Janics Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Janics Kálmán
Született 1912. december 29.
Vágkirályfa, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt 2003. augusztus 20. (90 évesen)
Vágkirályfa, Szlovákia
Foglalkozása történész,
orvos

Janics Kálmán (Vágkirályfa, 1912. december 29. – Vágkirályfa, 2003. augusztus 20.) történész, orvos, a szlovákiai magyarság meghurcoltatásának tényfeltáró írója.

Élete[szerkesztés]

1931-ben érettségizett a pozsonyi magyar gimnáziumban, majd 1937-ben orvosi diplomát szerzett a pozsonyi egyetemen. 1937–1942 között előbb Trencsénben, majd Komáromban volt kórházi alorvos, majd pedig 1943–1945 között katona. 1945-ben Nádszegen, 1946–1949 között Jolsván lett magánorvos, majd 1949–1978 között városi orvos. 1978-ban A hontalanság évei című könyvének svájci megjelentetése miatt kitiltották a Rozsnyói járásból, ezért visszaköltözött szülőfalujába, és 1989-ig a vágsellyei Duslo, ill. Hydrostav vállalat orvosa volt. Műve megjelenése után az ŠtB is megfigyelte.

Az 1989-es rendszerváltáskor aktív közéleti szerepet vállalt, egyik alapítója és tiszteletbeli elnöke lett a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak. 1990–1992 között parlamenti képviselő volt.

1936-tól publikált, cikkei azonban 1945–1968 között Csehszlovákiában politikai okokból nem jelenhettek meg. 1945 őszén, ill. 1950. nyarán vizsgálati fogságba is került. 1968–1970 között számos tényfeltáró cikket publikált csehszlovákiai magyar lapokban a szlovákiai magyarság 1945 utáni megpróbáltatásairól és a nemzetiségi kérdésről.

Vágkirályfán mellszobrot állítottak az emlékére.

Elismerései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]