Japán vaddisznó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Japán vaddisznó
Állatkerti példány
Állatkerti példány
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Artiofabula
Alrend: Disznóalakúak (Suina)
Család: Disznófélék (Suidae)
Alcsalád: Suinae
Nemzetség: Suini
Nem: Sus
Faj: Sus scrofa
Linnaeus, 1758
Alfaj: S. s. leucomystax
Tudományos név
Sus scrofa leucomystax
Temminck, 1842
Szinonimák
  • Sus scrofa japonica Nehring, 1885
  • Sus scrofa nipponicus Heude, 1899
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Japán vaddisznó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Japán vaddisznó témájú kategóriát.

A japán vaddisznó (Sus scrofa leucomystax) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába tartozó vaddisznó (Sus scrofa) egyik alfaja.[1]

Előfordulása[szerkesztés]

A japán vaddisznó előfordulási területe, amint neve is mutatja, Japánban van, kivéve Hokkaidót és a Rjúkjú-szigeteket.[2]

Megjelenése[szerkesztés]

Kisméretű alfaj, melynek szőrzete sárgásbarna és alig van „sörénye”.[2] „Bajuszszálai”, melyek fehérek a szájának sarkától, egészen a pofájáig érnek. Általában 120 centiméter hosszú és 70 centiméter marmagasságú.

Érdekességek[szerkesztés]

Az elterjedési területének különböző részein, több nevet is kapott: i-no-shishi vagy yama-kujira; az utóbbinak jelentése, „hegyi bálna”.[3]

Kr. u. 675-ben, Tenmu japán császár betiltotta a japán vaddisznó fogyasztását.[4]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. von Siebold, P. F. (1842), Fauna japonica sive Descriptio animalium qu, in itinere per japoniam suspecto annis 1823-1830, Volume 1, Müller, pp. 57-58
  2. a b Colin Groves|Groves, C. (2008). Current views on the taxonomy and zoogeography of the genus Sus. pp. 15–29 in Albarella, U., Dobney, K, Ervynck, A. & Rowley-Conwy, P. Eds. (2008). Pigs and Humans: 10,000 Years of Interaction. Oxford University Press. ISBN 978-0-19-920704-6
  3. Garis, Frederic de & Sakai, Atsuharu (2013), We Japanese, Routledge, p. 106, ISBN 1136183671
  4. Ishige, Naomichi (2014), History Of Japanese Food, Routledge, pp. 53-54, ISBN 1136602550

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wild boar című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Japanese boar című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sus scrofa leucomystax című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]