ritka kóborló, a téli hónapokban fordulhat elő.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 69–91 centiméter, szárnyfesztávolsága 127–147 centiméter, testtömege 3600–4480 gramm.[5] Nászruhában feje fekete, zöldeskék árnyalattal, csőre egyenes, feketés szürke, alul fehér, háta és oldala fekete színű, fehér pöttyökkel. Nyugalmi ruhában a négy búvárfajt (jeges, fehércsőrű, sarki és északi) könnyen össze lehet téveszteni, de a jeges és a fehércsőrű búvár nagyobb, mint a másik kettő. A fehércsőrű búvártól pedig csőrének színe és alakja különbözteti meg.

Nyári és a …
téli tollazata

Életmódja[szerkesztés]

Édesvízben csukára, sügérre, pisztrángra és tokfélékre, sós vízben lepényhalra, tengeri pisztrángra és heringre vadászik, de ebihalakat, rovarokat, rákokat és férgeket is fogyaszt. Áldozatát víz alatt kapja el, akár 60 m mélyre is lemerül. Előfordul, hogy 300 méterrel arrébb jön újból a felszínre, mint ahol lebukott a víz alá. Úszólábai egész hátul helyezkednek el, és propellerként működnek. Tekintve, hogy súlyához képest az egész madárvilágban neki a legkisebbek a szárnyai, ezért csak vízről tud felszállni, tekintélyes felszállási hosszra van szüksége, és 50-100 métert fut a felszínen, mielőtt a levegőbe emelkedne. Kinyújtott nyakkal repül. Fészke kis szigeten vagy a parton, a víz közelében van. Csak a költés idején jön ki a szárazra.

Szaporodása[szerkesztés]

A párok életük végéig együtt maradnak, és ugyanabban a fészekben költenek, mely néha csak egy mélyedés a földben, vagy egy vízinövényekből összerakott nagy halom. Általában 2 tojást raknak, nagyságuk 9-10 centiméter. A hím és a tojó egyaránt kotlik rajta, a fiókák körülbelül 30 nap alatt kelnek ki. Alig száradtak meg, máris a vízre mennek szüleikkel. A fiókák már 2-3 napos korukban méternyi mélyre merülhetnek, és körülbelül 10 hetesen repülnek.

Fészkében kotló madár ...
és a tojása

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  5. a b c Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2020. október 19.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]