Jankó János (festő)
| Jankó János | |
_hungarian_painter,_graphic,_caricaturist.jpg) | |
| Marastoni József rajza Jankó Jánosról (1861) | |
| Született | 1833. november 3. Tótkomlós |
| Meghalt | 1896. március 29. (62 évesen) Budapest |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Alkotott | 1855–1896 |
| Nemzetisége | magyar |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jankó János témájú médiaállományokat. | |
Idősebb Jankó János (Tótkomlós, 1833. november 3.[1] – Budapest, 1896. március 29.) festő, rajzoló, karikaturista. Jankó János néprajztudós apja.
Életpályája[szerkesztés]
Evangélikus iparoscsaládból származott, Jankó János és Tomka Zsuzsanna fiaként született Tótkomlóson. Szarvason járt gimnáziumba és rajztanítással is foglalkozott. 1855-ben Pestre költözött és újságrajzolóként dolgozott. 1858-tól Jókai frissen indult élclapja, az Üstökös közölte. 1854-től 1861-ig a Pesti Műegyletben állítja ki népies életképeit, egynémelyikkel sikert is arat, az idő múlásával azonban egyre kevésbé tud időt szakítani kedves elfoglaltságára, a festészetre. 1864-től 2 éven át Bécsben tanult, ahol hamar felfigyeltek karikatúráira. A magyar élclapok hívására 1866-ban visszatért Pestre, januárban házasodik össze Bajai Gizellával a Deák téri evangélikus templomban (násznagya Jókai Mór volt).
Rajzait a bécsi Kikeriki, valamint a pesti Bolond Miska, Bolond Istók, Fekete Leves, Füstölő, Nagy Tükör, Urambátyám, Üstökös, Vasárnapi Újság stb. közölte (részletes felsorolást lásd).[2] Tipikus és közkedvelt karikatúra-figurái (Sanyaró Vendel, Tojáss Dániel, Seiffensteiner Salamon stb.) főként a Borsszem Jankóban jelentek meg. Rajzainak számát mintegy 70 000-re becsülik.
Párhuzamosan több sajtóorgánumnak dolgozott (politikai pártállástól-irányultságtól függetlenül megannyi lapszerkesztő vette igénybe talentumát), s emellett grafikusként szépirodalmi műveket is illusztrált. Az 1880-as évek közepéig, bő 2 évtizeden át jóformán egyeduralkodó volt az élclap-illusztrációk terén: "Pestnek voltak jónevű festői, de jó rajzolót, jó illusztrátort drága pénzért sem találhattak a kiadók. Ilyen körülmények közt nagyon meg kellett becsülni a gyorsan dolgozó és ötletes Jankó Jánost."[3] Zsánerképein a parasztság életét mutatja be romantikus realizmussal.
Az Üstökös számára Jókai Mórral közösen készített képes történetei a magyar képregény előfutárainak tekinthetők. Az elsőket Jókai még saját maga rajzolta, később már csak vázlatokat adott Jankónak. Visszatérő figuráik voltak Gömböcz és Csukli, valamint Magyar Miska és Német Miska. Régi mese a közös szamárról című, eredetileg a Hazánk s a Külföld 1867. februári számában megjelent történetét a Papírmozi képregényantológia 2. száma közölte újra 2007-ben.
Olajfestményei[szerkesztés]
- Búsuló betyár, 1854
- Felköszöntő a kocsmárosra, 1855
- A menyasszony üdvözlése, 1855
- Magyar parasztmulatság, 1860
- A népdal születése, 1860 (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria)
- Csokonai a lakodalomban,[4] 1869 (Debrecen, Déri Múzeum)
Források[szerkesztés]
- Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest: Győző Andor, 1935. 504.
- Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. 2. köt. Budapest: Akadémiai, 1966. 495-496. old.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Kertész Sándor: Comics: szocialista álruhában.[5] Kertész Nyomda és Kiadó, Nyíregyháza, 2007. Jankó János l. 19-24. ISBN 9789630615112
- Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók; Ábra Kkt., Bp., 2008
További információk[szerkesztés]
- Szana Tamás: Jankó János élete és munkái; Athenaeum, Bp., 1899
- Takács Mária: Jankó János (1868–1902); Mérnökök Ny., Bp., 1936
- M. Kiss Pál: M. Jankó János (1833–1896); Erkel Ferenc Múzeum, Gyula, 1961
- Buzinkay Géza: Borsszem Jankó és társai. Magyar élclapok és karikatúráik a XIX. század második felében; Corvina, Bp., 1983
- Thuróczy Gergely: Élclapok mostohagyermeke. Jankó János és a magyar képregény kezdetei a Bolond Miskában; in: Tanulmányok Budapest múltjából, 39. A Budapesti Történeti Múzeum évkönyve, BTM, Bp., 2014; 249-276. old.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Tótkomlósi evangélikus keresztelési anyakönyv, 1833. év, 334. folyószám.
- ↑ Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007; Ábra Kkt., Bp., 2008; 98. old.
- ↑ Szana Tamás: Jankó János élete és munkái; Athenaeum, Bp., 1899; 43. old.
- ↑ Alternatív cím: Csokonai a csikóbőrös kulaccsal
- ↑ Tartalom: grafika, képregény, művészettörténet
