Ugrás a tartalomhoz

Jean-François Thomas de Thomon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jean-François Thomas de Thomon
Született1760. április 12.
Bern
Elhunyt1813. szeptember 4. (53 évesen)
Szentpétervár
Állampolgárságafrancia[1]
Foglalkozásaépítész
Halál okazuhanás okozta halál
SírhelyeSmolensky Lutheran Cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-François Thomas de Thomon témájú médiaállományokat.

Jean-François Thomas de Thomon (Bern, 1760. április 12.Szentpétervár, 1813. szeptember 4.) francia neoklasszikus építész volt, aki 1791–1813 között dolgozott Kelet-Európában

Thomas de Thomon, a római Francia Akadémián végzett, s a 18. század végén ezen iskola által gyakorolt klasszicizmust vitte Oroszországba, és ezzel hozzájárult a neoklasszicizmus orosz nemzeti változatának kialakulásához, amely I. Sándor uralkodásától volt jellemző.

Munkássága

[szerkesztés]

Svájcben született, majd Párizsban tanult Ledoux vezetésével, majd Olaszországban, ahol a paestumi görög templomok jelentős hatással voltak rá.[2]

1789-ben visszatért Franciaországba, és Charles d'Artois gróf alkalmazta, azonban a francia forradalom megakasztotta a karrierjét. Ismét elhagyta az országot, és beutazta Itáliát, Ausztriát és Lengyelországot.

A Habsburg Monarchiában

[szerkesztés]

1794-ben a bécsi Esterházy család fogadta fel; legalább két épülete, egy bécsi iskola és egy kismartoni fürdőháza máig fennmaradt Ausztriában.[3]

Járt Magyarországon is, ahová az Esterházyak hívták meg.[4]

A munkássága a magyar klasszicizmus alakulásában is jelentős befolyást jelentett.[5]

Oroszországban

[szerkesztés]

1799-ben Oroszországban telepedett le, ahol 1802-ben I. Sándor cár udvari építésze lett Szentpéterváron.[2]

Több épületet tervezett, köztük a Nagyszínházat (1802–1805, később lebontották).[2]

Legkiemelkedőbb munkája a szentpétervári régi tőzsde épülete a Vasziljevszkij-szigeten.

Egyéb épületei között találhatók a szentpétervári Salni rakparton található raktárak (1804–5), I. Pál cár dór mauzóleuma Pavlovszkban (1805–1808), valamint a poltavai Dicsőség oszlopa (1805–11).[2]

További műve az Odesszai Színház első épülete, amelyet 1873-ban tűz pusztított el.

1813-ban halt meg, miután véletlenül leesett a pétervári Bolsoj Színház állványzatáról.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  2. a b c d Thomon, Thomas-Jean de | Encyclopedia.com. www.encyclopedia.com. (Hozzáférés: 2025. március 8.)
  3. Shuisky, V. K. (2008). Zolotoy vek barocco i classicizma v Sankt-Peterburge (Золотой век барокко и классицизма в Санкт-Петербургу) (in Russian). Centrpoligraph. ISBN 978-5-9524-3777-7
  4. Népszava, 1972. április (100. évfolyam, 78–101. sz.) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. március 8.)
  5. Építés- Építészettudomány - A MTA Műszaki Tudományok Osztályának közleményei, 1. kötet (1969) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. március 8.)