Janka-liliom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Janka-liliom
Lilium jankae (Janka-liliom)
Lilium jankae (Janka-liliom)
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Liliomvirágúak (Liliales)
Család: Liliomfélék (Liliaceae)
Alcsalád: Liliomformák (Lilioideae)
Nemzetség: Liliom (Lilium)
Faj: L. jankae
Tudományos név
Lilium jankae
A. Kern. (1877)
Szinonimák
  • Lilium albanicum subsp. jankae (A.Kern.) Nyman
  • Lilium bulbiferum subsp. jankae (A.Kern.) Nyman
  • Lilium carniolicum subsp. jankae (A.Kern.) Asch. & Graebn.
  • Lilium pyrenaicum var. jankae (A.Kern.) V.A.Matthews
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Janka-liliom témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Janka-liliom témájú médiaállományokat és Janka-liliom témájú kategóriát.

A Janka-liliom (Lilium jankae) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a liliomvirágúak (Liliales) rendjébe, ezen belül a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó, Janka Viktor botanikusról elnevezett, aranysárga virágú, impozáns növényfaj.

Előfordulása, élőhelye[szerkesztés]

A Janka-liliom a Balkán endemikus faja,[1] Bulgáriában, Szerbiában és Romániában fordul elő. Ez utóbbi országban megtalálható például a Kis-Retyezátban[2] vagy a Buila-Vânturariţa Nemzeti Parkban,[3] Erdélyben érve el elterjedésének legészakibb határát.[4] A Természetvédelmi Világszövetség 2011-es Vörös listája szerint a bulgáriai és romániai populációra vonatkozóan nincsenek adatok, a szerbiai 1500 km² terül el és nagyon fragmentált.

A faj a szubalpin zóna havasi törpefenyő (Pinus mugo) és havasi boróka (Juniperus sibirica) alkotta növénytársulásaiban, valamint 1000–2500 m tengerszint feletti magasságú hegyvidéki és a havasi réteken jelenik meg.

Jellemzői[szerkesztés]

A Janka-liliom barnásan pontozott, aranysárga virágú, lágyszárú évelő növény.

Védettsége[szerkesztés]

Legjelentősebb veszélyeztető tényezők a növény gyűjtése és élőhelyének megváltozása. Mivel a romániai populációra vonatkozó adatok hiányoznak, a faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján adathiányos (Data Deficient) besorolásban szerepel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Central Balkan National Park (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)
  2. Bartók Attila: Védett területek rejtett kincsei: A Retyezát Nemzeti Park, in. Erdélyi Gyopár (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)[halott link]
  3. Bartók Attila: Védett területek rejtett kincsei: A Buila–Vânturariţa Nemzeti Park, in. Erdélyi Gyopár (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)[halott link]
  4. Élővilág enciklopédia: A Kárpát-medence gombái és növényei (szerk. Ujhelyi Péter), Budapest: Kossuth Kiadó, 2006 ISBN 9630948516, p. 190

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]