Jan van Ruusbroec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Jan van Ruusbroec
Jan Van Ruysbroeck.jpg
Élete
Született 1293
Ruisbroek
Elhunyt 1381. december 2. (88 évesen)
Groenendael
Nemzetiség németalföldi (holland)
Házastársa szerzetes volt, cölibátusban élt
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan van Ruusbroec témájú médiaállományokat.

Jan van Ruusbroec vagy Jan van Ruysbroeck (ejtsd: 'rajszbruk'), (12931381. december 2.) középkori németalföldi misztikus író.

Élete és művei[szerkesztés]

Ruisbroekban született, és 24 éves korában Brüsszel egyik templomának vikáriusa lett.[1] Állásában erősen igyekezett buzgólkodni a maga és a nép lelki üdvéért, gyakorolta a jótékonyságot, és a környezetében levő misztikusokkal barátságot kötött.[1] Világi papként csak 60 éves korában lépett a szabályozott-kanonok rend egyik kolostorába,[2] mint első perjel. Életét már halála előtt csodák híre szőtte körül, amelyek bekerültek Ruusbroec halála után lejegyzett életrajzába.[1] Kortársaitól a doctor ecstaticus címet kapta.[2]

Ruusbroec ugyan műveit brabanti nyelven irta, de tanítványai lefordították írásait latin nyelvre is. Legnevezetesebb írása az 1530-ban kinyomtatott De ornatu spiritualium nuptiarum című traktátusa, de sok misztikus munkája is ismert.[1] Írásait Ruusbroec saját állítása szerint „a Szentlélek ihletésére és a Szentháromság különösen kedves vezetése mellett” jegyezte le.[2] Ruusbroec tagadhatatlan jámborsága és egyházias lelkülete, ám amikor a léleknek Istennel való egyesüléséről beszél, merész kijelentéseket tesz. Vélekedése szerint az Istennel való egyesüléskor teljesen elveszik az ember, és istenítő tisztassággal egyesül az Istenséggel; abban a világosságban, amelyben Istent szemléli, elmerül, és őmaga is olyan világossággá változik át.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d Pallas, i. h.
  2. ^ a b c d Chobot, i. m., 392. o.

Művei magyarul[szerkesztés]

  • Jan van Ruusbroec: A lelki menyegző. Misztikus írások. (Ford. Balogh Tamás, Daróczi Anikó), Szent István Társulat, Budapest, 1999, ISBN 9633611008, 240 p

Forrás[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]