Jean-Antoine Chaptal
| Jean-Antoine Chaptal | |
,_comte_de_Chanteloup.jpg) | |
| Született | 1756. június 5.[1][2] Badaroux[3] |
| Elhunyt | 1832. július 29. (76 évesen)[4][5][6][7][8] Párizs[7] |
| Állampolgársága | francia[9] |
| Gyermekei | Jean-Baptiste Marie Chaptal de Chanteloup |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Faculty of Medicine of Montpellier |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Antoine Chaptal témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jean-Antoine Chaptal (Nogaret, Lozère département, 1756. június 5. – Párizs, 1832. július 30.) chanteloupi gróf és pair, francia vegyész, az első francia ipariskola megteremtője.
Életpályája[szerkesztés]
Mint gyakorló orvos és a vegytan tanára a forradalom kitörésekor Montpellier-ben élt, ahol 1791-ben a fellegvár ostrománál kitűnt. 1793-ban Párizsba hívták, hogy a lőporhiányon segítsen: tevékenysége és vegyészeti tudománya által kieszközölte, hogy a grenellei gyár naponta 3500 font lőport szolgáltasson. 1794-ben visszatért Montpellier-be, ahol a vegytan tanára lett. 1798-ban az institut tagja lett, a brumaire 18-ai államcsíny nagy barátjának mutatkozott, amiért 1799-ben az első konzul államtanácsossá, 1800-ban pedig belügyminiszterré nevezte ki. A száz nap alatt államminiszter és kereskedelem és iparügyi igazgató volt. A restauráció után magánéletbe vonult, de 1816-ban XVIII. Lajos a tudományos akadémia tagjává, 1819-ben pedig pairré nevezte ki.
A salétrom gyártását egyszerűsítette. Tökéletesítette továbbá a kénsav-, timsó- és szódagyártást. A törökvörös festésnek ő volt a megalapítója, kidolgozott azonkívül egy borjavító eljárást is. Őróla nevezték el Párizsnak egyik községi fiúközépiskoláját, a College Chaptalt.
Főbb művei[szerkesztés]
- Chimie appliquée aux arts (4 kötet, Párizs, 1807)
- Chimie appliquée à l'agriculture (2 kötet, Párizs, 1823–1829)
- Le perfectionnement des arts chimiques en France (Párizs, 1800)
Magyarul megjelentek[szerkesztés]
- A boroknak termesztésekről, készítésekről és eltartásokról szóló értekezés, melyet francia nyelven irtak nemrégiben, most pedig magyarra fordította N. Fábián József. (Veszprém, 1805)
- Vizsgálódó és oktató értekezés a szőlőmivelésről. Ford. Fábián József (Veszprém, 1813—14)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ [LH//485/63 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture
- ↑ Base biographique (francia nyelven)
- ↑ Montpellier Academy of Sciences and Letters. (Hozzáférés: 2006. október 1.)
- ↑ Léonore database (francia nyelven). Ministry of Culture. (Hozzáférés: 2017. július 20.)
- ↑ Marie-Jean-Pierre Flourens: Éloge historique de Jean-Antoine Chaptal (francia nyelven), 1838
- ↑ Roglo
- ↑ a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
- ↑ Annuaire prosopographique : la France savante. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ LIBRIS, 2012. november 13. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ https://www.toureiffel.paris/fr/le-monument/tour-eiffel-et-sciences
- ↑ Léonore database (francia nyelven). Ministry of Culture. (Hozzáférés: 2018. március 25.)
- ↑ Léonore database (francia nyelven). Ministry of Culture. (Hozzáférés: 2018. március 25.)
- ↑ List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
Források[szerkesztés]
- A Pallas nagy lexikona, 4. kötet: Burgos-Damjanich (1893) 275. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
- Révai Nagy Lexikona, 4. kötet: Brutus-Csát (1912) 406. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
- Pedagógiai Lexikon 1. Abádi-Juventus (Budapest, 1936) 308. hasáb. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
- Magyar Lexikon 5. Bunsen-Danhauser (Budapest, 1880) 232. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
- Gutenberg Nagy Lexikon, 7. kötet. Bubics - Combe-Capelle-i ősember (Budapest, 1932) 436. hasáb. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 22.)