Jeffrey Sachs
| Jeffrey Sachs | |
.jpg) | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1954. november 5. (71 éves) Detroit |
| Ismeretes mint |
|
| Házastárs | Sonia Ehrlich Sachs |
| Iskolái |
|
| Szakmai kitüntetések | |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jeffrey Sachs témájú médiaállományokat. | |
Jeffrey David Sachs (IPA: [sæks]; Detroit, 1954. november 5. –)[1] amerikai közgazdász, az egyik világszerte vezető szakértő a gazdasági fejlődés, a globális makroökonómia és a szegénység elleni küzdelem területén. Nemzetközi pénzügyi és inflációs szakértőként szerzett hírnevet, többek között a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tanácsadójaként. Latin-Amerika (különösen Bolívia), Kelet-Európa és Ázsia kormányainak is tanácsot adott a rendkívül magas inflációs ráták csökkentésére, általában nagy sikerrel.[1] A Columbia Egyetem professzora, az ottani Earth Institute Fenntartható Fejlődés Központjának igazgatója,[2] amelyet már 2002 és 2016 között is vezetett.[2] A Columbia Egyetemen az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózatának igazgatója.[2] António Guterres ENSZ-főtitkár különleges tanácsadója, mint Kofi Annan, Ban Ki Mun idejében.[2] 2002 és 2006 között a ENSZ Millenniumi Fejlesztési Célok Projekt igazgatója volt.[3] A World Happiness Report társszerkesztője.
A Time magazin 2004-ben és 2005-ben a világ 100 legbefolyásosabb embere közé sorolta a tudósok és gondolkodók kategóriájában,[4][5] az Economist a három legbefolyásosabb élő közgazdász egyikének nevezte.[3] Számos könyvet publikált, köztük három New York Times bestsellert: The End of Poverty (2005), Common Wealth: Economics for a Crowded Planet (2008) és The Price of Civilisation (2011). Utóbbi magyarul is megjelent.[6] Szakmai konferenciák szívesen látott előadója.[7]
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Származása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Joan Abrams szociális munkás és Theodore Sachs, a szakszervezeti ügyeket támogató munkajogász második gyermeke. Nővére Andrea Sachs a Times újságírója. A család a jómódú középosztályhoz tartozott. Theodore Sachs szülei, Abraham Sachs és Esther Silverman Oroszországból vándoroltak be az USA-ba;[8] Joan Abrams apja Ausztria-Magyarországról származott, és a második világháború után Csehszlovákából menekült az USA-ba.[9][10] Sachs a zsidó kultúrát és neveltetést fontos tényezőként említi személyiségében.[11]
Tanulmányai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Detroit gazdag külvárosában, a Michigan állambeli Oak Parkban nőtt fel a zsidó közösségben, és az ottani High Schoolba járt, amelyet 1972-ben fejezett be. Közgazdasági tanulmányok iránti vágyát Detroitnak tulajdonítja, ahol 1967-ben fehér menekülések[12] és zavargások[13] zajlottak. Elmondása szerint gyakran elgondolkodott a városban a gazdagság és a szegénység közötti szakadékon.[14]
1976-ban a Harvard Collegeban summa cum laude minősítéssel szerzett alapdiplomát, majd 1978-ban a Harvard Egyetemen közgazdaságtanból szerzett mesterdiplomát. Közgazdasági doktori tanulmányait 1980-ban fejezte be a Harvard Egyetemen Factor Costs and Macroeconomic Adjustment in the Open Economy: Theory and Evidence című értekezésével.[2]
Tudományos pályafutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szakterülete az egészségügy és a gazdasági fejlődés közötti kapcsolat, a gazdaságföldrajz, a globalizáció, a piacgazdaságra való áttérés, a nemzetközi pénzügyi piacok, a nemzetközi makrogazdasági politika koordinációja, a feltörekvő piacok, a fejlesztési gazdaságtan és a gazdasági növekedés, a globális verseny és a fejlődő és iparosodott országok makrogazdasági politikája.
1978-ban, még doktori tanulmányai kezdete előtt, beválasztották a Harvard Society of Fellows tagjai közé.[15][16] 1980-ban lett a Harvard Egyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatója, majd 1983-ban professzora.[2]
Az 1980-as és 1990-es években számos gazdasági problémával küzdő ország kormányának adott tanácsot Latin-Amerikában, Kelet-Európában, Ázsiában és Afrikában. Jugoszlávia (1989), Szovjetunió / Oroszország (1991), Bolívia (1985), Lengyelország (1989) gazdasági válságaira „sokkterápiát” javasolt mint megoldást, ami azt jelenti, hogy gyors ütemben alakítják át gazdaságukat magántulajdonon alapuló piacgazdasággá és bekapcsolódnak a nemzetközi gazdasági integrációba.[17]
A posztkommunista országokban végzett kríziskezelő munkáinak befejezése után Sachs a gazdasági fejlődés, a szegénység enyhítése, az egészségügyi és segélyezési politika, valamint a környezeti fenntarthatóság hosszútávú, világméretű kérdései felé fordult.
Az 1990-es évek közepétől napjainkig számos ázsiai országban, többek között Indiában és Kínában is részt vett gazdasági reformokban. Az indiai kormány főtanácsadójaként a vidéki területek egészségügyi alapellátásának fejlesztésével foglalkozott. Hasonlóképpen együttműködött a kínai kormánnyal számos fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdésben, és 2001 és 2003 között magas rangú kormánytisztviselőkkel dolgozott együtt Kína nyugati országrészének fejlesztési stratégiáján.[18]
1995 óta különösen Afrikára összpontosít. Több mint két tucat afrikai országban dolgozott, és több afrikai uniós csúcstalálkozón tanácsadóként segítette az afrikai vezetést. A Clinton-kormány magas rangú tisztviselőivel együttműködve kidolgozta az afrikai növekedési és lehetőségekről szóló törvény (AGOA) koncepcióját. Az azóta eltelt években több afrikai országban – pl. Etiópiában, Ghánában, Kenyában, Malawiban, Maliban, Nigériában, Ruandában, Szenegálban, Tanzániában és Ugandában – dolgozott kormánytanácsadóként:[18] „Évente emberek milliói halnak meg azért, mert túl szegények ahhoz, hogy életben maradjanak […] Ennek a nyomorúságnak véget vethetünk. […] Az alapvető igazság az, hogy a gazdag világ jövedelmének kevesebb mint egy százalékáért senkinek sem kell szegénységben meghalnia a bolygón.”[19]
1995 és 2002 között a Harvard fő gazdasági fejlesztési központjait irányította: 1995 és 1999 között a Harvard Institute for International Development (HIID), majd 1999 és 2002 között a Center for International Development (CID) élén. Ebben a minőségében gazdasági tanácsadási és fejlesztési projekteket felügyelt több tucat országban világszerte. Megalkotta és segített elindítani a Harvard Kennedy School of Government új nemzetközi fejlesztési közigazgatási mesterképzési programját (MPAID).[2]
2002-ben lett a Columbia Egyetem Föld Intézetének igazgatója, valamint a fenntartható fejlődés, továbbá az egészségpolitika és menedzsment professzora.
Kofi Annan nevében 2002 és 2006 között ő elnökölt az ENSZ millenniumi projektjében, amelynek feladata az volt, hogy konkrét cselekvési tervet dolgozzon ki a millenniumi fejlesztési célok elérésére. Az ENSZ Közgyűlése 2005 szeptemberében rendkívüli ülésszakon fogadta el az ENSZ Millenniumi Projektjének legfontosabb ajánlásait.
Kapcsolatban áll a National Bureau of Economic Research nevű civil szervezettel.[20] Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár különleges tanácsadója volt a millenniumi fejlesztési célokkal kapcsolatban, valamint az IMF, a Világbank, az OECD, a WTO és az UNDP tanácsadója.
2012-ben Ban Ki Mun elindította az ENSZ Sustainable Development Solutions Network (SDSN) projektet, melynek vezetésével Sachsot bízta meg.[21]
2013-ban részt vett a Deep Decarbonization Pathways initiativet projekt elindításában, amely a globális felmelegedés okozta globális hőmérséklet-emelkedés 2 °C-ra vagy annál alacsonyabbra való korlátozásának módszereit kutatja.[22]
2015-ben Marcelo Sánchez Sorondo püspökkel, a Társadalomtudományok Pápai Akadémiája kancellárjával együtt megalapította az Ethics in Action for Sustainable Development kezdeményezést. Sachs II. János Pál pápa 1991-es Centesimus Annus[23] és Ferenc pápa 2015-ös Laudato si’[24] enciklikájához is adott tanácsokat a fenntartható fejlődés kérdéseiben.[18]
2016-ban kinevezték a Columbia Egyetem professzorává.[25]
2019-ben és 2020-ban hat vatikáni konferencián tartott előadást. 2021-ben Ferenc pápa a Pápai Társadalomtudományos Akadémia rendes tagjává nevezte ki.[26]
2020 szeptemberében másokkal együtt megalapította a Regenerative Society Foundationt, amellyel azt a célt tűzték ki, hogy a bolygó természeti erőforrásait egy (létrehozandó) regeneratív gazdaságon keresztül újjáépítsék.[forrás?]
Családja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Felesége Sonia Ehrlich[27] gyermekorvos, a One Million CHW Campaign[28] igazgatója, aki 2004 és 2015 között az afrikai Millennium Villages project (MVP) egészségügyi koordinátora volt.[29] Három gyermekük van: Lisa, Adam és Hannah. Lisa is tudományos pályára lépett. 2009-ben, 26 évesen, már a Columbia Centre on Sustainable Investment[30](CCSI) helyettes vezetője volt.[31]
Nevezetes projektjei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gazdaságstabilizálás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gazdaságstabilizáló módszerei sokkterápia néven váltak ismertté, és hasonlóak voltak a két világháború után Németországban alkalmazott sikeres eljárásokhoz. Sachs különleges meglátása az volt, hogy ez a logika olyan gazdaságokra is alkalmazható, amelyekben nincs kollektív emlékezet a szabadpiacra, illetve nincs történelmi múltja a szerződési jog és a tulajdonjog kiegyensúlyozott szabályainak. Álláspontja szerint a forradalom a gazdasági változások természetes eszköze.[32]
A sokkterápia stílusában javasolt gyors privatizációs politikáját különösen bírálták: egy fokozatosabb megközelítés nemcsak lehetséges, hanem szükséges is, mert a gazdasági reform politikai folyamat, amelyben először konszenzust kell kialakítani.[32] Számos közgazdász, köztük Joseph Stiglitz, azt nehezményezte, hogy ez a radikális neoliberális megközelítés egyrészt hozzájárult a keleti blokk gyors gazdasági összeomlásához,[33] másrészt nemcsak hogy nem tudta fellendíteni a gazdaságot, de lehetővé tette, hogy egy gyakran törvényen kívül cselekvő oligarcha átvegye az irányítást az újonnan privatizált erőforrások nagy része felett.
Boliviában
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1986 és 1990 között Sachs a bolíviai elnök tanácsadója volt, és ebben a minőségében segített kidolgozni és végrehajtani egy stabilizációs programot, amely Bolívia inflációs rátáját évi 40 000 százalékról 10 százalékra csökkentette.[34][35] Szerinte az infláció legyőzésének legkevésbé fájdalmas módja a múlttal való tiszta szakítás, a költségvetési és monetáris fegyelem, valamint az elitet védő és a szabadpiacot akadályozó gazdasági szabályozás megszüntetése.[32][36]
Ő volt az egyik megalkotója Bolívia 1988-as adósság-visszavásárlási programjának, amely az 1980-as évek első adósságcsökkentési programja volt, és amelynek eredményeként Bolívia kereskedelmi banki adóssága felére csökkent. Hónapokig tartó feszült tárgyalásokat követően az ország a nemzetközi hitelezők felé fennálló 3,3 milliárdos adósságát dolláronként 11 centért rendezte.[32] Ez akkor Bolívia GDP-jének körülbelül 85%-át tette ki.[2][37] A bolíviai visszavásárlás sikere fontos útmutatás volt a fejlődő országok adósságválságának megoldásában.
Lengyelországban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Amikor 1989 szeptemberében Tadeusz Mazowiecki, a Szolidaritás képviselője lett Lengyelország miniszterelnöke, új kormánya a világ legsúlyosabb pénzügyi válságával – havi 40 százalékos inflációval és az alapvető javak széles körű hiányával, az 1970-es évek vége óta tartó gazdasági és ökológiai hanyatlás következményeivel – szembesült. Kormánya – hasonlóan Magyarország és Csehszlovákia új demokratikus kormányaihoz – az addigi, kapitalizmus és az államszocializmus közötti harmadik úttal való kísérletezés politikája helyett a nyugat-európai gazdasági intézményrendszert kívánta átvenni ill. újra telepíteni.[38]
Sachs átfogó tervet készített a szovjet típusú gazdasági tervezéstől kezdve a piaci gazdaságra való áttérésig, amely beépült a Leszek Balcerowicz pénzügyminiszter vezette lengyel reformprogramba. David Liptonnal, az IMF közgazdászával együtt javaslatot dolgoztak ki az összes ingatlan és vagyontárgy állami tulajdonból magántulajdonba való gyors átalakítására. Ez számos versenyképtelen gyár bezárását eredményezte.[39] Sachs határozottan a kapitalizmusba való gyors átmenet mellett állt. Először amerikai típusú vállalati struktúrákat javasolt, amelyekben professzionális menedzserek felelnek a sok részvényesnek, és a tőzsde nagy gazdasági szerepet kap. Ettől a lengyel hatóságok idegenkedtek, ezért azt javasolta, hogy a privatizált vállalatok részvényeinek nagy részét magánbankok kezébe adják.[40] Ennek eredményeként ugyan gazdasági hiány és infláció keletkezett, de az árak végül stabilizálódtak.[38] A lengyel kormány 1999-ben Sachsnak adományozta az egyik legmagasabb kitüntetését, a Lengyel Érdemrend parancsnoki keresztjét;[2] a Krakkói Gazdasági Egyetemtől pedig 2007-ben tiszteletbeli doktori címet kapott.[41]
Jugoszláviában
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jugoszlávia 1989-ben megkötötte az IMF-fel az úgynevezett „Marković-Sachs-programot”, amely csak az IMF nyomására jött létre. 1989/90-ben néhány hónapon belül radikális importliberalizációt hajtottak végre, melynek során 2435 vállalat ment csődbe, összesen 1,3 millió alkalmazottal. Jugoszlávia bruttó nemzeti terméke 1990-ben 7,5 százalékkal, 1991-ben pedig 15 százalékkal csökkent.[42]
Szlovéniában és Észtországban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1991-ben Sachs tanácsot nyújtott a szlovén kormánynak, 1992-ben pedig az észt kormánynak egy új nemzeti valuta bevezetéséről. A pénzügyi reform mindkét esetben sikeresnek bizonyult, lehetővé téve ezeknek az országoknak a hiperinfláció megszüntetését és a monetáris stabilitás helyreállítását.[2]
Észtországgal egy harwardi tanítványa, Ardo Hansson révén került kapcsolatba, akinek pályafutását ő indította el,[43] s aki később az Észt Központi Bank elnöke lett.[44][45]
Oroszországban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Stratégia a szegénység ellen
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]„A történelmet a gazdagok írják, ezért mindenért a szegényeket hibáztatják.”[46]
Sachs elkötelezett a rendkívül szegény országok széles körű adósságkönnyítése mellett és a betegségek, különösen a HIV/AIDS elleni küzdelemben a fejlődő országokban. Szerinte, ha a nyugati országok, különösen az USA, betartják ígéretüket, miszerint a bruttó nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát globális fejlesztési programokra fordítják, a szélsőséges globális szegénység 2025-ig felszámolható. A szegénység vége[47] című könyvében a hagyományos, felülről lefelé irányuló fejlesztési politikával szemben – amely szerint a kevésbé fejlett országoknak nyújtott segélyeket a nyugati kormányoknak és az NGO-knak kell megtervezniük és adományozniuk – egy alulról felfelé építkező megvalósítást javasolt, amelyben a kedvezményezett országok adnák meg az adományozóknak a beruházási célokat.
Millennium Villages Project
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az általa irányított Millennium Villages Project (MVP) tíz afrikai országban működött, több mint 500 000 embert érintve. Az MVP jelentős sikereket ért el a mezőgazdasági termelés növelésében, a gyermekek alultápláltságának csökkentésében és a gyermekhalandóság arányának csökkentésében, eredményeit több, szakértők által lektorált publikációban ismertették. A millenniumi fejlesztési célok elérését szolgáló integrált vidékfejlesztés alapkoncepciói időlözben már országos szinten alkalmazásra kerülnek Nigériában és Maliban, továbbá számos más ország is felhasználja őket a nemzeti szegénységellenes programok támogatására.[18]
Nézetei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]"Hiszek a szociális piacgazdaság, illetve a szociáldemokrata gazdaság értékében, ami azt jelenti, hogy a piacgazdaságot a jogállamiság szabályozza, és olyan társadalmi intézmények működnek, amelyek garantálják az egészséghez, az oktatáshoz, a környezethez és a szociális védelemhez való egyetemes jogokat. Ehhez vegyes gazdasági rendszerre van szükség, amelyben a kormánynak fontos szerepe van a szociális szolgáltatások, a környezetvédelem és a jogállamiság előmozdításában."[48]
Görög gazdasági válság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2015 júliusában, a görög gazdasági válság idején, Heiner Flassbeck, Thomas Piketty, Dani Rodrik és Simon Wren-Lewis közgazdászokkal együtt, nyílt levelet tett közzé Angela Merkelhez, amelyben felszólította, hogy csökkentse Görögország adósságát, és adjon hosszú időt az ottani kormánynak a fennmaradó adósság visszafizetésére: ”Az a végtelen megszorítási politika, amelyet Európa rákényszerített Görögország lakosságára, egyszerűen nem működik. […] Az adósság a bruttó hazai termék 175 százalékára emelkedett, ami fizethetetlen. A gazdaság összeomlott, az adóbevételek zuhanórepülésben vannak, a termelési és foglalkoztatási adatok alacsonyak, a vállalatok pedig tőkehiányban szenvednek. […] A humanitárius következmények hatalmasak: a gyermekek 40 százaléka él szegénységben, a csecsemőhalandóság az egekbe szökött, a fiatalok munkanélküliségi rátája pedig közel 50 százalék. […] A Berlinben és Brüsszelben kieszelt gyógyszer rosszabb, mint maga a betegség. […] Meg kell engednünk Görögországnak, hogy csökkentett adósságait hosszú távon törlessze. Most van itt az ideje, hogy újragondoljuk a kudarcba fulladt megszorítási politikát. Ehhez részben el kell engedni a görög adósságokat, és egyúttal el kell fogadni a Görögországban sürgősen szükséges reformokat”.[49] A tárgyalások során Sachs számos Twitter üzenetben fejezte ki felháborodását a német pénzügyminiszter hozzáállása miatt: „Schäuble teljesen ellenzi Görögországot, viselkedése teljesen irracionális. […] Schäuble csak követeléseket támaszt, de megoldásokat nem kínál. […] Görögország lehet, hogy inkompetens, de a német kormány vezetői kegyetlenek. […] Görögországnak […] adósságcsökkentésre van szüksége, ahogyan azt Németország is megkapta 1953-ban a londoni adósságkonferencián.”[50]
Katolikus Egyház
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sachs régóta támogatja a fejlődő országokban a fogamzásgátlás széles körű elterjesztésén keresztül a születési ráta csökkentését,[51] ami nehezen egyeztethető össze a katolikus társadalmi tanításokkal és az egyház a globális gazdasági fejlődésről és a környezetvédelemről szóló vitákban képviselt álláspontjával. Sorondo püspök mégis helyeselte Sachs (módosított) nézeteit: „Ferenc pápa támogatja a ’felelős szülői szerepet’, amelyet VI. Pál pápa is megfogalmazott. Ez az elgondolás azt jelenti, hogy a családok, azaz az anyák és apák együttesen, észszerű döntést kell hozzanak a gyermekvállalásról, figyelembe véve körülményeiket, és elsődleges célként szem előtt tartva gyermekeik boldog jövőjét. […] Az abortuszhoz való hozzáférés minden nemzet saját döntése. A fenntartható fejlődési célok és a 2030-as menetrend (a 2030-ig megvalósítandó 17 globális cél listája) nem említi az abortuszt, és nem támogatja azt.”[52]
Szerinte a pápa a „legmeggyőzőbb vezetői hang a bolygón”, a katolikus egyház társadalmi tanításai „abszolút fontosak és meggyőzőek, etikus világképet nyújtanak, és etikai keretet biztosítanak a gazdaság számára. Az amerikai közgazdaságtan túl gyakran a brit liberalizmuson alapul, egy olyan hagyományon, amelynek etikai dimenziója két szóban foglalható össze: ’Hagyjatok békén!’”[53]
Sachs – főképp az 1990-es években – többször bírálta az IMF-et annak politikája miatt, és a bankárokat hatástalan befektetési stratégiákkal vádolta: ”Itt az ideje, hogy a világ komolyan megvizsgálja a Nemzetközi Valutaalapot. Az elmúlt három hónapban ez a kis, titokzatos intézmény 350 millió embernek diktálta a gazdasági feltételeket Indonéziában, Dél-Koreában, a Fülöp-szigeteken és Thaiföldön. Több mint 100 milliárd dollárt tett kockára az adófizetők pénzéből kölcsönök formájában. […] Miközben az IMF az „átláthatóságról” papol, döntéseiről gyakorlatilag semmilyen érdemi nyilvános dokumentációt nem nyújt, kivéve néhány oldalnyi sajtóközleményt, amelyekből hiányoznak a programjainak komoly szakmai értékeléséhez szükséges technikai részletek. Figyelemre méltó, hogy a nemzetközi közösség ezt a helyzetet normálisnak fogadja el. […] Három általános következtetés vonható le. Először is, az IMF túl nagy hatalommal rendelkezik: egyetlen ügynökség sem lehet felelős a fejlődő világ felének gazdaságpolitikájáért. Másodszor, az IMF végrehajtó testületének feladata a személyzet felügyelete, nem pedig a személyzet javaslatainak automatikus jóváhagyása. Ideje, hogy a testület az IMF műveleteinek előkészítő szakaszában külső szakértőkkel konzultáljon, és nemzetközi véleményt kérjen az ázsiai válság okairól és politikai következményeiről. Harmadszor, az IMF tevékenységét nyilvánosságra kell hozni, hogy a szakmai vita és "professzionalizmusához, különösen mivel (minden hibája ellenére) a Alap biztosan még sok éven át fontos szerepet fog játszani.”[54]
„Az IMF megpróbálja irányítani a világ nagy részét, és természetesen nem tudja ezt hatékonyan megtenni. Több mint 60 országban van programja, és gyakorlatilag diktálja (vagy megpróbálja diktálni) ezeknek az országoknak a gazdaságpolitikáját. Ez lehetetlen és ostoba feladat. Az IMF-nek nincs különösebb szakértelme a volt kommunista világ átmeneti társadalmaiban vagy az afrikai gazdasági fejlődésben. Ezeken a területeken csúfos kudarcot vallott. […] A Világbank helyzete sem jobb. Ő is megpróbálja irányítani a világot, vagy legalábbis a világ legszegényebb részét. Ő is rendkívül túlterjeszkedett.”[55]
US szankciók Venezuela ellen
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Egy 2019-es, Sachs és Mark Weisbrot által írt jelentés[56] szerint Venezuelában 2017 és 2018 között a halálesetek számának 31%-os növekedését az USA által 2017-ben kivetett szankciók okozhatták, és hogy 40 000 ember halhatott meg emiatt.[57] Továbbá: „A szankciók megfosztják a venezuelaiakat az életmentő gyógyszerektől, orvosi felszerelésektől, élelmiszerektől és más alapvető importtermékektől.”[58] Weisbrot kijelentette, hogy „nem tudja bizonyítani, hogy ezek a többlethalálozások a szankciók következményei, de azt mondta, hogy a növekedés párhuzamosan zajlik az intézkedések bevezetésével és az olajtermelés ezzel járó csökkenésével.”[58]
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője visszautasította a vádakat: „[…] a jelentés spekulációkon és feltételezéseken alapul. A venezuelai gazdasági helyzet évtizedek óta romlik […] Maduro alkalmatlansága és rossz gazdálkodása miatt.[59] Nicolás Maduro és korrupt társai kizárólagos felelősséget viselnek a venezuelai nép szenvedéseiért, több mint 3 millió venezuelai meneküléséért más országokba és a számtalan halálesetért. Szankcióink válaszul születtek korrupciójukra, rossz gazdálkodásukra és visszaéléseikre, és hozzájárulnak ahhoz, hogy elvegyük a Maduro-rezsimtől azokat a forrásokat, amelyeket a venezuelai nép elnyomására használ.”[58]
A COVID-19
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A járvány kitörésének okára / helyére vonatkozó találgatások során – az USA-ban Kína volt a favorit és Donald Trump rendszeresen kínai kórnak (china disease) nevezte[60][61] – Sachs kijelentette, hogy a COVID-19 „nagy valószínűséggel egy amerikai támogatást élvező laboratóriumi kutatási programból származik […] Természetesen lehetséges a természetes terjedés is. Jelenleg mindkét hipotézis elfogadható.”[62] 2022 augusztusában egy Robert F. Kennedy Jr. podcastban azzal vádolta az amerikai National Institutes of Health tisztségviselőit és Anthony Fauci amerikai egészségügyi és humánszolgáltatási biztost, hogy „nem őszinték” a COVID eredetével kapcsolatban.[63]
Sachs volt a The Lancet című folyóirat 2020 tavaszán létrehozott COVID-19 bizottságának elnöke, amely 2022 október 8-án egy 57 oldalas átfogó jelentést tett közzé a világjárványról, amelyben számos javaslatot is megfogalmaztak jövőbeli világjárványok kezelésre.[64] A jelentés a vírus eredetét illetően csak annyit mondott, hogy további vizsgálatokra van szükség annak tisztázásához: ”Nem tudjuk, honnan származik a SARS-CoV-2, a vírus, amely ezt a világjárványt okozta. Egyes tudósok feltételezik, hogy egy piacról származik. Sok tudós attól tart, hogy a SARS-szerű vírusokkal kapcsolatos munka során egy laboratóriumból került ki.” […] „Mindkét hipotézis életképes. Egyiket sem sikerült megcáfolni.”[65]
Orosz invázió Ukrajnában
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szerinte[66] “az Egyesült Államok provokálta ki az ukrajnai háborút azzal, hogy egy 1990-es évek elején kidolgozott terv szerint agresszíven bővítette a NATO-t. Az amerikai kormány hazudott erről a történelemről, beleértve szerepét több rezsimváltási műveletben.[67][68] Ukrajna tragikus módon középen ragadt. Ezt ma már számos dokumentum támasztja alá. A háború teljes egészében elkerülhető lett volna, ha az Egyesült Államok nem törekedett volna a NATO ukrajnai terjeszkedésére, ha az Egyesült Államok nem csatlakozott volna a 2014. februári puccshoz Viktor Janukovics ukrán elnök ellen, ha az Egyesült Államok betartotta volna a Minszk II. megállapodást, és ha az Egyesült Államok 2021 decemberében és 2022 januárjában nyíltan és bölcsen tárgyalt volna Oroszországgal. A háború 2022 márciusában vagy áprilisában egy Ukrajna semlegességén alapuló békeegyezénnyel véget érhetett volna, ha az Egyesült Államok nem avatkozott volna be az egyezmény megakadályozására.”[69][70] (Békés rendezésre szólított fel 2022 decemberében is, amikor a Nemzeti Bank meghívására[70] Magyarországon járt és Orbán Viktorral találkozott.)[71]
A neokonzervatívok, köztük Joe Biden, az 1990-es évek vége óta törekedtek arra, hogy az USA kiterjessze a NATO-t Ukrajnára (és Grúziára) – annak ellenére, hogy Oroszország ezt a nemzetbiztonságát fenyegető egzisztenciális veszélynek tekintette, és ezt többször is világossá tette –, „megvetették, figyelmen kívül hagyták vagy megakadályozták a békés rendezés és a reménytelen és veszélyes konfliktus befejezésének többszörös lehetőségét, gyakran terjesztve azt a nagy hazugságot, hogy Oroszország, nem pedig az USA az, aki nem hajlandó tárgyalni.”[72][73] “Oroszország jelentős tűzerővel rendelkezik, és vakmerőség az ország legyőzéséről beszélni […] az USA – úgy tűnik – azt hiszi, hogy katonailag legyőzheti Oroszországot, és a Nyugat támogatja Ukrajnát az Oroszország kiszorítására tett erőfeszítéseiben. Ennek alapján Ukrajna úgy döntött, hogy nem folytatja a tárgyalásokat […] Ehelyett megváltoztatta a hangnemet, és kijelentette, hogy most már az a céljuk, hogy legyőzzék Oroszországot. Ez a háború, a globális veszélyek, és a gazdasági károk eszkalálódását és egy elvesztett lehetőséget jelent, hogy megtaláljuk a konfliktusból kivezető utat."[74]
2022 júniusában Sachs a tudomány és kultúra több rangos képviselőjével közösen közzétett egy nyílt levelet, amely tűzszünetre szólított fel, és megkérdőjelezte a nyugati országok Ukrajnának nyújtott folyamatos katonai támogatását: „A Nyugatnak egységesen kell fellépnie Oroszország ukrajnai agressziójával és további revánsiszta követeléseivel szemben. Az ukrajnai háború folytatása azonban nem megoldás a problémára. […] A Nyugatnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a felek a közeljövőben tárgyalásos megoldáshoz jussanak. Csak így lehet megelőzni egy évekig tartó, végzetes helyi és globális következményekkel járó kimerítő háborút, valamint egy olyan katonai eszkalációt, amely akár a nukleáris fegyverek alkalmazásáig is elmehet.”[75]
Az Északi Áramlat gázvezeték 2022 szeptemberi megrongálását követő tetteskeresés kapcsán (Oroszok?[76][77] Amerikaiak?[78][79] Ukránok?[80][81] NATO?...) Sachs úgy vélte, hogy az Egyesült Államok is lehet a tettes. (Meggyőződése, hogy az USA-ban nem lehet megbízni.[82]) 2023 februárjában az orosz kormány felkérésére az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt tett nyilatkozatában nem nevezett meg gyanúsítottat: „a szabotázs következményei óriásiak, nemcsak a gazdasági veszteségek miatt, hanem a határokon átnyúló infrastruktúrát, köztük a tenger alatti internetkábeleket és a tengeri szélerőműveket fenyegető fokozott veszély miatt is. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának felelőssége, hogy foglalkozzon azzal a kérdéssel, hogy ki követhette el a cselekményt, hogy az elkövetőt nemzetközi bíróság elé állítsa, kártérítést követeljen a károsultaknak, és megakadályozza a jövőbeni hasonló cselekményeket.”[70][83]
2023 márciusában az USA-ban élő Yuriy Gorodnichenko ukrán közgazdász nyílt levélben[84] tiltakozott Sachs Ukrajnával kapcsolatos nézetei[85][86] ellen, amelyet több mint háromszázan aláírtak.
Az USA kivételessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sachs szerint „Ha van valami, amit az Egyesült Államok nem szeret, az a semlegesség. 'Vagy velünk vagy, vagy ellenünk' – ez az alapállása, amely arrogancián alapul és szinte soha nem vezet sikerre.”[66]
„Az Amerikai Egyesült Államok régóta kivételes nemzetnek tekinti magát, sőt Isten új Izraelének, amelynek feladata a világ megváltása. Ez a nézet mindkét párt támogatását élvezi, és mély gyökerei vannak az ország történelmében, kultúrájában és vallási hagyományaiban. Az amerikai kivételességet dicsőítő legutóbbi megnyilvánulások között említhető Ronald Reagan leírása, amelyben Amerikát ’a dombon ragyogó városnak’ nevezte, valamint Madeleine Albright `’pótolhatatlan nemzetnek’ titulálta. Reagan a puritán vezető John Winthropra utalt, aki Jézus szavait idézve (Máté 5:14)[87] a gyarmati településeket ’a dombon álló városnak’ nevezte, amelyre a világ szemei szegeződnek. Az amerikai kivételességet a nemzet polgári vallásának is nevezik."[88] (Ennek a hitnek a veszélyességére már 1989-ben figyelmeztetett William Fulbright szenátor – érdekes módon ugyanerre a Máté Evangéliumi mondatra hivatkozva: „A történelmi esélyek ellenünk szólnak. Mi, az Egyesült Államok, a múlt oly sok nagyhatalmának útjára léphetünk – a hatalmi politika és a másik nagyhatalommal való esztelen rivalizálás útjára, az ókori Athén és a múlt század egykor hatalmas, mára bukott európai birodalmainak útjára – egykori nagyszerű ígéretünk, a ’város a dombon’ ígérete jelzálogba került és végül feláldoztuk a hatalom arroganciájának.”[89])
A 2018-ban megjelent A New Foreign Policy című könyvében[90] Sachs amellett érvel, hogy az USA kivételes nemzetként való önfelfogása már a 20. században is anakronisztikus volt és egy sor külpolitikai hibához vezetett: például háborúkhoz, rendszerváltásokhoz és szankcionált rezsimekhez. Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok világviszonylatban a kereskedelem, az ipari termelés és a népesség aránya tekintetében relatíve veszített jelentőségéből, Sachs arra figyelmezteti az amerikai külpolitikát, hogy ne szigetelje el magát még jobban. Számára az „új selyemút” és a kínai kezdeményezés, a Globális Energiahálózati Együttműködés és Fejlesztés[91] a kölcsönös előnyök érdekében történő sikeres nemzetközi együttműködés példái. Oroszország 1990-es évekbeli átalakulását az Egyesült Államok nem ismerte el, és nem nyújtott segítséget az orosz gazdaság átalakulási nehézségeihez. Emellett a NATO keleti bővítése az USA és Oroszország közötti konfliktus másik alapvető oka. Ehelyett az USA-nak jobban be kellene kapcsolódnia az ENSZ-be, ratifikálnia kellene a még fennálló egyezményeket és újra csatlakoznia kellene a Párizsi éghajlatvédelmi egyezményhez, növelnie kellene a fejlesztési segélyeket, továbbá az ország gazdasági igényeihez kellene igazítania a migrációt.
2003 végén, amikor George W. Bush újabb 87 milliárd dollárt kért a kongresszustól az iraki háború finanszírozására, Sachs a Boston Globeban elítélte a kormányt, amiért az egy drága olajháborút folytat, miközben elhanyagolja az 500 millió nyomorgó afrikait. Cikkében felidézte a közel-keleti despotákkal kötött amerikai szövetségek szégyenteljes történetét, „hogy az olaj tovább folyjon”; és figyelmeztetett, hogy ez a politika az Egyesült Államokkal szembeni hatalmas ellenszenvet generál. Szerinte a világ nem fogja a végtelenségig tűrni egy, az emberiség kevesebb mint 5 százalékát reprezentáló ország uralmát, és az amerikai nép végül nagy árat fog fizetni hatalmi fantáziájáért.[40]
A pénzügyi korrupció globális rendszere
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2016-ban, a Panama-akták botránya kapcsán Sachs kifejtette, hogy a pénzügyi korrupció globális rendszere jobban függ a büntetlenségtől, mint a titoktartástól, mert a gazdagok és a hatalmasok (személyek, testületek, országok) még akkor is megmenekülnek a büntetés elől, amikor a visszaéléseik teljes nyilvánosság előtt zajlanak. Bár a Nyugat jogosan támadja a legmagasabb szintű politikai korrupciót – Afganisztántól és Nigériától Malajziáig, Brazíliáig, Dél-Afrikáig, a FIFA-ig, … –, a korrupciós csatornák és paradicsomok túlnyomóan a "nagyfiúk" – az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság – tulajdonában és működtetésében vannak, és teljes mértékben függenek a teljes büntetlenségtől.[92] E két ország áll a globális visszaélések rendszerének középpontjában – Nagy-Britannia teremtette meg a globális pénzügyek modern világát a 19. században, a Wall Street pedig a második világháború után lett társvezető –, úgyhogy szerinte a korrupció elleni harcot náluk kellene elkezdeni.[93]
Izrael, USA, palesztinok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2021-es írásában[94] Sachs kijelentette, hogy „Az emberi jogok emberi jogok, és az ENSZ Alapokmánya értelmében a nemzetközi jog részét képezik. Akár Hszincsiangról és az ujgurokról, akár Mianmarról és a rohingjákról, akár Izraelről és a palesztinai arabokról van szó, a nemzetközi jog védelmének helyes módja az ENSZ, kezdve az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának égisze alatt folyó független vizsgálattal.”[95]
Sachs rendszeresen és következetesen bírálja Izrael és az USA palesztinokat illető politikáját, mint ahogy ezt pl. Noam Chomsky,[96] Nahum Goldmann,[97] a Zsidó Világkongresszus alapítója és 1947–77 közötti elnöke, Bernie Sanders[98] és J. William Fulbright[99] szenátor, vagy a magyar származású Holokauszt túlélő Stephen Kapos[100][101] is tette. Legélesebben 2021-ben fogalmazott:[94] „Izraelnek a legutóbbi brutális gázai támadását igazolni próbáló kísérlete üresnek hangzik mindenki számára, aki ismeri az izraeli eseményeket, ahol Benjámín Netanjáhú miniszterelnök kormánya arabellenes rasszisták támogatásával szisztematikusan, kegyetlenül és kitartóan megsérti az arab lakosság alapvető emberi jogait.[102] […] Netanjáhú azt állítja, hogy a zsidó nép nevében cselekszik. Ez azonban biztosan nem igaz. Sok zsidó szerte a világon, köztük én is, elutasítja Netanjáhú rasszista politikáját.[103] […] Amerikai állampolgárként mélyen aggaszt az amerikai kormány (térd)reflexszerű, automatikus támogatása Izraelnek.[104] […] Az igazság az, hogy az amerikai kormány kritika nélküli támogatása Izrael iránt inkább az evangélikus keresztényektől […] függ, mint az amerikai zsidóktól, akiket Netanjáhú tettei mélyen megosztanak.[105] […] Ráadásul a […] Donald Trump által Izraelnek az elmúlt években adott blankó csekk ösztönözte a szélsőséges rasszizmust az izraeli társadalom egyes részeiben, és az izraeli vezetőkben azt az érzést keltette, hogy semmilyen visszaélés, amit elkövetnek vagy eltűrnek, nem ingathatja meg az amerikai kormány támogatását”.[106]
Írásának, amely Izrael 2025. június 12-i Irán elleni támadását, valamint annak előzményeit tárgyalja, az "Állítsátok meg Netanjáhút,mielőtt mindannyiunkat megöl" címet adta: "Benjamin Netanjáhú Izrael miniszterelnöke közel 30 éve háborúba és pusztításba sodorja a Közel-Keletet. Ez az ember a erőszak puskaporos hordója. Az általa támogatott háborúk során mindig a nagy dobásról álmodott: az iráni kormány legyőzéséről és megdöntéséről. Régóta áhított háborúja, melyet most indított el, nukleáris armageddonba sodorhat minket, hacsak meg nem állítják. […] 1996-ban Netanjáhú és amerikai tanácsadói kidolgozták a Tiszta szakítás stratégiát. Azt javasolták, hogy Izrael ne vonuljon ki az 1967-es háborúban elfoglalt palesztin területekről regionális békéért cserébe. Ehelyett Izrael saját ízlése szerint formálná át a Közel-Keletet. […] Izrael támadása nem csak a[z iráni nukleáris program korlátozására vonatkozó] tárgyalások sikeres előrehaladása közepette történt, hanem néhány nappal azelőtt, hogy megkezdődött volna az ENSZ palesztin konferenciája,[107] amely előrelépést jelentett volna a kétállami megoldás ügyében. A konferenciát most elhalasztották. […] Az elmúlt 30 évben Netanjáhú és amerikai támogatói tönkretették vagy destabilizálták az Észak-Afrikától Északkelet-Afrikán át, a Földközi-tenger keleti partjáig és Délnyugat-Ázsiáig terjedő 4000 km-es sávot. Céljuk az volt, hogy megakadályozzák egy palesztin állam létrejöttét a palesztin ügyet támogató kormányok megdöntésével."[108]
EU és USA
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2025. február 19-én Sachs az Európai Parlamentben tartott beszédében egyebek között felszólította Európát, hogy szabaduljon meg az USA befolyásától és alakítsa ki saját külpolitikai irányvonalát:
„Az Egyesült Államok különösen 1990-91-ben, majd a Szovjetunió összeomlásával arra a véleményre jutott, hogy mostantól az USA irányítja a világot, és nem kell figyelembe vennie senki véleményét, vörös vonalait, aggályait, biztonsági szempontjait, nemzetközi kötelezettségeit vagy az ENSZ kereteit. […] Európa súlyos árat fizetett ezért, mert ebben az időszakban nem volt külpolitikája […] Nem volt hangja, nem volt egység, nem volt határozottság, nem voltak európai érdekek, csak amerikai lojalitás. Voltak pillanatok, amikor nézeteltérések voltak, és szerintem nagyon csodálatos nézeteltérések. Az utolsó jelentős eset 2003-ban volt, az iraki háború előtti időszakban, amikor Franciaország és Németország kijelentette, hogy nem támogatja az Egyesült Államokat abban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsát megkerülve háborút indítson. […] Egy háborút, amelyet Paul Wolfowitz, és Douglas Feith Netanjahuval összehangoltan indítottak. És ez volt az utolsó alkalom, hogy Európának volt hangja.”[109]
„Európának saját külpolitikára van szüksége, amely nem csak oroszgyűlöletre épül. Európának olyan külpolitikára van szüksége, amely reális, megérti Oroszország helyzetét, megérti Európa helyzetét, megérti, mi Amerika és mit képvisel, és amely megpróbálja elkerülni, hogy Európát az Egyesült Államok megszállja. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy Trump Amerikája csapatokat küld Grönlandra. […] Európának valami másra van szüksége, mint 'Igen, alkudozunk Trump úrral, és félúton találkozunk vele.' Kérem, alakítsanak ki európai külpolitikát. Hosszú ideig együtt kell élniük Oroszországgal, ezért kérem, tárgyaljanak Oroszországgal. Mind Európának, mind Oroszországnak komoly biztonsági kérdései vannak, de a nagy szavak és az oroszgyűlölet egyáltalán nem szolgálják az önök biztonságát. Egyáltalán nem szolgálják Ukrajna biztonságát. Ez az amerikai kaland, amelyhez önök csatlakoztak, és amelynek jelenleg önök a legfőbb szurkolói, körülbelül 1 millió ukrán áldozatot követelt.”[110]
„A Közel-Kelettel kapcsolatban egyébként az Egyesült Államok 30 évvel ezelőtt teljesen átadta a külpolitikát Netanjahu kezébe. Az izraeli lobbi uralja az amerikai politikát. Kérem, ne legyenek kétségeik ezzel kapcsolatban. Órákig tudnám magyarázni, hogyan működik ez. Nagyon veszélyes. Remélem, hogy Trump nem fogja tönkretenni a kormányát, és ami még rosszabb, a palesztin népet Netanjahu miatt, akit háborús bűnösnek tartok, és akit az ICC jogosan vád alá helyezett.“[111] “Az egyetlen módja annak, hogy Európa békében éljen a Közel-Kelet határain, a kétállami megoldás. Ennek egyetlen akadálya az Egyesült Államok vétója az ENSZ Biztonsági Tanácsában, az izraeli lobbynak engedelmeskedve. Tehát, ha azt akarják, hogy az EU-nak legyen némi befolyása, mondják meg az Egyesült Államoknak, hogy hagyjon fel a vétóval. Ebben az Európai Unió körülbelül 160 másik országgal állna együtt a világon. […] Netanjahu legnagyobb álma az Egyesült Államok és Irán közötti háború. És ezt nem adta fel. Nem lehetetlen, hogy az USA és Irán háborúba kerül. Európa azonban megakadályozhatja ezt – ha saját külpolitikája van. Remélem, hogy Trump véget vet Netanjahu befolyásának az amerikai politikában. Ha nem, az EU a világ többi részével együttműködve is elérheti a békét a Közel-Keleten”.[112]
“Végül hadd mondjak néhány szót Kínáról: Kína nem ellenség. Kína csupán egy nagy sikertörténet. Az Egyesült Államok azért tekinti ellenségnek, mert Kína gazdasága nagyobb, mint az Egyesült Államoké (nemzetközi árakban mérve). Az Egyesült Államok nem képes elfogadni a valóságot. Európának nem szabad ezt tennie. Ismétlem: Kína nem ellenség és nem jelent fenyegetést. Kína Európa természetes partnere a kereskedelemben és a globális környezet megóvásában.”[113]
(A teljes beszéd: videón angolul[114] ill. német szinkronnal[115] és (nem szó szerinti) leiratban angolul[116] ill. németül[117])
USA és Kína
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Szovjetunió összeomlását – s azzal a hidegháború befejeződését – követően egy ország sem jelentett kihívást az USA egyeduralmi státuszának, bár Oroszország nem adta fel nagyhatalmi ambícióit.[118] Viszont „Kína gyors technológiai fejlődése megdöbbentette az amerikai döntéshozókat, különösen a nemzetbiztonsági apparátusban. A ’Made in China 2025’ program egy merész, magabiztos és mégis teljesen reális nyilatkozat Kína azon szándékáról, hogy kifejlessze a 21. század kulcsfontosságú technológiáit a fejlett számítástechnika, a robotika, a megújuló energia, a precíziós orvostudomány, a mezőgazdaság és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedés terén. Kína egyik legjelentősebb ambiciózus terve, hogy úttörő szerepet vállaljon egy világméretű, megújuló villamosenergia-hálózat kiépítésére, amely a maga nemében és nagyságrendjében az első. Trump kereskedelmi háborújának az a célja, hogy leállítsa Kína szemtelenségét.”[119]
Sachs véleménye szerint "Kína nem az a súlyos fenyegetés, aminek az Egyesült Államok nap mint nap beállítja. Kína egy 1,4 milliárd fős ősi civilizáció (a világ népességének csaknem egyötöde), amely más sikeres országokhoz hasonlóan magas életszínvonalra és technológiai kiválóságra törekszik. 1839 és 1949 között a Nyugat és Japán nagyon rosszul bánt vele, és ezek az emlékek még mindig élnek. Globális problémáinkat nem azzal oldjuk meg, hogy hasztalanul megpróbáljuk „kordában tartani” Kínát, hanem azzal, hogy együttműködünk, tárgyalunk, kereskedünk és igen, gazdasági versenyben állunk Kínával.”[120] „Az amerikai politikusok azt kockáztatják, hogy ’szörnyű hibát’ követnek el a Kínával való feszültség fokozásával […] Már a legutóbbi hidegháború is elég veszélyes volt […] Ez a mostani még veszélyesebb lenne. Teljesen félreértve és félrevezetve sok amerikai Kínára akarja ráterhelni, és azt gondolja, hogy mi irányítjuk a show-t, ami egy nagyon veszélyes gondolkodásmód.”[121] (William Fulbright szenátor már 1966-ban figyelmeztetett: ”Kína Ázsia legfőbb hatalma, s bármit is teszünk vagy mondunk, az is marad.”[122])
„Az alapvető tény az, hogy Kína bruttó hazai termelése (GDP) 2023-ban 5,2 százalékkal nőtt, míg az Egyesült Államokban 2,5 százalékkal. Egy főre vetítve a növekedési különbség még nagyobb: Kínában 5,4 százalék, míg az Egyesült Államokban 2 százalék. Kína 2024-ben ismét jelentősen megelőzi az Egyesült Államokat. Az amerikai sajtó heves retorikája ellenére nincs jelentős növekedési válság. Igen, Kína gazdagodásával lassul, de még mindig jelentősen gyorsabban növekszik, mint az Egyesült Államok és Európa. Természetesen vannak problémák, de a legfontosabbak az Egyesült Államokból erednek, nem a kínai gazdaságból.”[66]
„Már nem az USA vezette világban élünk, sőt, még csak nem is az USA és riválisa, Kína között megosztott világban. Már egy többpólusú világba léptünk, amelyben minden régiónak megvan a maga problémája és szerepe a világpolitikában. Egyetlen ország és egyetlen régió sem határozhatja meg többé mások sorsát. Ez egy összetett és zajos környezet – ahol egyetlen ország, régió vagy szövetség sem irányítja a többit. […] A többpólusú világ irányítása tele van nehézségekkel. Sürgősen több párbeszédre van szükségünk más országokkal, és túl kell lépnünk saját kormányaink leegyszerűsítő propagandáján. Itt Nyugaton naponta bombáznak minket nevetséges hivatalos narratívákkal, amelyek többsége Washingtonból származik: Kína a legnagyobb fenyegetés a világra, és csak a NATO menthet meg minket. Ezek a naiv történetek, amelyeket az Egyesült Államok külügyminisztériuma szüntelenül terjeszt, nagyban akadályozzák a globális problémamegoldást. Hamis gondolkodásmódok csapdájába ejtenek bennünket, sőt olyan háborúkba is, amelyeknek soha nem lett volna szabad bekövetkezniük, és amelyeket inkább tárgyalásokkal, mint eszkalációval kell megállítani.”[123]
Christopher Layne (International Affairs) hasonlóan látja: „Ha az Egyesült Államok nem tud eleget tenni ennek a tektonikus geopolitikai változásnak, akkor nagy az esélye egy kínai-amerikai háborúnak – ahogyan ez mindig is így van a hatalomátadások idején. Azonban függetlenül attól, hogy a változás békésen vagy erőszakosan történik, a Pax Americana napjai meg vannak számlálva.”[124]
Főbb publikációi
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A következő táblázatban felsorolt írások csak egy csekély töredékét képezik publikációinak. Egy sokkal bővebb lista Jeffrey Sachs Curriculum Vitae (2020) 6–52. oldalán található. Weboldalán olvashatók könyveinek tartalmi összefoglalói, valamint sok írásának teljes szövege: újságcikkek, folyóiratok, tanulmányok. A fejlécében levő nyilakra kattintva a felsorolás Év ill. Megnevezés szerint csökkenő / növekvő sorrendbe rendezhető.
| Év | Megnevezés |
|---|---|
| 1984 | Theoretical Issues in International Borrowing. Princeton Studies In International Finance. no 54,1984 július, ISBN 0-88165-226-1 |
| 1985 | Economics of Worldwide Stagflation. Harvard University Press, Cambridge, Mass. 1985, ISBN 0-674-23475-8 (társszerző: Michael Bruno) |
| 1989/91 | NBER Series on Developing Country Debt and the World Economy, University of Chicago Press 1989/90 (szerkesztő).
|
| 1991 | Peru's Path to Recovery, The Brookings Institution, 1991 (társszerző Carlos Paredes) |
| 1993 | Macroeconomics in the global economy. Englewood Cliffs, NJ: Prentice Hall. ISBN 0-13-544206-0 (társszerző: Felipe Larraín Bascuñán) németül: Makroökonomik in globaler Sicht (Macroeconomics in the global economy). Oldenbourg Verlag, München, 2001, ISBN 3-486-25826-5 |
| 1994 | Poland’s jump to the market economy (Lionel Robbins Lectures; 3). MIT Press, Cambridge, Massachusetts. 1994, ISBN 0-262-69174-4 |
| 1994 | The Transition in Eastern Europe, szerkesztők: Olivier Jean Blanchard, Kenneth A. Froot, Jeffrey Sachs. National Bureau of Economic Research és University of Chicago Press, 1994
|
| 1995 | Russia and the Market Economy (BBC) orosz nyelven |
| 1997 | The rule of law and economic reform in Russia (John M. Olin: Critical Issues Series). Westview Press, Boulder, Colorado. 1997, ISBN 0-8133-3314-8 (társszerkesztő: Katharina Pistor) |
| 1997 | Recipe For Success The Telegraph India, 1997-07-07 |
| 1997 | The IMF Is a Power Unto Itself The Financial Times, 1997-12-11 |
| 2001 | Development economics. Inframarginal versus marginal analysis. OUP, Oxford 2001, ISBN 0-631-22003-8 |
| 2004 | COMMENT: Don't fall for Washington's spin on Haiti The Financial Times, 2004-03-01 |
| 2005 | The end of poverty : Economic Possibilities for Our Time[125] (Előszót írta Bono) németül: Das Ende der Armut. Ein ökonomisches Programm für eine gerechtere Welt Edition Pantheon, München, 2006, ISBN 3-570-55012-5 Matolcsy György könyvismertetése Heti Válasz, 2008. 01. 31. |
| 2005 | Investing in development: A practical plan to achieve the Millennium Development Goals.” UN Millennium Project, New York (2005). németül: In die Entwicklung investieren. Ein praktischer Plan zur Erreichung der Millenniums Entwicklungsziele (). Vereinte Nationen, New York, 2005 |
| 2008 | Common Wealth: Economics for a Crowded Planet németül: Wohlstand für viele. Globale Wirtschaftspolitik in Zeiten der ökologischen und sozialen Krise . Siedler, München, 2007, ISBN 978-3-88680-860-1 |
| 2009 | The Surrealism of the Afghan Surge The Huffington Post, 2011-11-18 |
| 2009 | Aid Ironies[126] The Huffington Post, 2011-11-03 |
| 2011 | The price of civilization : reawakening American virtue and prosperity New York: Random House. ISBN 978-1-4000-6841-8 (Mihályi Péter Könyvismertetése Közgazdasági Szemle, 2012. április. Matolcsy György Könyvismertetése Heti Válasz, 2012-01-19) |
| 2011 | A Real Jobs Program The Huffington Post, 2011-11-11 |
| 2011 | Gorbachev and the Struggle for Democracy The Huffington Post, 2012-01-19 |
| 2011 | Message to Wall Street The Huffington Post, 2011. 11. 11. |
| 2015 | The Age of Sustainable Development. Columbia University Press, New York, 2015, ISBN 978-0-231-17315-5[127] |
| 2017 | Building the new American economy : smart, fair, and sustainable. New York: Columbia University Press. ISBN 978-0-231-54528-0 Előszó: Bernie Sanders |
| 2017 | Corporations need to look beyond profits 2017. 09. 17. |
| 2018 | A New Foreign Policy. Beyond American Exceptionalism. Columbia University Press. New York, 2018, ISBN 978-0-231-18848-7 |
| 2019 | Economic Sanctions as Collective Punishment: The Case of Venezuela közösen Mark Weisbrot-tal, a Center for Economic and Policy Research (CEPR) társigazgatójával. |
| 2019 | Six Transformations to achieve the Sustainable Development Goals (társszerzők: Jeffrey D. Sachs, Guido Schmidt-Traub, Mariana Mazzucato, Dirk Messner, Nebojsa Nakicenovic & Johan Rockström) Nature Sustainability volume 2, pages 805–814 (2019) |
| 2020 | The ages of globalization : geography, technology, and institutions. New York: Columbia University Press. ISBN 978-0-231-19374-0[128] |
| 2023 | The new world economy |
| 2023 | What Ukraine Needs to Learn from Afghanistan 2023-02-13 |
| 2024 | Diplomatie oder Desaster. Zeitenwende in den USA – Ist Frieden möglich? Westend Verlag, Neu-Isenburg 2024, ISBN 978-3-86489-478-7 |
Magyarul megjelent írásai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyar nyelvű írások, amelyek róla szólnak, vagy rá hivatkoznak, az Arcanumban találhatók. A felsorolás a fejlécében levő nyilakra kattintva Év ill. Megnevezés szerint rendezhető.
| Év | Megnevezés |
|---|---|
| 2016 | A civilizáció ára – Az amerikai értékek és a visszatérés a prosperitáshoz, Gondolat (a 2011-es The price of civilization magyar fordítása) |
| 2000 | Mi a teendö?, Valóság, 1995. május, 111-115 |
| 1990 | A Brady terv működőképességének feltételei Külgazdaság 1990. január, 21–33. o. |
| 2000 | Elmaradottság és globalizáció: a technológiák szerepe Valóság, 2000-09-01, 115-120. o. |
| 2014 | Jeffrey Sachs és David Lipton memoranduma Lengyelország aktuális gazdasági kérdéseiről Az 1989 augusztus 5-i The neoliberal project of the Polish system change előadás szövege. Eszmélet, 2014, 102. szám, 163–170. o. |
| 1999 | Reformáljuk meg a Nemzetközi Valutaalapot és a Világbankot! Élet és Irodalom, 1999. 11. 12. 4. o. |
| 1990 | David Lipton – Jeffrey Sachs A piacgazdaság létrehozása Kelet-Európában és a lengyel példa Mozgó Világ, 1995, 8. szám 93–113. o. |
| 1995 | Jeffrey Sachs a régióról – Szociális csapdában Figyelő, 1995-10-05, 11. o. Telefoninterview |
| 1993 | Jeffrey Sachs még mindig sokkterápiát ajánl Figyelő, 1993-11-18, 11. o. Telefoninterview (Czelnai Éva) |
| 1991 | Válaszol: Jeffrey Sachs, a "vörös posztó" – „károsnak tartom a kárpótlási törvényt” Figyelő, 1991-05-16, 1 és, 20. o. Interview (Varga György) |
| 1995 | Mi is az a Sokkterápia? Magyar Szemle, 1995. 7. szám 690–710. o. |
Kitüntetései, elismerései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A következő táblázatban felsoroltak csak egy töredékét képezik kitüntetéseinek és elismeréseinek. Bővebb lista: Jeffrey Sachs Curriculum Vitae (2020) 62–63. o. A felsorolás a fejlécében levő nyilakra kattintva Év ill. Megnevezés szerint rendezhető.
| Év | Megnevezés |
|---|---|
| 1991 | Frank E. Seidman Award in Political Economy |
| 1993 | "valószínüleg a világ legfontosabb közgazdásza" (New York Times)[32][129] |
| 1994 | "a világ legismertebb közgazdásza" (TIME Magazin)[129] |
| 1996 | Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja[130] |
| 1997 | ”a világ 50 legfontosabb vezetőinek egyike a globalizáció terén”(Le Nouvel Observateur)[2] |
| 1999 | Commander's Cross of the Order of Merit[2] (Lengyelország) |
| 2000 | Bernhard-Harms-Preis des Instituts für Weltwirtschaft Kiel[131] |
| 2004 | a világ 100 legbefolyásosabb személyeinek egyike (TIME Magazin)[129] |
| 2005 | a világ 100 legbefolyásosabb személyeinek egyike (TIME Magazin)[129] |
| 2005 | Sargent Shriver Award for Equal Justice[132] |
| 2007 | Padma Bhushan Orden[2] (India) |
| 2009 | Weltwirtschaftlicher Preis (Németország) |
| 2015 | Blue Planet Prize[133] |
| 2015 | Quartz Podcast Award for best business/economics podcast of 2015 (Conversion Tyler Cowen / Jeffrey Sachs) |
| 2016 | Jeffrey Sachs and Ruth DeFries Named University Professors |
| 2017 | Globart Award (Ausztria)[134] |
| 2017 | World Sustainability Award of the World Sustainability Forum (feleségével Sonia Ehrlich Sachs-szal közösen)[135] |
| 2003 | Institute of Medicine (US) tagja[129] |
| 1978 | Harvard Society of Fellows tagja[16] |
| ? | World Econometric Society tagja[129] |
| 2017 | Boris Mints Institute Prize (Tel Aviv University)[136] |
| ? | Brookings Panel of Economists tagja[129] |
| ? | Board of Advisors of the Chinese Economists Society[137] tagja[129][138] |
| 2019 | Észtország Szűz Mária Föld Kereszt Rend III. osztály[139] |
| 2022 | Tang Prize for Sustainable Development[140][141] |
| 2021 | A Pápai Társadalomtudományos Akadémia tagja.[142] |
| 2022 | Francia becsületrend[143] |
Videográfia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év | Megnevezés |
|---|---|
| 2025 | Jeffrey Sachs Goes Off, Roasts Donald Trump’s Trade Talk, Says 'Mickey Mouse Is Smarter Than Him' – Jeffrey Sachs kirobban, szétcincálja Donald Trump kereskedelmi politikáját, és azt mondja, hogy Miki egér okosabb nála”. (55:06, angolul, felirattal) |
| 2025 | Deep State, Krieg, Corona – Insider packt aus (Jeffrey Sachs, Marc Friedrich) – Titkosszolgálat, Háború, Corona – bennfentes kitálal (01:57:49, angolul és német felirattal)
|
| 2024 | Jeffrey Sachs Educates Piers Morgan on Ukraine-Russia War – Jeffrey Sachs oktatja Piers Morgant az ukrajna-orosz háborúról (00:90, angolul és felirattal) Eredeti teljes beszélgetés: "WHY Are We Doing Netanyahu’s Bidding?" Jeffrey Sachs On Syria, Assad & Putin – „Miért teljesítjük Netanjahu parancsait?” Jeffrey Sachs Szíriáról, Asszádról és Putyinról (29:00, angolul) |
| 2025 | Jeffrey Sachs: The US is leading us closer to nuclear war 2025-01-13 – Az Egyesült Államok közelebb visz minket a nukleáris háborúhoz. TRT World (26:40, angolul) Főbb pontok:
|
| ? | Tucker Carlson’s Explosive Interview with Jeffrey Sachs on Israel Sends Shockwaves Across the Globe. – Tucker Carlson explozív interjúja Jeffrey Sachsszal Izraelről sokkolta a világot (00:54, angolul és felirattal) |
| 2025 | The Geopolitics of Peace – Jeffrey Sachs in the European Parliament – A béke geopolitikája – Jeffrey Sachs az Európai Parlamentben, 2025-02-19 (01:39:23, angolul) Ugyanez német szinkronnal: Die Geopolitik des Friedens – Jeffrey Sachs im Europäischen Parlament Témák:
|
| 2012 | Jeffrey Sachs in conversation with Larry Elliot 2012. 04. 12. – Jeffrey Sachs beszélget Larry Elliot-tal (54:36, angolul) |
| 2015 | Jeffrey Sachs Talks About the Talks in Paris 2015.12. 09. – Jeffrey Sachs a2015-ös ENSZ klímaváltozási konferencia kapcsán (06:15, angolul) |
| 2020 | The Ages of Globalization: A Conversation with Jeffrey Sach and Felipe Larraín 2020. 08. 18. – A globalizáció korszakai: Jeffrey Sachs beszélget Felipe Larraínnal (01:18:34, angolul) |
| 2020 | University Professor Jeffrey Sachs: Trump's funding cut to WHO is 'disgraceful' and 'disgusting' 2020. 04. 16. – Jeffrey Sachs: Trump WHO-nak nyújtott támogatásának csökkentése „szégyenletes” és „undorító” (19:01, angolul) |
| 2020 | Dr. Joshua Fisher participates in NERPS webinar on sustainable development and peace with Dr. Jeffrey Sachs 2020. 10. 15. – Joshua Fisher és Jeffrey Sachs a fenntartható fejlődésről és a békéről. (54:55, angolul és felirattal) |
| 2024 | Jeffrey Sachs on why UN should vote for Palestinian statehood. 2024-04-22 – Jeffrey Sachs arról, hogy miért kellene az ENSZ-nek a palesztin állam létrehozása mellett szavaznia (11:32, angolul) |
| 2020 | Economist Jeffrey Sachs criticizes the president: Trump “Understands Nothing, Listens to Nothing” as Pandemic Surges in U.S 2020. 03. 25. – Jeffrey Sachs bírálja Trumpot: „semmit sem ért, semmire sem hallgat”, miközben az Egyesült Államokban terjed a járvány. (21:07, angolul) |
| 2018 | "The digital revolution and the distribution of income" with Prof Jeffrey D. Sachs Oxford Martin School, 2018. 05. 23. – Jeffrey Sachs a digitális forradalomról és a jövedelem elosztásáról (01:26:17, angolul) |
| 2024 | Jeffrey Sachs: Understanding the Ukraine conflict (minidoc) 2024. 12. 06. – Jeffrey Sachs: Az ukrajnai konfliktus értelmezése (29:35, angolul) |
| 2025 | An Evening with Professor Jeffrey D. Sachs 2025. 04. 20. – Egy est Jeffrey Sachs professzorral az Asia Society Hong Kong Center-ben (2:36:10, angolul) Házigazda Ronnie Chan. Témák (egyebek között):
|
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Jeffrey D. Sachs". Brittannica Money (angol nyelven). 22025-03-25. Hozzáférés: 2024-04-22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó); External link in|work= - 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 "Prof. Jeffrey D. Sachs" (PDF) (angol nyelven). 2009. február 5. 2009. február 5. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2025. április 26..
- 1 2 "Short Bio" (PDF) (angol nyelven). 2022. március 29. Hozzáférés: 2024. április 22..
- ↑ Charles Alexander (2004. április 26.). "The 2004 TIME 100 – Scientists & Thinkers – Jeff Sachs" (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 26..
- ↑ Bono (2005. április 18.). "The 2005 TIME 100 – Scientists & Thinkers – Jeffrey Sachs" (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 26..
- ↑ A civilizáció ára – Az amerikai értékek és a visszatérés a prosperitáshoz. Gondolat, 2016
- ↑ 50.000 és 100.000 USD közötti honoráriummal a közepesen fizetett előadók közé tartozik, mint pl. a Nobel díja közgazdász Joseph Stiglitz. "Jeffrey Sachs". All American Speakers Bureau and Celebrity Booking Agency (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 13..
{{cite web}}: External link in|work= - ↑ John R. Runyan, Carrie Sharlow (2015). "Theodore Sach" (PDF). Michigan Bar Journal (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 22..
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ "Theodore Sachs Labor Lawyer, 72". New York Times (angol nyelven). 2001. március 13. Hozzáférés: 2025. április 22..
- ↑ Andrea Sachs. "A Michigan Family Story". Michigan Giving (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 22..
- ↑ Renata Schmidtkunz, Jeffrey Sachs (2022. október 28.). "Jeffrey Sachs im Gespräch (Interview az ORF Radio-ban)" (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. április 22..
A judaizmus egyik eszméje a Tikkun Alum , ami a világ meggyógyítását jelenti. Ez körülbelül az első dolog, amit gyerekként hallottam. Ez része volt annak, amit a nagyapám és a szüleim mondtak nekem, és ez megragadt bennem mint alapgondolat: megpróbálod meggyógyítani a világot. Miért is ne? Mi mást tehetnénk?
And one idea of Judaism is called to Tikkun Alum, which is to heal the world. It's about the first thing I heard as a child. It was part of what I was told by my grandfather and by my parents, and it stuck with me as a basic idea: you try to heal the world. Why not? What else are we going to do? - ↑ a középosztálybeli fehérek tömeges elvándorlása a nagyvárosokból a 20. század közepén kisebb közösségekbe és külvárosokba
- ↑ a fekete lakosok és a detroiti rendőrség közötti összecsapások sorozata
- ↑ Peter Feuerheld (2018. november 30.). "Jewish economist says Catholic social teaching is his moral compass". National Catholic Reporter (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 22..
- ↑ "About". Society of Fellows (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 15..
A Társaság célja, hogy a tudományos pályájuk elején járó kutatóknak lehetőséget biztosítson arra, hogy formális követelmények nélkül folytathassák tanulmányaikat az egyetem bármely tanszékén. A pályázóknak kivételes képességekkel, eredetiséggel és találékonysággal kell rendelkezniük, valamint a legmagasabb szintű intellektuális teljesítményt kell nyújtaniuk, azaz rendkívüli kreativitást kell tanúsítaniuk, és alakítaniuk kell a választott tudományterület jövőbeli irányait.
(The purpose of the Society is to give scholars at an early stage of their scholarly careers an opportunity to pursue their studies in any department of the University, free from formal requirements. They must be persons of exceptional ability, originality, and resourcefulness, and should be of the highest calibre of intellectual achievement, i.e. manifesting extraordinary creativity and shaping the future direction of their chosen field.) - 1 2 "Current & Former Junior Fellows". Society of Fellows (angol nyelven). 2018. július 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. május 15..
- ↑ Jeffrey D. Sachs (1995). "Mi is az a Sokkterápia?". Magyar Szemle. 4 (7): 690–710. Hozzáférés: 2025. április 3..
- 1 2 3 4 "Science, Society, and Sustainability – An Evening with Jeffrey Sachs". The Rockefeller University (angol nyelven). 2019. Hozzáférés: 2025. május 7..
{{cite web}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ Nina Munk (2007. június 5.). "Letter from Uganda. Jeffrey Sachs's $200 Billion Dream". Waniti Fair (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 5..
Millions of people die every year for the stupid reason they are too poor to stay alive […] That is a plight we can end. […] The basic truth is that for less than a percent of the income of the rich world nobody has to die of poverty on the planet.
- ↑ "Jeffrey D. Sachs" (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 26..
- ↑ "UN Secretary General Names EI Director Jeffrey Sachs to Lead Sustainability Project". 2012. augusztus 9. Hozzáférés: 2025. április 23..
- ↑ Justin Gillis (2015. december 1.). "A Path for Climate Change, Beyond Paris" (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 29..
"We're in such a dreadful situation that every country has to make this transformation, or else this isn't going to work."
- ↑ "Centesimus Annus". Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. 1991. május 1. Hozzáférés: 2025. május 7..
- ↑ "Laudato Si'". Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. 2015. május 24. Hozzáférés: 2025. május 7..
- ↑ Lee C. Bollinger (2016. április 13.). "Ruth DeFries and Jeffrey Sachs Named University Professors" (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 23..
- ↑ "Pope Francis names Jeffrey Sachs to pontifical academy" (angol nyelven). 2021. október 25. Hozzáférés: 2025. április 28..
- ↑ az 1915-ben Karlovy Varyban született Dr Walter Ehrlich fiziológia professzor és az 1918-ban Prágában született Wilhelmina Egerer lánya."Sonia Sachs". Geni (angol nyelven). 2022. április 26. Hozzáférés: 2025. május 11..
- ↑ "Home". One Million Community Health Workers (1mCHW) Campaign (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 3..
- ↑ "Sonia Ehrlich Sachs". Columbia University (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 11..
- ↑ "Columbia Center on Sustainable Investment" (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 3..
{{cite web}}: Cite has empty unknown parameter:|1=(súgó) - ↑ "Lisa Sachs, Matthew Beck". The New York Times (angol nyelven). 2009. május 30. Hozzáférés: 2025. április 26..
She is the assistant director of the Vale Columbia Center on Sustainable International Investment at Columbia University. She graduated from Harvard and received a law degree and a master's in international affairs from Columbia.
- 1 2 3 4 5 Peter Passel (1993. június 27.). "Dr. Jeffrey Sachs, Shock Therapist". The New York Times (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 3..
- ↑ Joseph Stiglitz (2003. április 9.). "The ruin of Russia". The Guardian (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 22..
No rewriting of history can change the fact that neo-liberal reform produced undiluted economic decline
- ↑ Conaghan & Malloy (1994). Unsettling Statecraft: Democracy and Neoliberalism in the Central Andes (angol nyelven). Pittsburg: University of Pittsburgh Press. 198. o.
{{cite book}}:|access-date=requires|url=(súgó); Cite has empty unknown parameter:|subtitle=(súgó) - ↑ Tyler Bridges (1987. július 29.). "Bolivia Turns to Free Enterprise Among Hard Times". Dallas Morning News (angol nyelven).
{{cite news}}:|access-date=requires|url=(súgó) - ↑ Jeffrey Sachs (2005). Economic Possibilities for Our Time: The End of Poverty (angol nyelven). New York: Penquin. 90–03. o.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameter:|subtitle=(súgó) - ↑ Timothy J. Kehoe, Carlos Gustavo Machicado, José Peres-Cajías (2018). "The Monetary and Fiscal History of Bolivia, 1960–2017" (PDF). NBER Working Paper Series (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 3..
{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - 1 2 Jeffrey Sachs, David Lipton (1990). "Poland's Economic Reform". Foreign Affairs (angol nyelven). 2009. január 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. május 3..
{{cite journal}}: More than one of|accessdate=és|access-date=specified (súgó); Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ Jane Hardy (2009). Poland's New Capitalism (angol nyelven). London: Pluto Press. ISBN 978-0745324562.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameter:|subtitle=(súgó) - 1 2 Doug Henwood (2005). "The long, strange career of Jeffrey Sachs". Left Business Observer (angol nyelven) (111). Hozzáférés: 2025. május 3..
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ "Doktorzy Honoris Causa". Uniwersytet Ekonomiczny w Krakowie (lengyel nyelven). Hozzáférés: 2025. május 3..
- ↑ Jörg Roessler (2008). "Mit oder ohne westliches Geld? Der IWF und die sozialistischen Staaten". Welt Trends (német nyelven). 16 (59): 85–96.
{{cite journal}}: Cite has empty unknown parameter:|1=(súgó) - ↑ "Economist Jeffrey Sachs: Estonia quickly narrowing gap with Scandinavia". ERR news (angol nyelven). 2018. december 19. Hozzáférés: 2025. április 13..
{{cite web}}: External link in|work= - ↑ "Running a Central Bank and Advising Six Estonian Prime Ministers: All in a Life's Work for Ardo Hansson". Eesti Elu (angol nyelven). 2025. január 8. Hozzáférés: 2025. április 13..
- ↑ "President Kaljulaid introducing the lecture of Prof Jeffrey Sachs in the Bank of Estonia". Vabariigi Presidendi Kantselei (angol nyelven). 2018. december 17. Hozzáférés: 2025. április 13..
- ↑ Jeffrey D. Sachs. "Quotes" (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 22..
History is written by the rich, and so the poor get blamed for everything.
- ↑ "Best Sellers". The New York Times (angol nyelven). 2005. április 17. Hozzáférés: 2025. április 6..
- ↑ Benjamin Bidder (2020. november 10.). "Economist Jeffrey Sachs on the U.S. Election 'Our Political System Is Very Corrupt'". Der Spiegel (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 15..
I believe in the value of a social market economy, or a social democratic economy, which means a market economy that is governed by the rule of law – and with social institutions that guarantee universal rights for health, education, the environment and social protection. This requires a mixed economic system with a strong role of government playing its role in social services, environmental protection and fostering the rule of law.
- ↑ Jeffrey D. Sachs (2015. július 7.). "Offener Brief von Ökonomen an Angela Merkel: "Jetzt ist der Zeitpunkt, die gescheiterte Sparpolitik zu überdenken"". Tagesspiegel (német nyelven). Hozzáférés: 2024. április 26..
das endlose Spardiktat, das Europa den Menschen in Griechenland aufgezwungen hat, funktioniert einfach nicht.[…] Die Schulden sind auf unbezahlbare 175 Prozent des Bruttoinlandsprodukts angestiegen. Die Wirtschaft liegt nun am Boden, Steuereinkommen sinken im Sturzflug, Leistungs- und Beschäftigungszahlen sind niedrig und und Unternehmen mangelt es an Kapital.[…] Die humanitären Auswirkungen sind kolossal: 40 Prozent der Kinder leben nun in Armut, die Säuglingssterblichkeit ist in die Höhe geschossen und die Jugendarbeitslosigkeit liegt bei fast 50 Prozent. […] Die Medizin, die in Berlin und Brüssel zusammengebraut wird, ist schlimmer als die Krankheit selbst.[…] Wir müssen Griechenland erlauben, seine reduzierten Schulden über einen langen Zeitraum zurückzuzahlen. Der richtige Zeitpunkt, die gescheiterte Sparpolitik zu überdenken, ist jetzt. Dabei müssen die griechischen Schulden zum Teil erlassen werden und gleichzeitig die dringend benötigten Reformen in Griechenland beschlossen werden.
- ↑ Ulrich Schäfer (2015. július 12.). "Twitter-Gewitter gegen Merkel und Schäuble". Süddeutsche Zeitung (német nyelven). Hozzáférés: 2024. április 26..
(Schäuble sei absolut gegen Griechenland, sein Verhalten völlig irrational. […] Schäuble stelle bloß Forderungen auf, biete aber keine Lösungen an. […] Griechenland mag inkompetent sein, aber die Führer der deutschen Regierung sind grausam. [v] Griechenland […] einen Schuldenschnitt benötigt, wie ihn Deutschland 1953, auf der Londoner Schuldenkonferenz auch erhalten habe.
- ↑ Jeffrey sachs (2006). "Lower Fertility: a Wise Investment". Scientific American (angol nyelven).
Reducing fertility rates in the poorest countries would also be among the smartest investments that the rich countries could make today for their own future well-being.
{{cite journal}}: Cite has empty unknown parameter:|1=(súgó) - ↑ Courtney Mares (2020. november 19.). "Economy of Francesco speaker Jeffrey Sachs an advocate for contraception and 'reproductive justice'" (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 28..
Pope Francis's support for 'responsible parenthood' as also enunciated by Pope St. Paul VI. This idea means that families, that is mothers and fathers together, should take a rational decision on having children based on their circumstances with focus of securing their flourishing. […] Access to abortion is a choice left to each nation. The Sustainable Development Goals and Agenda 2030 (a list of 17 global goals to be completed by 2030) do not mention abortion or promote abortion.
- ↑ Peter Feuerheld (2018. november 30.). "Jewish economist says Catholic social teaching is his moral compass" (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 28..
The church's social justice teaching provides an ethical way to look at the world, said Sachs. Too often, American economic study is based upon British liberalism, a tradition whose ethical dimension can be summarized, he said, in three words: "Leave me alone."
- ↑ Jeffrey Sachs (1997. december 11.). "The IMF Is a Power Unto Itself". The Financial Times (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 26..
It is time that the world take a serious look at the International Monetary Fund. In the past three months, this small, secretive institution has dictated economic conditions to 350m people in Indonesia, South Korea, the Philippines, and Thailand. It has put on the line more than $100bn of taxpayers' money in loans. […] While it pays lip service to "transparency", the IMF offers virtually no substantive public documentation of its decisions, except for a few pages in press releases that are shorn of the technical details needed for a serious professional evaluation of its programmes. Remarkably, the international community accepts this state of affairs as normal. […]Three general conclusions can be reached. First, the IMF is invested with too much power: no single agency should have responsibility for economic policy in half the developing world. Second, the IMF's executive board should do its job of overseeing the staff, rather than simply rubber-stamp the staffs' proposals. It is high time the board consult outside expertise in the exploratory stages of IMF operations; it should also canvas international opinion about the origins and policy implications of the Asian crisis. Third, IMF operations should be made public, so that professional debate and review can help ensure the highest possible professionalism of the institution, especially since (for all its faults) the Fund will surely continue to play an important role for many years in the future.
{{cite news}}: Cite has empty unknown parameter:|1=(súgó) - ↑ Jeffrey D. Sachs (1999. október 4.). "Fixing the IMF and the World Bank". Project Syndicate (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 26..
The IMF is trying to run much of the world, and of course it can't do that effectively. It has programs in more than 60 countries, and virtually dictates economic policies (or tries to) in these countries. This is an impossible and foolish task. The IMF has no special expertise in the transition societies of the former communist world, or in African economic development. It has failed miserably in those places. […] The situation with the World Bank is no better. It, too, is trying to run the world, or at least the poorest part of the world. It, too, is remarkably overextended.
- ↑ Mark Weisbrot, Jeffrey Sachs (2019). "Economic Sanctions as Collective Punishment: The Case of Venezuela" (PDF) (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 28..
{{cite web}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ Michael Selby-Green (2019. január 26.). "Venezuela crisis: Former UN rapporteur says US sanctions are killing citizens – 'Modern-day economic sanctions and blockades are comparable with medieval sieges of towns'". The Independent (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 28..
- 1 2 3 Andrew Buncombe (2019. április 26.). "US sanctions on Venezuela responsible for 'tens of thousands' of deaths, claims new report – Claim comes as US seeks to dislodge Venezuela's president". Independent (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 28..
- ↑ Madurot 2013. április 14-én választották meg először Venezuela elnökévé. Tehát a Sachs-Weisbrot jelentés idején még csak első hat éves periódusának utolsó évében volt.
- ↑ "Trump calls coronavirus 'the Chinese virus'" (angol nyelven). 2020. március 18. Hozzáférés: 2025. április 28..
- ↑ "Donald Trump" (angol nyelven). 2024. szeptember 18. Hozzáférés: 2025. április 28..
{{cite web}}: Text "Donald Trump Again Calls Covid-19 ‘China Virus’" ignored (súgó) - ↑ Stuart Lau, Luanna Muniz (2022. július 12.). "Borrell's adviser pushes China's contested claim that COVID came from US". Politico (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 28..
quite likely emerged from a U.S.-backed laboratory research program […] A natural spillover is also possible, of course. Both hypotheses are viable at this stage.
- ↑ Suzanne Burdick, Ph.D. (2022. augusztus 25.). "Fauci Not 'Telling It Like It Is,' Chair of COVID-19 Commission Tells RFK Jr". The Defender (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 28..
- ↑ Jeffrey D. Sachs és munkatársai (2022. október 8.). "The Lancet Commission on lessons for the future from the COVID-19 pandemic". The Lancet (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 28..
- ↑ James D. Walsh (2023. március 3.). / "Mad Scientists – Nowhere is the lab-leak debate more personal than among the experts investigating the origins of COVID". Intelligencer (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 28..
We do not know where SARS-CoV-2, the virus that caused this pandemic, came from. Some scientists surmise that it came from a marketplace. Many scientists are worried that it came out of a laboratory through work that was underway on SARS-like viruses. […] 'Both hypotheses are viable. Neither has been disproved.'
{{cite news}}: Check|url=value (súgó) - 1 2 3 Snezana Rakic (2024. augusztus 26.). "Jeffrey Sachs: "America doesn't like neutrality but that's the only way for Serbia"". Serbian Monitor (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 11..
- ↑ Sachs az amerikai stratégiai vezetők egypólusú világnézetét – amely a NATO Szerbia elleni bombázásához, az iraki és afganisztáni háborúkhoz, valamint Bassár el-Aszadnak a CIA szervezte Timber Sycamore és más titkos műveletekkel megkísérelt megbuktatásához vezetett – kulcsfontosságúnak tartja az események megértéséhez. Legalább 64 ilyen kísérlet történt a hidegháborús években. Lásd: Lindsey A O’Rourke (2018). Covert Regime Change: America's Secret Cold War. Cornell University Press. ISBN 978-1501730658.
- ↑ Bernek Ágnes (2022). "Ukrajna a 21. századi geopolitika „nagy sakktáblájan"" (PDF). Eurázsia Központ. 4. o. Hozzáférés: 2025. május 2..
Vitathatatlan, hogy az USA jövőbeli hatalmi szerepköre számára alapvető kérdés, hogy hogyan tudja megakadályozni az európai és ázsiai országok szorosabb kapcsolatait, s lényegében ennek révén megakadályozni azt, hogy kialakuljon egy új 21. századi eurázsiai erőtér. Mindennek legfontosabb eleme az, hogy az USA-nak mindent el kell követni annak érdekében, hogy ne alakuljon ki egy új német-orosz gazdasági és politikai tengely, s hogy Európában és ezen belül különösen Közép- és Kelet-Európában az 'Oroszország, mint a fő ellenség és a fő fenyegetés' geopolitikai ideológiáját minden eszközzel fenntartsa.
{{cite web}}: Cite has empty unknown parameter:|1=(súgó); Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ ”My point is that the U.S. provoked the war in Ukraine by aggressively expanding NATO according to an American plan dating back to the early 1990s. The U.S. government has lied about this history, including its role in several regime change operations. Ukraine, tragically, was caught in the middle. There is now extensive documentation to support this. The war could have been entirely avoided if the U.S. had not pursued NATO expansion into Ukraine, if the U.S. had not joined the coup against Ukrainian President Viktor Yanukovych in February 2014, if the U.S. had upheld the Minsk II agreement, and if the U.S. had negotiated openly and wisely with Russia in December 2021 and January 2022. The war could have ended with a peace agreement between Ukraine and Russia based on Ukraine’s neutrality in March or April 2022, had the U.S. not intervened to stop the agreement.
- 1 2 3 Isaac Chotiner (2023. február 27.). "Jeffrey Sachs's Great-Power Politics – The economist discusses what the U.S. gets wrong about Putin and the war in Ukraine". The New Yorker (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 1..
- ↑ "JeffreySachs a Karmelitában". Heves Megyei Hírlap. 2022. december 10. Hozzáférés: 2025. május 2..
- ↑ Jefrey Sachs (2022. december 5.). "A Mediator's Guide to Peace in Ukraine". Common Dreams (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 1..
- ↑ Jefrey Sachs (2023. július 17.). "The Real History of the War in Ukraine: a Chronology of Events and Case for Diplomacy". The Kennedy Beacon (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 1..
- ↑ Abigail Ng (2022. május 13.). "It's 'reckless' to talk about defeating Russia, says former advisor to the Soviet Union". CNBC (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 1..
Russia has 'considerable firepower' and it's reckless to talk about defeating the country […] the U.S. seems to believe it can beat Russia militarily, and the West is supporting Ukraine in its effort to push Russia out. With that view, Ukraine decided not to continue negotiations […] Instead, Ukraine changed the tune and said that now, their goal is to defeat Russia. What it means is an escalation of the war, an escalation of global dangers, an escalation of the economic fallout and a lost opportunity to find an off-ramp to this conflict.
- ↑ "Waffenstillstand jetzt!". Zeit online (német nyelven). 2022. június 29. Hozzáférés: 2025. május 1..
Der Westen muss sich Russlands Aggression in der Ukraine und weiteren revanchistischen Ansprüchen geeint entgegenstellen. Doch ein Fortdauern des Kriegs in der Ukraine ist nicht die Lösung des Problems. […] Der Westen muss alles daransetzen, dass die Parteien zu einer zeitnahen Verhandlungslösung kommen. Sie allein kann einen jahrelangen Abnutzungskrieg mit seinen fatalen lokalen und globalen Folgen sowie eine militärische Eskalation, die bis hin zum Einsatz nuklearer Waffen gehen kann, verhindern.
- ↑ Matthias Gebauer, Roman Höfner und Fidelius Schmid. "Spiegel: A CIA még nyáron figyelmeztetett, hogy az oroszok gázvezeték robbantására készülnek a tengeren". HVG. Hozzáférés: 2025. május 1.. A Spiegel 2022-09-28 cikkének fordítása
- ↑ Körömi Csongor (2022. szeptember 29.). "Az egymást követő robbanások vethetnek véget az Északi Áramlat történetének". Telex. Hozzáférés: 2025. május 1..
- ↑ Joe Biden (2022. február 7.). "If Russia invades…". ABC News (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 1..
Biden elnök: 'Ha Oroszország megtámadja... akkor nem lesz többé Északi Áramlat 2. Véget vetünk neki.' Riporter: 'De pontosan hogyan fogják ezt megtenni, hiszen... a projekt Németország ellenőrzése alatt áll?' Biden: 'Ígérem, hogy képesek leszünk erre'.
(Pres. Biden: 'If Russia invades...then there will be no longer a Nord Stream 2. We will bring an end to it.' Reporter: 'But how will you do that, exactly, since...the project is in Germany's control?' Biden: 'I promise you, we will be able to do that.') - ↑ William Mata (2023. február 10.). "White House denies journalist's claims it blew up Russian gas pipeline – Seasoned reporter Seymour Hersh claimed Joe Biden gave orders". The Independent (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 1..
- ↑ Rachel More and Anna Wlodarczak-semczuk (2024. augusztus 14.). "Poland received German request to arrest Nord Stream suspect but he's left country, prosecutors say". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 1..
- ↑ Bojan Pancevski (2024. augusztus 14.). "A Drunken Evening, a Rented Yacht: The Real Story of the Nord Stream Pipeline Sabotage". The Wall Street Journal (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 1..
- ↑ Jeffrey Sachs. "I don't trust US policies". TRTWORLD (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 4..
- ↑ Edit M. Lederer (2023. február 23.). "Russia and West clash over probe of Nord Stream sabotage". Washington Post (angol nyelven). 2023. február 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. május 2..
the consequences of the sabotage were enormous not only from the economic losses but in the heightened threat to all cross-border infrastructure, including undersea internet cables and offshore wind farms. It is the responsibility of the U.N. Security Council to take up the question of who might have carried out the act in order to bring the perpetrator to international justice, to pursue compensation for the damaged parties and to prevent future such actions
{{cite news}}: More than one of|accessdate=és|access-date=specified (súgó) - ↑ Yuriy Gorodnichenko (2023. március 20.). "Open letter to Jeffrey Sachs on the Russia-Ukraine war". Berkeley News (angol nyelven). 2023. augusztus 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. május 1..
- ↑ Jeffrey Sachs (2023. február 13.). "What Ukraine Needs to Learn from Afghanistan". Daily Mawerick (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 12..
- ↑ Jeffrey Sachs (2023. január 10.). "The New World Economy". The New World Economy (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 11..
- ↑ “Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. S ha világot gyújtanának, nem rejtik a véka alá, hanem a tartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban.”
- ↑ Jeffrey Sachs (2018). "Ending America's War of Choice in the Middle East". Horizons (angol nyelven) (11). Hozzáférés: 2025. május 1..
The United States of America has long viewed itself as an exceptional nation, even as God's New Israel, sent to redeem the world. This view has bipartisan support, with deep roots in the country's history, culture, and religious traditions. Recent paeans to American exceptionalism include Ronald Reagan's description of America as "the shining city on the hill," and Madeleine Albright's as the "indispensable nation." Reagan was harking back to Puritan leader John Winthrop, who quoted Jesus (Matthew 5:14) in declaring the colonial settlements as "a city upon the hill," with the world's eyes upon it. American exceptionalism has been called the nation's civic religion
- ↑ William Fulbright (1989). The Price of Empire (angol nyelven). New York: Pantheon Books. X. o.
The historical odds are against us. We, the United States, may go the way of so many great powers of the past – the way of power politics and of mindless rivalry with the other great power, the way of ancient Athens and the once mighty, now fallen European empires of the century past – our once-great promise, the promise of the 'city on the hill,' mortgaged and finally sacrificed to the arrogance of power.
- ↑ Jeffrey Sachs (2018). A New Foreign Policy (angol nyelven). Columbia University Press. ISBN 9780231188487.
{{cite book}}: External link in|publisher=|subtitle=ignored (súgó) - ↑ "GEI Initiative – Global Consensus". GEIDCO. Hozzáférés: 2025. június 19..
- ↑ Jeffrey Sachs (2016. május 12.). "The Age of Impunity". Boston Globe (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 3..
- ↑ Jeffrey Sachs (2016. május 12.). "To end corruption, start with the US and UK. They allow it in broad daylight". The Guardian (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 13..
- 1 2 Jeffrey Sachs (2021. május 25.). "America, Human Rights, and Israel's War on Palestine". project-syndicate (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 22..
- ↑ ”Human rights are human rights, and they are part of international law under the UN Charter. Whether the case is Xinjiang and the Uighurs, Myanmar and the Rohingya, or Israel and the Palestinian Arabs, the correct way to defend international law is through the United Nations, starting with an independent investigation under the auspices of the UN Human Rights Council.”
- ↑ The Fateful Triangle: The United States, Israel, and the Palestinians (Updated Edition), Haymarket Books, 2015
- ↑ Izraelnek felejtenie kell, Kossuth Kiadó, Budapest, 1980
- ↑ "Netanyahu Government Has Killed More Than 50,000 People, Says Senator Sanders". CNN-News (angol nyelven). 2025. április 3. Hozzáférés: 2025. április 3..
Korrupt kampányfinanszírozási rendszerünk van, amelyben milliárdosok korlátlan összegeket költhetnek szuper PAC-jeiken keresztül politikusok megvásárlására és befolyásolására, valamint a jogalkotásra. […] És az AIPAC, az Amerikai Izraeli Közügyek Bizottság is ugyanezt teszi. […] Ha egy kongresszusi tag Netanjáhú katonai támogatását ellenzi, az AIPAC milliókat költ arra, hogy [a következő választáson] legyőzzék.
- ↑ The Price of Empire, Pantheon Books, 1989 (The Middle East: 175-189. o.)
- ↑ "Stephen Kapos – how to be a mensch through turbulent times". Jewish Voice for Labor (angol nyelven). 2025. április 11. Hozzáférés: 2025. május 19..
Holokauszt-túlélőként mondom, hogy a gázai népirtás nem az én nevemben és nem a mi nevünkben történik.
- ↑ "Holocaust Survivor Absolutely DEMOLISHES Israel". Double Down News (angol nyelven). 2024. Hozzáférés: 2025. május 19..
- ↑ “Israel’s attempt to justify its latest brutal assault on Gaza rings hollow to anybody familiar with events in Israel, where the government of Prime Minister Binyamin Netanyahu, backed by anti-Arab racists, has systematically, cruelly, and persistently violated the basic human rights of the Arab population.”
- ↑ “Netanyahu claims to be acting in the name of the Jewish people. He certainly is not. Many Jews around the world, including me, despise Netanyahu’s racist politics.”
- ↑ “As an American, I am also deeply troubled by the US government’s knee-jerk support of Israel.”
- ↑ “The truth is that the US government’s uncritical support for Israel has come to depend more on evangelical Christians[…] than on American Jews, who are deeply divided by Netanyahu’s actions.”
- ↑ “Moreover, the blank check that […] President Donald Trump gave to Israel in recent years has encouraged extreme racism within parts of Israeli society, along with a sense among Israeli leaders that no abuse they commit or condone will shake US government support.“
- ↑ "Peaceful settlement of the question of Palestine" (PDF). ENSZ Közgyűlés (angol nyelven). 2024. november 24. Hozzáférés: 2025. június 18..
- ↑ Jeffrey D. Sachs, Sybil Fares (2025. június 17.). "Stop Netanyahu Before He Gets Us All Killed". scheerpost (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 18..
For nearly 30 years, Israel's Prime Minister Benjamin Netanyahu has driven the Middle East into war and destruction. The man is a powder keg of violence. Throughout all the wars that he has championed, Netanyahu has always dreamed of the big one: to defeat and overthrow the Iranian Government. His long-sought war, just launched, might just get us all killed in a nuclear Armageddon, unless Netanyahu is stopped. […] In 1996, Netanyahu and his American advisors devised a "Clean Break" strategy. They advocated that Israel would not withdraw from the Palestinian lands captured in the 1967 war in exchange for regional peace. Instead, Israel would reshape the Middle East to its liking. […] Israel's attack was made not only in the midst of negotiations that were making progress, but days before a scheduled UN Conference on Palestine that would have advanced the cause of the two-state solution. That conference has now been postponed. […] Over the past 30 years, Netanyahu and his US backers have destroyed or destabilized a 4,000-km swath of countries stretching across North Africa, the Horn of Africa, the Eastern Mediterranean, and Western Asia. Their aim has been to block a Palestinian State by overthrowing governments supporting the Palestinian cause.
- ↑ ”The United States came to the view, especially during 1990-91, and then with the end of the Soviet Union, that the US now runs the world, and that the US does not have to heed anybody’s views, red-lines, concerns, security viewpoints, international obligations, or any UN framework. (6:54) Europe has paid a heavy price for this because Europe has not had any foreign policy during this period […] No voice, no unity, no clarity, no European interests, only American loyalty.” (10:10) There were moments where there were disagreements and, I think, very wonderful disagreements. The last time of significance was 2003 in the lead-up to the Iraq war when France and Germany said we don’t support the United States going around the UN Security Council for this war. It was a war that Paul Wolfowitz and Douglas Feith coordinated with Netanyahu. And that was the last time that Europe had a voice.” (10:15)
- ↑ ”Europe needs its own foreign policy, and not just a foreign policy of Russophobia. Europe needs a foreign policy that is realistic, understands Russia’s situation, understands Europe’s situation, understands what America is and what it stands for, and that tries to avoid Europe being invaded by the United States. It’s certainly not impossible that Trump’s America will land troops in Greenland. […] Europe needs something different from, 'Yes, we’ll bargain with Mr. Trump and meet him halfway.'”(49:08) Please have a European foreign policy. You’re going to be living with Russia for a long time, so please negotiate with Russia. There are real security issues on the table both for Europe and Russia, but the bombast and the Russophobia is not serving your security at all. It’s not serving Ukraine’s security at all. This American adventure that you signed on to and for which you are now the lead cheerleader has contributed to around 1 million Ukrainian casualties.” (50:23)
- ↑ “On the Middle East, incidentally, the US completely handed over foreign policy to Netanyahu 30 years ago. The Israel lobby dominates American politics. Please, have no doubt about it. I could explain for hours how it works. It’s very dangerous. I’m hoping that Trump will not destroy his administration, and far worse, the Palestinian people, because of Netanyahu, whom I regard as a war criminal who has been properly indicted by the ICC.” (51:17)
- ↑ ”The only way for Europe to have peace on your borders with the Middle East is the two-state solution. There is only one obstacle to it, and that is the veto of the United States in the UN Security Council, at the behest of the Israel Lobby. So, if you want the EU to have some influence, tell the United States to drop the veto. In this the European Union would be together with around 160 other countries in the world.” (52:17) […] “Netanyahu’s greatest dream in life is the war between the United States and Iran. And he’s not given up. It’s not impossible that a US-Iran War will also come. Yet Europe could stop it – if Europe has its own foreign policy. I’m hoping that Trump will end Netanyahu’s grip on American politics. Even if not, the EU can work with the rest of the world to bring peace to the Middle East.” (53:15)
- ↑ ”Finally, let me just say with respect to China, China is not an enemy. China is merely a great success story. That’s why it is viewed by the United States as an enemy, because China has a bigger economy than the United States (measured in international prices). The US resists reality. Europe should not do so. Let me repeat, China is no enemy and no threat. It is a natural partner with Europe in trade and in saving the global environment.” (53:54)
- ↑ "The Geopolitics of Peace – Jeffrey Sachs in the European Parliament" (angol nyelven). 2025. február 21. Hozzáférés: 2025. május 1..
- ↑ "Die Geopolitik des Friedens – Jeffrey Sachs im Europäischen Parlament" (német nyelven). 2025. február 21. Hozzáférés: 2025. május 1.. (video)
- ↑ "Jeffrey Sachs: The Geopolitics of Peace – Speech to the European Parliament". Brave New Europe (angol nyelven). 2025. február 28. Hozzáférés: 2025. május 1..
- ↑ "Professor Jeffrey D. Sachs: «Der Krieg in der Ukraine ist vorbei. Der Verlierer, der durch Verhandlungen gerettet werden wird, ist die Ukraine. Der zweite Verlierer ist: Europa»". Die Weltwoche (német nyelven). 2025. március 25. Hozzáférés: 2025. május 1..
- ↑ Bernek Ágnes (2015). "Az új, többpólusú világpolitikai rend küszöbén" (PDF). Földgömb. 33 (291): 31–41. Hozzáférés: 2025. május 1..
- ↑ Jeffrey Sachs (2018. július 25.). "Trump is robbing America of what makes it great". Washington Post (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 17..
China's rapid technological advance has stunned U.S. policymakers, especially in the national security apparatus. The 'Made in China 2025' program is a brash, confident and yet utterly realistic statement of China's intention to develop the key technologies of the 21 century in advanced computation, robotics, renewable energy, precision medicine, agriculture and low-carbon transport. One of the most significant is China's ambitious plan to pioneer a worldwide renewable electricity grid — the first of its kind and scale. Trump's trade war aims to scuttle China's impertinence.
- ↑ Jeffrey Sachs (2023. január 18.). "Korea's place in a multipolar world". The Korea Herald (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 25..
China, in my view, is not the grave threat that is portrayed every day by the US. China is an ancient civilization of 1.4 billion people (almost one in five in the world) that aims for high living standards and technological excellence like other successful countries. It was very badly treated by the West and Japan during the period from 1839-1949, and it still bears those memories. We will best solve our global problems not by vainly trying to "contain" China, but by cooperating, negotiating, trading, and yes, also competing economically, with China.
- ↑ Elizabeth Schulze (2020. augusztus 10.). "Geopolitical cold war with China would be a dangerous mistake, economist Jeffrey Sachs says". CNBC (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 1..
American politicians risk making a 'dreadful mistake' by escalating tensions with China […] The last Cold War was dangerous enough […] This one would be even more dangerous. It's completely misconceived and misguided, but a lot of Americans want to put it to China and think that we run the show, which is a very dangerous view of thinking.
- ↑ William Fulbright. Hatalmi gőg. Budapest: Kossuth. 155. o.
- ↑ Jefrey Sachs (2023. január 10.). "The new world economy" (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 1..
We are no longer in a US-led world, nor even a world divided between the US and its rival China. We have already entered a multipolar world, in which each region has its own issues and role in global politics. No country and no single region can any longer determine the fate of others. This is a complex and noisy environment – with no country, region, or alliance in charge of the rest. […] The management of a multipolar world is fraught with difficulties. We urgently need more dialogue with other countries, and to move beyond the simplistic propaganda of our own governments. Here in the West, we are bombarded daily with ridiculous official narratives, most originating from Washington: Russia is pure evil, China is the greatest threat to the world, and only NATO can save us. These naïve stories, spun out endlessly by the US State Department, are a great hindrance to global problem solving. They trap us in false mindsets, and even in wars that should never have occured and which must be stopped by negotiation rather than escalation.
- ↑ Christopher Layne (2018). "The US–Chinese power shift and the end of the Pax Americana" (PDF). International Affairs (angol nyelven). 94 (1): 89–111. Hozzáférés: 2025. április 15..
Unless the United States can adjust gracefully to this tectonic geopolitical shift, the chances of a Sino-American war are high—as they always are during power transitions. However, whether change comes peacefully or violently, the Pax Americana's days are numbered.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ ”A jelenlegi helyzet túlságosan emlékeztet engem a mesére a gazdáról, akinek a csirkéi döglenek. A helyi pap egyik orvosságot a másik után adja –imákat, gyógyitalokat, fogadalmakat –, amíg az összes csirke el nem pusztul. ’Nagyon kár’, mondja a pap, ’mert még annyi más jó ötletem lenne.’”
“The current situation reminds me too much of the fable of the farmer whose chickens are dying. The local priest gives one remedy after another—prayers, potions, oaths—until all of the chickens are dead. ‘Too bad,’ says the priest, ‘I had so many other good ideas.’” - ↑ ”Az Egyesült Államok nemzeti jövedelmének minden 100 dollárjából kormányunk jelenleg 5 centet ad segélyként egész Afrikának. Ugyanebből a 100 dollárból körülbelül 10 dollárt fordítunk az ösztönző csomagra és a bankok megmentésére, és további 5 dollárt a hadseregre. Nem csodálatos, hogy a közvélemény figyelmét olyan javaslatok keltették fel, amelyek a mai 5 centet 4 vagy 3 centre, esetleg nullára csökkentenék.
Out of every $100 of US national income, our government currently provides the grand sum of 5 cents in aid to all of Africa. Out of that same $100, we have found around $10 for the stimulus package and bank bailouts and another $5 for the military. It is not wonderful that what has caught the public’s eye are proposals to cut today’s 5 cents to 4 or 3 cents or perhaps zero.” - ↑ "The Age of Sustainable Development" (angol nyelven).
Sachs az olvasóknak, diákoknak, aktivistáknak, környezetvédőknek és politikai döntéshozóknak kínálja a fenntartható fejlődési célok eléréséhez szükséges eszközöket, mérőszámokat és gyakorlati utakat. Ez a könyv jóval több, mint retorikai gyakorlat, célja, hogy tájékoztasson, inspiráljon és cselekvésre ösztönözzön.
Sachs offers readers, students, activists, environmentalists, and policy makers the tools, metrics, and practical pathways they need to achieve Sustainable Development Goals. Far more than a rhetorical exercise, this book is designed to inform, inspire, and spur action. - ↑ "The Ages of Globalization" (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 23..
Sachs a technológiai és intézményi változások hét különböző hullámán vezeti végig az olvasót, kezdve a bolygónak a korai modern ember által a hosszú távú migráción keresztül történő eredeti benépesítésétől, és a mai globalizációra vonatkozó elmélkedésekkel zárul. Útközben megvizsgálja, hogy a földrajz, a technológia és az intézmények kölcsönhatása hogyan befolyásolta a neolitikus forradalmat; a ló szerepét a birodalmak kialakulásában; a nagy szárazföldi birodalmak elterjedését a klasszikus korban; a globális birodalmak felemelkedését az Európából Ázsiába és Amerikába vezető tengeri útvonalak megnyitása után; és az ipari korszakot.
Sachs takes readers through a series of seven distinct waves of technological and institutional change, starting with the original settling of the planet by early modern humans through long-distance migration and ending with reflections on today's globalization. Along the way, he considers how the interplay of geography, technology, and institutions influenced the Neolithic revolution; the role of the horse in the emergence of empires; the spread of large land-based empires in the classical age; the rise of global empires after the opening of sea routes from Europe to Asia and the Americas; and the industrial age.{{cite web}}: line feed character in|quote=at position 640 (súgó) - 1 2 3 4 5 6 7 8 "The Lecturer: Professor Jeffrey Sachs". BBC Radio (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 23..
- ↑ "Jeffrey David Sachs" (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 30..
- ↑ "Bernhard-Harms-Preis" (német nyelven). 2013. június 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. május 20..
- ↑ "Jeffrey D. Sachs Honored by the Shriver National Center on Poverty" (angol nyelven). 2005. december 13. Hozzáférés: 2025. április 23..
- ↑ "Earth Institute Director Jeffrey Sachs Awarded Blue Planet Prize" (angol nyelven). 2015. június 18. Hozzáférés: 2025. április 23..
- ↑ "GLOBART Award" (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 30..
{{cite web}}: Cite has empty unknown parameter:|1=(súgó) - ↑ "World Sustainability Award 2017" (angol nyelven). 2019. március 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. április 29..
- ↑ ""The digital revolution and the distribution of income" with Prof Jeffrey D. Sachs" (angol nyelven). 2018. május 23. Hozzáférés: 2025. április 29..
- ↑ "Statement". The Chinese Economists Society (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 18..
A Kínai Közgazdászok Társasága (CES) egy az Egyesült Államokban bejegyzett nonprofit tudományos szervezet. A Társaság célja a tagjai közötti tudományos eszmecsere elősegítése, valamint a közgazdaságtan és a menedzsmenttudományok fejlődésének és terjesztésének előmozdítása Kínában.
- ↑ "Advisory List". The Chinese Economists Society (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 18..
- ↑ "Ameerika kodanikud, kes on saanud Eesti Vabariigi teenetemärgid 1995 – 2019" (PDF). U.S. Embassy in Estonia (észt nyelven). 2019. Hozzáférés: 2025. április 13..
{{cite web}}: External link in|work= - ↑ "Categories and Awards". TANG PRIZE (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 18..
A 'Tang-díj a fenntartható fejlődésért' azokat ismeri el, akik kiemelkedő hozzájárulást tettek az emberi társadalmak fenntartható fejlődéséhez, különösen a tudomány és a technológia területén végzett úttörő innovációk révén.
- ↑ "TANG PRIZE Laureates". TANG PRIZE (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 18..
- ↑ "Nomina di Membro Ordinario della Pontificia Accademia delle Scienze Sociali" (olasz nyelven). 2021. október 25. Hozzáférés: 2025. április 29..
- ↑ "Jeffrey Sachs décoré de la Légion d'Honneur par la France le 11 mai 2022". Consulat général de France à New York (francia nyelven). 2022. május 11. Hozzáférés: 2025. április 13..
Karrierje és a világ legsürgetőbb problémáira konkrét megoldásokat kínáló munkássága elismeréseként a neves közgazdász Jeffrey Sachs a francia nagykövet, Philippe Etienne által a francia főkonzulátuson New Yorkban a Becsületrend lovagjává avatták.
(Pour sa carrière et ses travaux apportant des solutions concrètes aux problèmes mondiaux les plus urgents, l'économiste de renom Jeffrey Sachs a été fait Chevalier de la Légion d'Honneur par l'Ambassadeur de France aux États-Unis Philippe Etienne au Consulat général de France à New York.){{cite web}}: External link in|work=
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jeffrey Sachs
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év | Megnevezés |
|---|---|
| 2025 | Jeffrey Sachs találatok a Columbia Egyetem honlapján (2025-04-23) |
| ? | Center for Sustainable Development |
| 2008 | Jeffrey Sachs 2008-as életrajza |
| ? | Jeffrey Sachs idézetek |
| ? | Jeffrey Sachs a Columbia Climate School weboldalán |
| ? | Jeffrey Sachs honlapja |
| 2024 | Curriculum Vitae |
| 2025 | Jeffrey Sachs Story (A Life Dedicated to Solving the World’s Hardest problems, Economics, Ethics, and the Future of Nations) – Xavier Green, Green Publishing Team, 2025 március. ISBN 979-8-313-53418-3 (Életrajz, ill. inkább méltatás. Tartalmilag megfelel a 2024-es ismeretszintnek, de nem tartalmaz se forrásmegjelöléseket, se irodalomjegyzéket, se név- és tárgymutatót.) |
Az USA kivételessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év | Megnevezés |
|---|---|
| 1989 | The Price of Empire – William Fulbright, Pantheon Books, New York, 1989. |
| ? | Hatalmi gőg – William Fulbright, Kossuth kiadó, évszám nélkül. (A The Arrogance of Power, Random House, 1966 magyar fordítása.) |
| 2017 | Who rules the world? – Noam Chomsky Penguin Books Ltd; 1st edition (2017. 05. 04.) ISBN 978-0241189450 németül: Wer beherrscht die Welt? Die globalen Verwerfungen der amerikanischen Politik – Eine zornige Abrechnung mit den USA und ihrer rücksichtslosen Machtpolitik, Ullstein, 2017, ISBN 978-3548377223 |
| 2005 | Államépítés – Kormányzás és világrend a 21. században – Francis Fukuyama, Századvég, 2005 (A State-Building: Governance and World Order in the 21st century, Ithaca, NY: Cornell University Press, 2004, ISBN 0-8014-4292-3 magyar fordítása) |
| 1994 | A történelem vége és az utolsó ember – Francis Fukuyama, európa könyvkiadó kft. (A The End of History and the Last Man, Free Press, 1992, ISBN 0-02-910975-2 magyar fordítása) |
| 1998 | A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Samuel P. Huntington, Európa Bp., 1998 (A The Clash of Civilizations and the Remaking of World Order, Simon & Schuster, 1996, ISBN 978-0-684-84441-1 magyar fordítása) |
| 2019 | Project for the New American Century |
| 2019 | The VICE File: Dick Cheney Declassified |
| 2018 | Covert Regime Change: America's Secret Cold War. Lindsey A O’Rourke, Cornell University Press, 2018, ISBN 978-1501730658 |
| 2025 | Warum die USA fast immer im Krieg sind – ARTE video-dokumentáció, 2025-03-05 (1:30:31) németül |
USA – Izrael
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év | Megnevezés |
|---|---|
| 1989 | The Price of Empire – J. William Fulbright, Pantheon Books, New York, 1989. The Middle East (175–188. o.) |
| 1999 | Fateful Triangle: The United States, Israel, and the Palestinians – Noam Chomsky, South End Press, Cambridge, Massachusetts, 1999 (1983) – A könyv négy fejezete (1, 2, 3, 7) német fordításban is megjelent a Kein Frieden in Nahost: Warum mit Israel und den USA kein Palästinenserstaat zu machen c. könyvben |
| 2008 | Israel and the clash of Civilisations – Iraq, Iran and the Plan to Remake the Middle East Jonathan Cook, Pluto Press, 2008. ISBN 978-0-7453-2754-9 |
| 2008 | The Israel Lobby and US Foreign Policy – John J. Mearsheimer & Stephen M. Walt Farrar, Straus and Giroux; 2008. 09. 02. ISBN 978-0374531508 – Egy 2006-os, lényegesen rövidebb verzió online: MIDDLE EAST POLICY, VOL. XIII, NO. 3, 29–87 o. |
| 2021 | Mythologies Without End. The US, Israel, and the Arab-Israeli Conflict 1917-2020 – Jerome Slater, Oxford University Press, 2021 ISBN 978-0-19-045908-6 |
| 2024 | Prof. Mearsheimer REVEALS How Israel Exercises Total CONTROL over the US Foreign Policy The Strategist (32:12) |
| 2024 | Holocaust Survivor Absolutely DEMOLISHES Israel a magyar származású Holocaust-túlélő Stephen Kapos videója angolul, angol felirattal, Double Down News (12:10) |
| 2025 | Netanyahu Government Has Killed More Than 50,000 People, Says Senator Sanders CNN-News (2025-04-03 6:17) |
| 2025 | Gáza kiürítése, a régi izraeli álom – Alain Gresh, Le Monde diplomatique, 2025. április |
USA – Oroszország – Ukrajna
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év | Megnevezés |
|---|---|
| 1989 | The Price of Empire – William Fulbright, Pantheon Books, New York, 1989. The Cold War: The U.S. and the U.S.S.R (3–42. o.) |
| 1999 | The Grand Chessboard: American Primacy and Its Geostrategic Imperatives – Zbigniew Brzezinski németül: Die einzige Weltmacht: Amerikas Strategie der Vorherrschaft und der Kampf um Eurasien Nomen Verlag; 2. kiadás, 2025-01-03. magyarul: A nagy Sakktábla, Európa Könyvkiadó, 1999 |
| 2015 | Az új, többpólusú világpolitikai rend küszöbén Bernek Ágnes, Földgömb, 33. évf. 291. szám (2015. március) |
| 2018 | Because They Could: The Harvard Russia Scandal (and NATO Enlargement) after Twenty-Five Years – David Warsh, 2018. 05. 15. CreateSpace Independent Publishing Platform, ISBN 978-1718946507 |
| 2022 | Ukrajna a 21. századi geopolitika „nagy sakktábláján” Bernek Ágnes EK/2022/11 |
| 2024 | Der lange Weg zum Krieg: Russland, die Ukraine und der Westen – Eskalation statt Entspannung – Günter Verheugen és Petra Erler, 2024. 05. 15. Heyne Verlag, ISBN 978-3453218833 |
USA és Kína
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év | Megnevezés |
|---|---|
| 2025 | Was Made in China 2025 Successful? – A Rhodium Group elemzése az Amerikai Kereskedelmi Kamara számára (2025-05-05) |
