Jancsik Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Jancsik Pál
Született 1936. november 12.
Brassó
Elhunyt 2018. július 4. (81 évesen)
Kolozsvár
Állampolgársága román
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
Iskolái Bolyai Tudományegyetem (1954–1959)
Sírhely Házsongárdi temető[1]

Jancsik Pál (Brassó, 1936. november 12.Kolozsvár, 2018. július 4.)[1] erdélyi magyar költő, műfordító.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Szülővárosában érettségizett, 1954 őszétől Kolozsvárt él. A Bolyai Tudományegyetemen 1959-ben magyar tanári diplomát szerzett; tagja volt annak a diákcsoportnak, amely a Forrás első nemzedékének magvát alkotta. Államvizsga után fél évet szerkesztőként az Utunknál dolgozott. 1960-tól 1970-ig az Ifjúsági Könyvkiadó, 1970-től a Dacia Könyvkiadó szerkesztője. Kiadói munkájának legjelentősebb része a Tanulók Könyvtára sorozat szerkesztése, amely igényes válogatásban, irodalomtörténeti apparátussal juttatja el főképpen a magyar, kisebb mértékben a világirodalom klasszikus műveit a tanulóifjúsághoz és a szélesebb olvasóközönséghez. Fiatal romániai magyar költők verseiből 1974-ben antológiát állított össze Varázslataink címmel. Egy-egy kötetet válogatott Szabó Lőrinc (1971) és Juhász Gyula (1975) lírájából.

Szomjas tenger c. Forrás-kötetéhez (1963) Kiss Jenő írt előszót, aki mint költő-szerkesztő már a brassói középiskolásban felfedezte a tehetséget. Ebben a rokon költői hang is szerepet játszott: kettejük lírája ugyancsak a természet, az erdélyi táj bűvöletében fogant, s a munka tisztelete, az építés dicsérete szintén meghatározó motívuma az induló költő műveinek. Mégis a riport-versek divatja idején meglepetésként hatottak költeményei, mert a leírást a lírai élmény hitelesítette, a látvány többnyire egységben jelentkezett nála a belső impulzussal (Zápor, napsugár; Agitáció). Nem idegen tőle Áprily és Dsida költői öröksége, az elégiára hangoltság és a játékos formákba bújtatott meditáció. Gyermekeknek írt legjobb verseit is ez emeli az alkalmiság fölé (Hintaló). Második verseskönyve, a Fűszálon csillag (1968) s még inkább a Szavak szemek (1979) ennek a költői hangnak további, lassú, de határozott érlelődését bizonyítja. Már ritkábban értelmezi a képeket, az eszme illusztrálását sikerül elkerülnie, leírásait feszültebbé teszi a néhol sejtelmes-szimbolikus színváltás. Amikor mégis maga értelmez, a versen belül, ironikus-önironikus módon teszi, vállalva az ódivatúság vádját. Hisz az örök lírai témákban (természet, szerelem, gyermek), bízik az emberi szó erejében, "szavak szemek" egymásra találásában. Harmadik kötetének címadó verse a költészet misztériumának megragadása; szinte eszköztelenül, egyszerre mutatja fel benne az egyént és a közösséget, a múltat és a jelent, a konkrétat és az általánost, a szépséget és a felelősséget, tulajdonképpen két szó variálásával.

Műfordítói tevékenysége ugyancsak jelentős. Elsősorban a klasszikus és kortárs román líra tolmácsolója, de fordított németből is (Hölderlin, Paul Celan). Társszerzője a Szivárvány c. gyermekvers-antológiának (1961), közreműködött Mihai Beniuc Legszebb versei fordításában (1962), továbbá a román népballadákat és népdalokat tartalmazó Kihajtott a bükk levele (Budapest, 1961) és Hej, zöld levél (1966) c. kötetekben, az Építő Amfion (1967) és a Csillagok születése (1972) c. antológiákban, Eminescu és George Coşbuc magyar gyűjteményes kiadásában. Román gyermekversek (Nina Cassian) tolmácsolása mellett két önálló műfordításkötete jelent meg: Ion Vinea elbeszéléseinek válogatása (Sóhajok paradicsoma, 1975) és Ioan Alexandru legszebb versei (1976). Románra Tudor Balteş fordította néhány versét (Tineri poeţi maghiari din România. Generaţia "Forrás", 1979).

Kötetei[szerkesztés]

  • Kicsi Jóska (verses képeskönyv); rajz Tollas Julia, versek Jancsik Pál; Ifjúsági, Bukarest, 1961 – románul is (ford. Ion Brad)
  • Szomjas tenger. Versek; bev. Kiss Jenő; Irodalmi, Bukarest, 1963 (Forrás)
  • Tavaszi tánc (gyermekversek); Ifjúsági, Bukarest, 1965
  • Fűszálon csillag. Versek; Irodalmi, Bukarest, 1968
  • Varázslataink. Fiatal költők antológiája; összeáll., bev. Jancsik Pál; Dacia, Kolozsvár, 1974
  • Verőfényben (gyermekversek); Kriterion, Bukarest, 1976
  • Szavak, szemek. Versek; Kriterion, Bukarest, 1979
  • Álommadár. Versek; Kriterion, Bukarest, 1987
  • A Cenk árnyékában. Brassói költők antológiája. Megálmodta és útjára indította Bencze Mihály; vál., előszó, jegyz. Jancsik Pál; Fulgur, Brassó, 1995
  • Mit tanácsolsz, cinege? (versek gyerekeknek); Kriterion, Kolozsvár, 2005
  • 101 vers Brassóról; vál. Jancsik Pál, Krajnik-Nagy Károly; Kriterion, Kolozsvár, 2008
  • Fecskeszárnyon száll a nyár. Gyermekversek; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2009 (Erdélyi Gondolat gyermekkönyvtár)
  • Vox humana (versek); Kriterion, Kolozsvár, 2010
  • A tó, a szarka meg a gyűrű. Verses történetek gyermekeknek; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2010 (Erdélyi Gondolat gyermekkönyvtár)
  • Piripócsról Nárittyenbe. Gyermekversek; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2010 (Erdélyi Gondolat gyermekkönyvtár)
  • Ahol otthon vagy e tájon (válogatott versek, műfordítások); Polis, Kolozsvár, 2014
  • Kedvünk ragyog, mint az ég (versek gyermekeknek); Koinónia, Kolozsvár, 2016

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Gyászhír Jancsik. Szabadság, 2018. július 6. (Hozzáférés: 2018. július 14.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Szász János: 3. P.: Szomjas tenger. Előre 1963. július 10.
  • Majtényi Erik: Szóljon csak az a hegedű... Előre 1963. november 9.
  • Veress Zoltán : Jancsik Pál: Fűszálon csillag. Utunk, 1968/28.
  • Salamon László: A "törékeny szépség" és a "bátor jóság" költője. Igazság 1968. november 27.
  • Kántor Lajos: A költészet misztériuma. Utunk, 1979/39.
  • Borcsa János: "Szárnyalj föl, ének". Korunk, 1980/3.
  • Réthy Andor - Újvári Mária - Váczy Kálmánné: Romániai magyar könyvkiadás 1960-1986. transindex.ro. (Hozzáférés: 2018. július 6.)