Japán betűzési ábécé
A japán betűzési ábécé (和文通話表, Hepburn-átírás: wabuntsūwahyō, magyaros: vabuncúvahjó; „japán írásjegyű telekommunikációs táblázat”) a nemzetközi NATO fonetikus ábécéhez hasonló betűzési ábécé a japán nyelvben. A táblázat csak az alapvető kanákat tartalmazza, a dakutennel és handakutennel alkotott zöngés, illetve plozív párokat nem. Ezek betűzéséhez a dakutenes, illetve handakutenes kana alapváltozatához tartozó kódot mondják, majd hozzáteszik, hogy ni dakuten/ni handakuten. Például: a ば (ba) szótag betűzése a はがきのハに濁点 (hagaki no ha ni dakuten) kifejezéssel történik.
Kanák[szerkesztés]
| Kana | Betűzése | Kana | Betűzése | Kana | Betűzése | Kana | Betűzése | Kana | Betűzése |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| あ/ア | 朝日のア () Aszahi no a |
い/イ | いろはのイ () Iroha no i |
う/ウ | 上野のウ () Ueno no u |
え/エ | 英語のエ () Eigo no e |
お/オ | 大阪のオ () Ószaka no o |
| か/カ | 為替のカ () Kavasze no ka |
き/キ | 切手のキ () Kitte no ki |
く/ク | クラブのク () Kurabu no ku |
け/ケ | 景色のケ () Kesiki no ke |
こ/コ | 子供のコ () Kodomo no ko |
| さ/サ | 桜のサ () Szakura no sza |
し/シ | 新聞のシ () Sinbun no si |
す/ス | すずめのス () Szuzume no szu |
せ/セ | 世界のセ () Szekai no sze |
そ/ソ | そろばんのソ () Szoroban no szo |
| た/タ | 煙草のタ () Tabako no ta |
ち/チ | 千鳥のチ () Csidori no csi |
つ/ツ | つるかめのツ () Curukame no cu |
て/テ | 手紙のテ () Tegami no te |
と/ト | 東京のト () Tókjó no to |
| な/ナ | 名古屋のナ () Nagoja no na |
に/ニ | 日本のニ () Nippon no ni |
ぬ/ヌ | 沼津のヌ () Numazu no nu |
ね/ネ | ねずみのネ () Nezumi no ne |
の/ノ | 野原のノ () Nohara no no |
| は/ハ | はがきのハ () Hagaki no ha |
ひ/ヒ | 飛行機のヒ () Hikóki no hi |
ふ/フ | 富士山のフ () Fudzsiszan no fu |
へ/ヘ | 平和のヘ () Heiva no he |
ほ/ホ | 保険のホ () Hoken no ho |
| ま/マ | マッチのマ () Matcsi no ma |
み/ミ | 三笠のミ () Mikasza no mi |
む/ム | 無線のム () Muszen no mu |
め/メ | 明治のメ () Meidzsi no me |
も/モ | もみじのモ () Momidzsi no mo |
| や/ヤ | 大和のヤ () Jamato no ja |
ゆ/ユ | 弓矢のユ () jumija no ju |
よ/ヨ | 吉野のヨ () Josino no jo | ||||
| ら/ラ | ラジオのラ () Radzsio no ra |
り/リ | りんごのリ () Ringo no ri |
る/ル | 留守居のル () ruszui no ru |
れ/レ | れんげのレ () Renge no re |
ろ/ロ | ローマのロ () Róma no ro |
| わ/ワ | わらびのワ () Varabi no va |
ゐ/ヰ | ゐどのヰ () (V)ido no (v)i |
ゑ/ヱ | かぎのあるヱ () Kagi no aru e |
を/ヲ | 尾張のヲ () (V)ovari no (v)o | ||
| ん/ン | おしまいのン () Osimai no n |
゛ | 濁点 () dakuten |
゜ | 半濁点 () handakuten |
||||
Számok[szerkesztés]
| Szám | Betűzése |
|---|---|
| 1 | 数字のひと () Szúdzsi no hito |
| 2 | 数字のに () Szúdzsi no ni |
| 3 | 数字のさん () Szúdzsi no szan |
| 4 | 数字のよん () Szúdzsi no jon |
| 5 | 数字のご () Szúdzsi no go |
| 6 | 数字のろく () Szúdzsi no roku |
| 7 | 数字のなな () Szúdzsi no nana |
| 8 | 数字のはち () Szúdzsi no hacsi |
| 9 | 数字のきゅう () Szúdzsi no kjú |
| 0 | 数字のまる () Szúdzsi no maru |
Szimbólumok[szerkesztés]
| Szimbólum | Betűzése |
|---|---|
| ー | 長音 () Csóon |
| 、 | 区切り点 () Kugiri ten |
| ∟ | 段落 () Danraku |
| （ | 下向括弧 () Sitamuki kakko |
| ） | 上向括弧 () Uvamuki kakko |
Források[szerkesztés]
- 別表第五号 通話表(第14条関係) (japán nyelven). Ministry of Internal Affairs and Communications. (Hozzáférés: 2019. június 2.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Japanese radiotelephony alphabet című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
