Japán turizmusa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Japán szent hegye: a Fudzsi
Cseresznyevirágzás idején
Buddhista templom kívülről

Japán turizmusa nem tartozik a legjelentősebb országok közé. Ennek ellenére kivételes természeti és épített látnivalókkal rendelkezik. Társadalmi és gazdasági háttere is a legszínvonalasabb országok közé tartozik. A legnagyobb küldő piacoktól távol fekszik illetve, hogy magas árszínvonalú.

Japán a „Felkelő nap országa”, a 2000 éves múltra visszatekintő szigetország, az egyetlen Ázsiában, amely a világgazdaság egyik legfejlettebb országává lett. Nem a nyugati civilizációs alapjáról indulva, hanem saját erejéből zárkózott fel a világ nagyhatalmai közé. Eközben ősi hagyományait illetve annak legtöbb elemét megőrizte.

Vonzerői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország turizmusában együtt van a múlt, a jelen és a jövő. Fontos vonzerőt jelentenek a hagyományos kulturális értékek, a vallási értékek, (a sintoista és a buddhista valláshoz kötődő építmények), mellett a legmodernebb technikai nevezetességek (Sinkanszen gyorsvasúti rendszer, Szeikan-alagút). Az ország gazdasági jelentőségéből fakad az üzleti- és konferenciaturizmusa. Az egészséges életmód miatt[1] jelentős a sportturizmusa is. Az ország az eddig három olimpiát, 1 nyárit (Tokió), valamit 2 télit (Szapporo és Nagano), valamint Dél-Koreával közösen egy labdarúgó VB-t rendezett.

Szinte az év minden napján, ünnepelnek valamilyen eseményt Japánban. Sok fesztivál, melyet a helyiek macurinak (祭りHepburn-átírássalmatsuri?) neveznek, sintó vagy buddhista eredetű, míg a hófesztiválokat és a tűzijátékokat inkább a helybeliek, mint a turisták számára szervezik. A sintó eredetű macurik során a japánok a kamikkal (istenekkel, szellemekkel) kommunikálnak, bőséges termésért, jó üzletért valamint boldog és virágzó közösségért fohászkodnak.

Turisztikai körzetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Japán területe tengeri szigeteken fekszik, ezért a turisztikai körzeteit szigetenként tekintjük át:

Hokkaidó szigete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a legészakibb sziget. Turizmusa a természeti adottságokon alapul. Hegységek, tavak, vulkánok és nemzeti parkok alkotják. A trekking, az ökoturizmus és a síturizmus emelkedik ki. Központja: Szapporo. Ez a város volt a helyszíne az 1972-es téli olimpia helyszínének.

Honsú szigete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ősi Jakusidzsi buddhista templom Narában.

Ez a legnagyobb sziget. A japán gazdaság fő helyszíne. A turizmusban is ez a sziget játssza a legfőbb szerepet. Hokkaidó szigetével a világhíres, tenger alatti 53 km hosszú Szeikan-alagút köti össze. A sziget északi része a japán síturizmus alapvető bázisát adja. Vulkánjai közül híres a Bandai-szan, a Tovada-tó körül nemzeti parkot hoztak létre. Kiemelkedő idegenforgalmi körzet Nikko, amely a hasonló nevű nemzeti parkban van.

Honsú középső részén van,a legismertebb természeti nevezetesség, az ország szent hegye a Fudzsi, az ország egyik jelképe.[2] Többrétegű vulkán egymásra épüléséből jött létre. A zarándokok és a turisták százezrei látogatják a hegyoldal erőteljes erózióját. A Japán-Alpok a szigetvilág legmagasabb helyszínei az átlagosan 3.000 méter magas hegycsúcsokkal és nemzeti parkokkal. Fő turisztikai központja: Nagano téli olimpiai város.

A Császári Palota
előtérben a Szeimon Isibasi híddal.
Okinawai tengerpart

Tokió a maga 12 milliós lakosságával a világ legdrágább fővárosa. Leghíresebb vonzerői:

  • Meidzsi-dinasztia építészeti emlékei,
  • a tokiói Disneyland,
  • üzleti és konferenciaturizmus,
  • kulturális és sportrendezvények (Tokió is olimpiai város)

Japán legismertebb kultúrtörténeti a sziget déli részén sorakoznak. Ezek többsége világörökség.

Kiotó japán uralkodók székhelye volt. Az ország vallási és kulturális központja is volt 1000 éven keresztül. (255 szentélye, 1600 buddhista templommal rendelkezik. Kertépítészete nagy hatást váltott ki a világ tájépítészetére.

Nara még régebbi központ volt. Itt található hatalmasabb faépülete a Nagy Buddha Csarnok, ami a világ legnagyobb Buddha-szobrát rejti.

Horjudzsi 48 buddhista temploma a faanyagot használó építészet csúcspontja. A Himedzsi-dzsó várkastély is a legnépszerűbb célpontok közé tartozik.

Hirosimában van az atombomba áldozatainak békeemlékműve, a világ legnagyobb kegyeleti helye.

Kjúsú szigete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeten vulkanikus tevékenység észlelhető. Ez a sziget az ország utóvulkáni tevékenységekben leggazdagabb szigete. Aktív vulkánok is találhatók itt. Az Aso Nemzeti Park az ország leghíresebb és leglátogatottabb nemzeti parkja a szigetvilág legnagyobb, 25 km átmérőjű kalderájával.

Sikoku szigete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezen a szigeten nincsenek aktív tűzhányók. Lepusztult vulkáni hegységek vonzótényezőt jelenthetnek.

Rjúkjú szigetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rjúkjú-szigetek szubtrópusi éghajlata és apró szigetei a tengerparti turizmus feltételeinek felelnek meg. Központja: Okinava

Japán, mint küldő ország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A japán kertépítés művészete
Siodome
Tokió egyik gazdasági negyede

Japán szerepe a nemzetközi turizmusban elsősorban a kiutazásban meghatározó. A turisták költései alapján a negyedik legnagyobb küldőpiacot jelenti a világon. Japánban alacsony az utazási intenzitás. A 128 millió lakosnak csak kis hányada utazik külföldre, bár ez várhatóan, egyre növekedni fog. Amiért a fogadó országokban a japán turistákat különös figyelem illeti meg,az, hogy a fajlagos költés tekintetében, a legnagyobb küldő országok közül, Japán rendelkezik a legnagyobb értékkel.

Japán földrajzi helyzetéből fakad, hogy a legnagyobb küldő országokkal összehasonlítva, lényegesen nagyobb a saját régión kívüli utazások aránya. Amíg a németek 90%-a Európán belül utazik, addig a japánok több, mint 50%-a elhagyja saját régióját, s Európába vagy Amerikába utaznak. A japánok első számú célországa az USA, a második Dél-Korea. A statisztika megtévesztő, mert az utazások 25%-a a Japánhoz közeli trópusi szigetekre irányulnak.[3] A további kedvelt célországok: Kína, Thaiföld, Tajvan, Ausztrália. Az európai országok közül: Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. és részben a fejlett gazdasága miatt is
  2. Másik jelképe a cseresznyevirág
  3. Ezek az Amerikai Egyesült Államokhoz tartoznak (Guam, Hawaii).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyuricza László: A turizmus nemzetközi földrajza (Budapest-Pécs, 2008)237-239. o. ISBN 978-963-7296-28-4

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Japán turizmusa témájú médiaállományokat.