Jastrzębie-Zdrój
| Jastrzębie-Zdrój | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Vajdaság | sziléziai | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Irányítószám | 44-330 — 44-338 | ||
| Körzethívószám | +(48)032 | ||
| Rendszám | SJZ | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 82 788 fő (2023)[3] | ||
| Népsűrűség | 968,96 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 259 m | ||
| Terület | 85,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Jastrzębie-Zdrój weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Jastrzębie-Zdrój témájú médiaállományokat. | |||
Jastrzębie-Zdrój (régi német nevén: Bad Königsdorff-Jastrzemb) járási jogú város Lengyelország Sziléziai vajdaságának déli részén. 1975–1998 között a Katowicei vajdasághoz tartozott. Az egyik legfiatalabb lengyel város, 1963-ban kapott városi rangot. Lakossága 94 ezer fő (2007-ben), területe 85,44 km². A település a gyógyvizeinek köszönhetően a 19. század közepétől indult gyors fejlődésnek. Az 1960-as években szénbányákat nyitottak, ettől kezdve Felső Szilézia egyik jelentős ipari városa, melynek életét jelenleg is a szénbányászat határozza meg.
Történelem
[szerkesztés]Az első írásos emlék a településről 1467-ből való. 1437-ig Ratibor Hercegség, majd ezután Rybnik Hercegség része. 1742-ben Poroszország része lett.
1918-ban Lengyelországé lett, majd 1939-ben ismét Németországé. 1945 januárjában a szovjet csapatok kiűzték a németeket és ismét Lengyelország része lett.
Városrészek
[szerkesztés]
|
|
|
|
Kultúra
[szerkesztés]Galéria
[szerkesztés]- Ciasna
- Várostörténeti
- Magazin 22
- Salon Młodych Artystów
- Epicentrum
- Na ścianie
- Pod Sową
- Panoráma
- Da Vinci
Könyvtárak
[szerkesztés]- Miejska Biblioteka Publiczna
- Universitas Litterarum, Park Zdrojowy
Mozik
[szerkesztés]- Kino Centrum
- Kino Panorama
- Kino Studyjne
Múzeumok
[szerkesztés]- Muzeum Dzwonków – prywatne
- Muzeum Rudolfa Ranoszka przy SP 16
- Izba Regionalna im. Witczaków
- Skanzen és helyi múzeum
