Japán alka
Megjelenés
Ellenőrzött
| Japán alka | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Sebezhető | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Synthliboramphus wumizusume (Temminck, 1836) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Japán alka témájú rendszertani információt.
|
A japán alka (Synthliboramphus wumizusume) a madarak osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe és az alkafélék (Alcidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1836-ban, az Uria nembe Uria wumizusume néven.[3]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Dél-Korea, Japán, Oroszország és Tajvan területén honos. Természetes élőhelyei a sziklás tengerpartok és szigetek, valamint a nyílt óceán. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 26 centiméter, testtömege 183–200 gramm.[5]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma 5 200-9 400 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2026. június 23..
- ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2026. június 23..
- ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2026. június 23..
- 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2026. június 23..
- ↑ "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2026. június 23..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2026. június 23..