Janáky István (építész, 1901–1966)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Janáky István, id. szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Janáky István
Született 1901. december 27.
Hódmezővásárhely
Elhunyt1966. január 11. (64 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása építész
Díjak Ybl-díj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Janáky István témájú médiaállományokat.

Idősebb Janáky István (Hódmezővásárhely, 1901. december 27.Budapest, 1966. január 11.) Ybl-díjas magyar építészmérnök.

Családja[szerkesztés]

Janáky István Hódmezővásárhelyen született 1901. december 27-én. Apja tősgyökeres vásárhelyi családból származó tisztviselő, anyja óvónő volt. Négy gyermekük közül ő volt a második. Janáky mindkét fia: Janáky István és Janáky György követte őt az építész pályán.

Életpályája[szerkesztés]

Alsóbb iskoláit szülővárosában járta ki, a gimnáziumot 1919-re végezte el. Érettségi után a Budapest Királyi József Nádor Műegyetem építész karára jelentkezett, de a következő évfolyam csak 1921-ben indult. Az egyetemet majd tíz évig látogatta, részben azért, mert szülei anyagilag kevéssé tudták támogatni, részben pedig más művészeti ambíciói voltak. Érdekelte az irodalom, a képzőművészet, rengeteget járt színházba, moziba, kávéházakba. Abszolválása után egy évig újságíró is volt. Törzshelyén, a Simplon kávéházban[1] építész, művész és irodalmár barátaival találkozott. Személyesen ismerte József Attilát, Vági Istvánt. Baráti köréhez tartozott többek között: a festő Pekáry István,[2] a szobrász Csorba Géza és Vilt Tibor.

Diplomázása évében, 1929-ben Árvé és Gestenberger irodájában vállalt munkát. Saját nevén ugyanebben az évben indult először tervpályázatokon (Győri színház, Hódmezővásárhelyi gümőkóros gyógyintézet).

1930-ban a Tőry és Pogány irodájába került. 1932-től tervezőként, 1934–36 között irodavezetőként dolgozott. 1930–36 közt Pogány számos pályázatában és megvalósult munkájában működött közre. Életrajzai és a hagyatékában található fotók alapján önálló munkájának tekinthető Budapesten a Néphadsereg utcai bérház, a rózsadombi Áfonya utca 3. sz. alatti bérvilla, továbbá a balatonföldvári Sellő üdülőszálló. Első, saját nevén publikált épületei az 1934. évi BNV-n fölépült pavilonok voltak.

Az 1936-ban meghirdetett Margitszigeti Strandfürdő tervpályázaton Masirevich Györggyel közös terve I. díjat nyert. Az elnyert megbízás megteremtette számára a lehetőséget, hogy magánirodát nyisson. 1948-ig magántervezőként működött. Janáky pályázatai között minden évben volt legalább egy elsődíjas, és ezek rendszerint megbízást is hoztak. Így épült fel 1937-ben a Palatinus Strandfürdő, 1938-ban a Madách téri bérház – Wälder-féle homlokzattal –, 1939–40-ben a XI. kerületi és Újpesti Tűzőrség épülete, majd 1942-ben – dr. Szendrői Jenővel[3] közösen – a Magyar Királyi Ipari Anyaghivatal székháza Budapesten, a Fő utcában, rekordidő alatt: a vázlatterveket 1941. október 13-án fogadták el, a következő év nyarán – a tervezett időpontban – pedig már megkezdődött a beköltözés.

1945 után ő is helyreállítási munkákat végzett, miként akkoriban az építészek többsége. 1948–49-ben Jánossy Györggyel közösen tervezte a Hódmezővásárhelyi Kultúrotthont (ma: Bessenyei Ferenc Művelődési Központ), melyet már mint állami alkalmazott fejezett be. 1948 nyarán belépett az első állami tervezőintézetbe (ÉTI – Építéstudományi és Tervező Intézet), majd a sorozatos átszervezések nyomán a MATI-ba (Magasépítési Tervező Intézet), végül az 1949 októberében megalakult KÖZTI-be került, ahol haláláig dolgozott.

1949-ben, műtermében kezdődött a budapesti Műegyetem bővítése, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kiépítése, valamint a budai Várpalota helyreállítása. A nagy munkákra tehetséges fiatalokat gyűjtött maga köré: Farkasdy Zoltán, Jánossy György, Zalaváry Lajos és egy ideig Németh Pál[4] dolgozott mellette. 1950-re elkészült a Műegyetem bővítési terve, felépült a Stoczek utcai új épület (Farkasdy Zoltán közreműködésével). A miskolci egyetem első két telepítési variációja alapján megindult a kivitelezés. Vázlattervet készítettek a budai Várpalota helyreállítására és hasznosítására, azonban 1956 nyarán a tervezést leállították.

A Magyar Építőművészek Szövetségének alapító tagja, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének pedig állandó zsűritagja volt. Az 50-es években a tervezés mellett oktató tevékenységet is folytatott. A Magyar Építőművészek Szövetsége mellett működő Mesteriskola alapító tagja, ugyanakkor az első ciklus (1953–55) és a második ciklus 1956 utáni szakaszának igazgatója is volt. 1958-tól ezen tevékenysége megszűnt.

1956 elején a LAKÓTERV-en keresztül megbízást kapott egy isztambuli szálloda tervezésére (Körner József,[5] Zilahy István, Molnár Péter[6] és Vass Antal közreműködésével). Ez az épület nem valósult meg, de az 1957-ben érkező kecskeméti szállodamegbízás lehetővé tette a törökországi tervek tapasztalatainak itthoni hasznosítását.

1960-ban a miskolci egyetem munkája újraéledt, mely az új beépítési terv készítésével kezdődött, majd a konyha és étterem tervezésével folytatódott. Munkája során egyre kevésbé tudta tartani a kötött határidőket. „Az ő munkamódszere más volt: töprengve, kínlódva, többször nekilendülve készítette terveit, ha egy megoldással elégedetlen volt, elölről kezdte”.[7] „Egyébként Janákytól származik az [építészkörökben] azóta szállóigévé lett mondás, amivel erősen a határidő tájékán a töméntelen s egyenként is zseniális megoldási vázlat felett grafitos arccal töprengve az őt izgatottan sürgető miniszteriális főembert leszerelte: »Uram, nyugalom, én már járok az épületben!«”[8]

Sorozatos kudarcai – mesteriskolai tanárságának megszűnése, vállalati fegyelmi határidőkésései stb. – és a számára egyre idegenebbé váló környezettel való küszködés mindinkább kimerítették. 1966. január 13-án munkahelyén, tervezőasztala mellett halt meg. A Farkasréti temető 7/9-1-158 sírhelyén helyezték örök nyugalomra.

Janáky István emléktáblája a Miskolci Egyetemen (Varga Miklós alkotása)
id. és ifj. Janáky István sírja a Farkasréti temetőben

Kitüntetései[szerkesztés]

  • Magyar Népköztársaság Érdemérem arany fokozata · 1950
  • Ybl Miklós-díj I. fokozata · 1953

Művei[szerkesztés]

Közreműködésével megvalósult épületek:

Gerstenberger és Árvé nevén:
  • Komárom: Iskola · 1929
  • Komárom: Csendőrség · 1929
Pogány Móric nevén:
  • Bp. I., Disz tér 6.: magánpalota · 1930
  • Bp. V., Nádor (ma: Falk Miksa) u. 14.: bérház · 1935
  • Bp. II., Áfonya u. 3.: bérvilla · 1935
  • Bp. VIII., Köztársaság téri OTI-bérházak · 1935
  • Bp. V., Szemere u. 9.: bérház · 1936
  • Szeged: Egyetemi internátus és Hősök kapuja · 1936
  • Balatonföldvár: Sellő üdülőszálló · 1936

Saját nevén megvalósult épületek:

  • Bp. XII., Hóvirág u.: családi ház · 1933
  • Budapesti Nemzetközi Vásár: Nagybátonyi–Újlaki pavilon (Sternberg-, Castrol Oil-, Flegmann-pavilonok; munkatárs: Guttmann Imre) · 1934
  • Bp. I., Attila út 105. (ex 65/c.): bérház (munkatárs: Falus Lajos) · 1937
  • Margitsziget: Palatinus Strandfürdő · 1937
  • Bp. VII., Madách tér 1. (ex Károly krt. 13–15.): lakóépület üzletekkel (munkatárs: Hübner Tibor; homlokzat: Wälder Gyula) · 1938
  • Bp. XI., Tas vezér út 9. (ex Diószegi út 36.): XI. kerületi Tűzőrség · 1939
  • Bp. IV., Papp József (ma: Szent László) tér 1.: Tűzoltóság · 1940
  • Szigetszentmiklós: Egészségház és óvoda · 1941
  • Bp. II., Fő utca 66–68. (ma: Nagy Imre tér 1–3.): Magyar Királyi Ipari Anyaghivatal székháza (később Anyaggazdálkodási Hivatal, majd Könnyűipari Minisztérium, a rendszerváltás után MTESZ-székház) (munkatárs: dr. Szendrői Jenő) · 1941–42
  • Bp. IV., Pamutgyár u.: Magyar Pamutipar gyárépítkezése, munkásotthona és rendelője · 1942–47
  • Bp.–magdolnavárosi OTI-kislakások · 1943
  • Hódmezővásárhelyi Kultúrotthon (később Petőfi Sándor, ma Bessenyei Ferenc Művelődési Központ) (munkatárs: Jánossy György) · 1948–49 [2]
  • BME Stoczek utcai oktatási épülete (munkatárs: Farkasdy Zoltán) · 1949
  • Miskolci Nehézipari Egyetem telepítése (munkatársak: Jánossy György, Farkasdy Zoltán, Zalaváry Lajos, Raáb Ferenc) · 1949-től
  • Veszprémi Vegyipari Egyetem telepítése és első épülete (munkatársak: Benedek Frigyes, Kiss László) · 1950
  • Budavári Palota helyreállítása (munkatársak: Kotsis Iván, Gerő László) · 1950-től
  • Miskolci Nehézipari Egyetem kollégiumai (munkatárs: Jánossy György) · 1951
  • Miskolci Nehézipari Egyetem kémiai szárny (munkatárs: Farkasdy Zoltán) · 1952
  • Velence: Pekáry-nyaraló · 1953
  • Bp. I., Úri u. 31.: lakóház-helyreállítás (munkatárs: Dragonits Tamás) · 1956–59
  • Bp. I., Frankel Leó u. 2. (munkatársak: Mináry Olga, Perczel Dénes) · 1959
  • Miskolci Nehézipari Egyetem új telepítési terve · 1960
  • Kecskemét: Aranyhomok Szálló (munkatárs: Perczel Dénes) · 1962 (tervezés: 1957)
  • Kecskemét: vásárcsarnok · 1964
  • Kecskemét: Műkert-étterem · 1964
  • Miskolci Nehézipari Egyetem konyha-étterem és központi épület (munkatárs: Albert Jenő) · 1965–66 (a kivitelezés a halála után fejeződött be)
  • Bp. I., Tárnok u. 3.: lakóház · 1966 (a kivitelezés a halála után fejeződött be)
  • Kecskemét: fedett uszoda (munkatárs: Tolnay Lajos) · 1968 (kivitelezés a halála után)
  • Miskolci Nehézipari Egyetem toronykollégiuma (munkatárs: Janesch Rudolf) · 1968 (kivitelezés a halála után)

Díjazott pályaművei[szerkesztés]

  • Kiskunhalas: Református Ifjúsági Székház (I. díj) · 1929
  • Jugoszláv kiállítási pavilon (I. díj) · 1931
  • Eger: Érseki Tanítóképző (munkatárs: dr. Kotsis Endre) (I. díj) · 1932
  • Veszprémi szálloda és színház átalakítása (III. díj) · 1934
  • Horthy (ma: Petőfi) híd budai hídfő rendezése (munkatárs: Tóth Kálmán) (I. díj) · 1936
  • Margitszigeti Palatinus Strandfürdő (munkatárs: Masirevich György) (I. díj) · 1936
  • OTI Baleseti Kórháza (munkatárs: Fischer József) (I. díj) · 1936
  • OTI Madách téri (ex Károly krt.) bérháza és rendelője (munkatárs: Hübner Tibor) (I. díj) · 1937
  • Bp. III., Árpád Gimnázium (I. díj) · 1938
  • Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet (I. díj) · 1938
  • Bp. XI. kerületi Tűzőrség (I. díj) · 1939
  • Csendőrlakóházak típustervei (I. díj) · 1939
  • Újpesti Tűzoltóság (I. díj) · 1940
  • Balatonlelle: OTI-nyaralótelep (I. díj) · 1940
  • Jánoshegyi nagyszálló (I. díj) · 1941
  • Állami Munkaközvetítő Hivatal (I. díj) · 1941
  • Újpesti Munkásnőotthon (I. díj) · 1942
  • Blaha Lujza téri metróállomás (munkatársak: Jánossy György, Farkasdy Zoltán, Zalaváry Lajos) (I. díj) · 1953
  • Bp. I., Dózsa György tér rendezése (I. díj) · 1953
  • Bp. XIII.: Mauthauseni emlékmű (szobrász: Makrisz Agamemnon) (I. díj) · 1959
  • Bp. I., Szent György tér rendezése (III. díj) · 1962

Közreműködésével megvalósult emlékművek[szerkesztés]

  • Szekszárd: Felszabadulási emlékmű[9] · 1960
  • Bp. VI., Liszt Ferenc tér: Ady-szobor (szobrász: Csorba Géza) · 1961
  • Mauthauseni emlékmű (szobrász: Makrisz Agamemnon) · 1962

Képgaléria[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Tér és Forma 1936/10 (pp. 275–80); 1937/7 (pp. 179–90); 1937/11 (pp. 326–27); 1940/11 (pp. 185–91)
  • Építészet 1942/4 (M. Kir. Ipari és Anyaghivatal székháza); 1944/1 (Jánoshegyi nagyszálló terve)
  • Új Építészet 1948/9 (Hódmezővásárhelyi Petőfi-kultúrház és népfőiskola vázlatterve)
  • Magyar Építőművészet 1957/3–4 (Isztambuli üdülőszálló terve); 1958/1–3 (Kecskeméti szálloda); 1959/5–6 (Tabáni szálloda és gyógyfűrdő tanulmányterve); 1964/4 (Kecskeméti Aranyhomok szálló); 1966/3
  • Merényi Ferenc: Cento anni architettura ungherese 1867–1965 (Római Magyar Akadémia, 1965) – pp. 133, 134, 199, 248
  • Rados Jenő: Magyar építészettörténet (Műszaki Könyvkiadó, 1971) – pp. 337, 345, 380
  • Modern építészeti lexikon (Műszaki Könyvkiadó, 1978) – pp. 134–35
  • Jékely Zsolt – Sódor Alajos: Budapest építészete a XX. században (Műszaki Könyvkiadó, 1980) – 21, 126, 126, 196, 251
  • Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között (Műszaki Könyvkiadó, 1986) – pp. 125, 166, 168, 180, 182
  • Ferkai András: Buda építészete a két világháború között (MTA, 1995) – 10, 62, 125, 385
  • Építészeti Kalauz – Budapest építészete a századfordulótól napjainkig (6BT Kiadó, 1997) – 86, 110
  • Magyar nagylexikon X. kötet (Bp., 2000) – p. 162
  • Ferkai András: Pest építészete a két világháború között (2001) – 143.1, 332.2, 373

Tallózás az interneten:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Simplon kávéház
  2. Pekáry István
  3. Dr. SzendrőiJenő ARTPORTAL
  4. Németh Pál építész
  5. Körner József ARTPORTAL
  6. Molnár Péter ARTPORTAL
  7. idézet Ferkai–Dévényi Janáky-cikkéből (OPEION 82/1)
  8. idézet Mányoky Lászlónak, a KÖZTI igazgatójának Ferkaihoz és Dévényihez 1982. IV. 14-én irt leveléből
  9. Szerk. megjegyzése: Szekszárdon nem található felszabadulási emlékmű, csak Makrisz Agamemnonnak az »1919-es magyar forradalom emlékműve« [1]

Források[szerkesztés]