Jegenyefenyő (faanyag)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jegenyefenyő
Fizikai tulajdonságok
Rönkhossz< 20 m
Rönkátmérő0,4…1,5 m
Sűrűség0,41 g/cm³
Zsugorodás
Sugárirányban3,8 %
Húrirányban7,6 %
Keménység
Rostra merőleges16 MPa
Rosttal párhuzamos30 MPa
Merevség11000 MPa
Szilárdság
Nyomó47 MPa
Hajlító73 MPa
Nyíró5,0 MPa

A jegenyefenyő tűlevelű faanyag, Magyarországon elsősorban a közönséges jegenyefenyő (Abies alba) anyaga.

Az élő fa[szerkesztés]

Közép- és Dél-Európában hegyvidéki-alhavasi tájakon nő, Magyarországon szórványosan a Nyugat-Dunántúlon őshonos. A hideget, a szélsőséges klímát rosszul viseli. Viszonylag sok csapadékot, magas páratartalmat igényel.

Magassága 40, néha 50 m, kérge világosszürke, fiatalon sima, idősebb korban pikkelyes.

A faanyag[szerkesztés]

Színes geszt nélküli, könnyű, nagyon puha, fehér vagy sárgásfehér anyag. A korai- és késeifa között az átmenet fokozatos, az évgyűrűhatár a késeifa erősen lapult tracheidasorai miatt éles. A bélsugarak a sugárirányú metszeten kis tükrökként láthatók. Gyantajáratai nincsenek.

Felhasználása[szerkesztés]

Szárítás
Lassú, kíméletes szárítást kíván, enyhén vetemedik, zsugorodik. A vékonyabb deszkák elrepedhetnek.
Megmunkálás
Minden forgácsoló szerszámmal könnyen megmunkálható, de gyalu alatt könnyen reped. A megmunkálást nehezíti a gyakori bél- és gyűrűs repedés, a sok szárnyasgöcs. Jól faragható. Gőzölés nélkül hámozható.
Rögzítés
Jól szegelhető, csavarozható. Jól ragasztható.
Felületkezelés
Jól csiszolható. Jól pácolható, lakkozható.
Tartósság
Nem időjárásálló, nem gombaálló, kékülésre hajlamos. Tartóssága szabadban kb. 35 év, vízben kb. 100 év, állandóan szárazon kb. 900 év.

Cölöp, rácsozat, hajóárbóc, vakpalló, fazsindely, furnér, gyufa készülhet belőle. Ajtók, ablakkeretek, faburkolatok, húroshangszer-tetők gyakori anyaga. Cellulózgyártásra is megfelel, bár a lucnál rövidebbek a rostjai. Padlónak szálkásodása miatt nem alkalmas.

Források[szerkesztés]