Jankovich Antal (tárnokmester)
| Jankovich Antal | |
| Született | 1729. május 5.[1] Pécs[2] |
| Elhunyt | 1789. augusztus 19. (60 évesen)[3] Buda[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| A Magyar Királyság tárnokmestere | |
| Hivatali idő 1786. december 21. – 1787. augusztus 13. | |
| Előd | Niczky Kristóf |
| Utód | Végh Péter |
Gróf daruvári Jankovich Antal, vezetékneve olykor Jankovics formában is (Pécs, 1729. május 5. – Buda, 1789. augusztus 19.) magyar főnemes, 1786-tól 1789-ig tárnokmester, valóságos belső titkos tanácsos.
Élete
[szerkesztés]Chiolnich diakovári püspök pártfogása mellett végezte tanulmányait, amelyek befejezte után a közjogi pályára lépett. 1754-től Verőce vármegye ügyésze, 1756-tól Pozsega vármegye jegyzője, 1758-tól Pozsega vármegye alispánja. 1767-től a horvátországi helytartósághoz táblabíró és tanácsos, 1770-től Chiolnich János helyébe pozsegai főispáni helyettes. 1772. október 28-án grófi rangra emelték, 1775. január 30-tól Pozsega vármegye főispánja. A görög nem egyesült vallásúak (ortodoxok) 1777-es és 1781. április 5-iki zsinatain királyi biztosként szerepelt. 1784. december 7-én valóságos belső titkos tanácsosi rangra emelték, 1782-ben a Hétszemélyes Tábla ülnöke, 1783-ban a görög nem egyesült zsinaton újból királyi biztos, 1784-től a temesi bánságban biztos a Niczky Kristóf által elkezdett szabályozás folytatására. Később biztosi tisztségben vett részt a Hóra-Kloska-féle lázadás lecsendesítésében. 1785-től kincstári elnök, a Szent István-rend középkeresztese Szerém vármegye főispánja. 1787-ben a hétszemélyes tábla elnöke, egyúttal királyi tárnokmester is.
Felesége nemeskéri Kis Katalin volt. Unokaöccse, Jankovich Gyula pozsegai főispán, 1857-ben kieszközölte, hogy nagybátyja grófi rangja reá és utódaira is átruháztasson.
Kutatható iratanyaga
[szerkesztés]A Hóra-Kloska-féle lázadás ügyében királyi biztosként lefolytatott vizsgálatai során keletkezett iratok a tisztsége alól történt felmentése (1785) után a magyar kancelláriához, később pedig az Országos Levéltár, mai nevén Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrizetébe kerültek, ahol azok jelenleg is kutathatók az A 102 törzsszámon. A 10 dobozból álló, 1784-1785 során keltezett iratanyag alaki szempontból a királyi biztoshoz érkezett rendeleteket, az általa irányított kihallgatások jegyzőkönyveit és a felkelők által okozott vagyoni károkról szóló jelentéseket tartalmazza. A iratok jellegük szerint három részre tagolva, azon belül időrendben elhelyezkedve lelhetők fel a levéltárban, darabszintű segédlet nem készült hozzájuk.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Geni.com. (Hozzáférés: 2025. január 28.)
- ↑ a b https://mek.oszk.hu/00000/00060/html/052/pc005274.html#7
- ↑ gróf daruvári Jankovich Antal horvát-magyar földesúr és politikus pp. 12. (Hozzáférés: 2025. január 28.)
- ↑ Acta investigationis contra Hora et Kloska az MNL OL nyilvántartásában; hozzáférés: 2025. november 27.
Források
[szerkesztés]- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X [1]