James Jones (író)
James Jones | |
Született | James Ramon Jones 1921. november 6.[1][2][3][4][5] Robinson, Illinois, USA |
Elhunyt | 1977. május 9. (55 évesen)[1][3][4][5][6] Southampton, New York |
Állampolgársága | amerikai[7] |
Nemzetisége | amerikai |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései |
|
Halál oka | szívelégtelenség |
Sablon • Wikidata • Segítség |
James Ramon Jones (Robinson, 1921. november 6. – Southampton, 1977. május 9.) amerikai regényíró, többek között a Most és mindörökké című háborús regény írója.
Élete
[szerkesztés]James Ramon Jones az Illinois állambeli Robinsonban született és nőtt fel Ramon és Ada M. (született: Blessing) Jones fiaként. 1939-ben vonult be az Egyesült Államok hadseregébe, 17 évesen, és a 25. gyaloghadosztálynál, a 27. gyalogezrednél szolgált a második világháború előtt és alatt, először Hawaii-on az oahui Schofield laktanyában , majd a Guadalcanalon harcolt és a Mount Austen-i csatában,[9] ahol megsebesült a bokája. Visszatért az Egyesült Államokba, és 1944 júliusában leszerelték. A vietnami háborúról tudósító újságíróként is dolgozott.
Jones a hadseregben döntött úgy, hogy író lesz, vagy ahogy ő fogalmazott: "Rájöttem, hogy egész életemben író voltam anélkül, hogy tudtam volna, vagy anélkül, hogy írtam volna."[10]
Háborús élményei ihlették leghíresebb műveit, az úgynevezett háborús trilógiát. Tanúja volt a Pearl Harbor elleni japán támadásnak, ami első megjelent regényéhez vezetett, a From Here to Eternity (1951) címmel.[11] A The Thin Red Line (1962) a Guadalcanalon szerzett harci tapasztalatait tükrözte, a Whistle (posztumusz, 1978) pedig a Tennessee állambeli Memphisben töltött kórházi tartózkodásán alapult, amikor a szigeten megsérült bokájának műtétje után lábadozott.[12]
Jones két gyermek édesapja volt, köztük Kaylie Jones[13], szintén író, aki leginkább az A Soldier's Daughter Never Cries (Egy katona lánya soha nem sír) című regényéről ismert, amely Jonesék 1960-as évekbeli párizsi életéről szól. (A fiát, Jamie Jonest Franciaországban fogadták örökbe.) Kaylie Jones regényéből 1998-ban film készült Kris Kristofferson, Barbara Hershey[14] és Leelee Sobieski főszereplésével.[15] Ennek a filmnek a bemutatása, valamint az 1998-as The Thin Red Line, amelyet Terrence Malick rendezett, a producerei pedig Robert Michael Geisler és John Roberdeau voltak, felkeltette az érdeklődést James Jones élete és művei iránt. 2011-ben Ms. Jones közreműködött James Jones From Here to Eternity című művének cenzúrázatlan kiadásában.[16][17]
Jones nyíltan beszélt azonos neműekkel való tapasztalatairól,[18][19] és a The Thin Red Line-ban Fife tizedes szexuálisan kétértelmű karakterét önmagára alapozta.[20]
Jones akkori szeretője, Lowney Handy és férje, Harry Handy társaságában közreműködött a "The Handy Writers' Colony" írótársaság 1950-es megalakításában az Illinois állambeli Marshallban. Ezt részben Harry, a From Here To Eternity pénzügyi sikere után pedig részben Jones finanszírozta. Eredetileg utópisztikus kommunaként fogták fel, ahol a kezdő művészek kizárólag írói munkáikra koncentrálhattak, de a kolónia néhány év után feloszlott, mert James Jones Gloria Mosolinóval kötött házassága után Franciaországba költözött, miután egy féltékeny Lowney megtámadta[21] és elhagyta a kolóniát.[22] A kolónia 1957-ben pénzügyileg veszélyeztetett helyzetbe került.[23] A kolónia hanyatlása azonban nagyrészt Lowney ingadozó, birtokló és irányító magatartásának volt köszönhető, különösen Jonesé. A költő David Ray így nyilatkozott George Garrettnek : "Nem tudom átadni Önnek Lowney erejének intenzitását. Karizmatikus és démonikus volt. Mivel ugyanazokat az agymosási módszereket használta fiatal tanítványai hűségének biztosítására, és az ország ugyanabból a részéből származott, gyakran felmerült bennem a kérdés, hogy a jonesville-i James Jones tudott-e róla, vagy esetleg meglátogatta-e [...] Nagyon erőszakos nő volt, és hajthatatlan a féltékeny birtoklásában. Azzal dicsekedett, hogy „a jó és a rossz fölött áll”. Akárhogy is, ahhoz, hogy megértsük Jonest, meg kell értened Lowney-t és kapcsolatuk intenzitását.[24]
Jones a New York állambeli Southamptonban[25] halt meg pangásos szívelégtelenségben, és a New York állambeli Bridgehamptoni[26] Poxabogue-Evergreen temetőben temették el. Iratait jelenleg az austini Texasi Egyetem Harry Ransom Központjában tartják.[27] Özvegye, Gloria 2006. június 9-én halt meg.[28] James Jones könyvei közül sok még mindig elérhető digitális formátumban, köztük a The End of the War című könyvben megjelent They Shall Inherit the Laughter (Ők örökölni fogják a nevetést) című írásból származó részleteket.
Művei
[szerkesztés]Jones első regénye az They Shall Inherit the Laughter. Ez egy rejtett önéletrajzi regény volt a Robinsonban szerzett élményeiről, közvetlenül a második világháború után. Többszöri elutasítás után felhagyott vele, és elkezdte írni a From Here to Eternity című könyvet.
A Charles Scribner's Sons 1951-ben adta ki az Eternity-t, amely elnyerte az Egyesült Államok éves szépirodalmi nemzeti könyvdíját (National Book Award for Fiction). A Modern Library Board később a 20. század 100 legjobb regénye közé sorolta.[29]
Második kiadott regénye, a Some Came Running (1957) a félbehagyott első próbálkozásban gyökerezik. Az Eternityvel ellentétben a kritikusok lehúzták. Különösen kemények voltak a gyakran elírt szavakkal és írásjelekkel kapcsolatban; nem ismerték fel, hogy az ilyen elemek Jones tudatos stílusválasztása a regény szereplői és környezete provincialitásának illusztrálására. Jones láthatóan alkalmazta ezt a stílust több novellában, hogy aztán felhagyjon vele, mire 1962-ben befejezte a The Thin Red Line című regényét. A Some Came Running-ot azonnal megfilmesítették Frank Sinatra, Dean Martin és Shirley MacLaine főszereplésével, amelyet a kritikusok is elismertek, és öt Oscar-díjra jelöltek.[30]
A The Pistol (1959) című regényét katonai tapasztalataiból merítette, amint a From Here to Eternity és a The Thin Red Line címűt is.
Jones nem élt elég sokáig ahhoz, hogy befejezze utolsó regényét, a Whistle-t; írása közben tudta, hogy pangásos szívelégtelenségben hal majd meg. Azonban rengeteg jegyzetet hagyott hátra Willie Morris[31] számára, hogy halála után befejezhesse az utolsó részt, és a Whistle egy évvel később, 1978-ban jelent meg. Ezzel befejeződött Jones háborús trilógiája (az első részek a From Here to Eternity és a The Thin Red Line), amelyről ezt írta: "Körülbelül mindent elmond majd, amit valaha is el kellett mondanom, vagy valaha is el kell mondanom a háború emberi állapotáról és arról, hogy mit jelent számunkra, ellentétben azzal, amit mi állítunk, hogy nekünk jelent."
Könyvei
[szerkesztés]Most és mindörökké trilógia
[szerkesztés]- From Here to Eternity (1951) ISBN 0-385-33364-1 – The Restored Edition. Open Road Media, 2011. ISBN 0-385-33364-1 (e-book)
- Most és mindörökké – Európa, Budapest, 1993 · ISBN 9630755637 · fordította: Szíjgyártó László
- The Thin Red Line (1962) ISBN 0-385-32408-1
- A vékony vörös vonal – Európa, Budapest, 1972 · ford.: Szíjgyártó László; Fiesta / Saxum, Budapest, 1999 · ISBN 9638133910 · ford.: B. Albitz Ilona, Nemes László
- Whistle (1978) ISBN 0-385-33424-9 (completed by Willie Morris)
- Fütty – Fabula, Budapest, 1994 · ISBN 9638169583 · fordította: M. Szabó Csilla
- A halál szele I-II. – Fiesta / Saxum, Budapest, 2001 · ISBN 9639258172 · fordította: M. Szabó Csilla
További regények
[szerkesztés]- They Shall Inherit the Laughter (kiadatlan)
- Some Came Running (1957) ISBN 0-440-18261-1
- Rohanva jöttek – Fabula, Budapest, 1995 · ISBN 9636540446 · fordította: M. Szabó Csilla
- The Pistol (1959)
- James Jones – Arthur Miller: A pisztoly / Éjjeli műszak – Kozmosz Könyvek, Budapest, 1974 · ISBN 9632110315 · fordította: Zentai Éva · illusztrálta: Károlyi András
- Go to the Widow-Maker (1967)
- Szerelem az Antillákon – Fabula, Budapest, 1994 · ISBN 9638169826 · fordította: M. Szabó Csilla
- The Merry Month of May (1971)
- Az a mámoros május – Fabula, Budapest, 1993 · ISBN 9638169281 · fordította: Odze György
- A Touch of Danger (1973) ISBN 0-006-14777-1
- A veszély íze – Fabula, Debrecen, 1995 · ISBN 9636540160 · fordította: Zentai Éva
Gyűjtemények
[szerkesztés]- The Ice-Cream Headache and Other Stories (1968) ISBN 1-888-45135-1
- To the End of the War (2011)
Ismeretterjesztő
[szerkesztés]- Viet Journal (1974)
- WW II (1975)
Filmadaptációk
[szerkesztés]- 1953 – From Here to Eternity – rendező: Fred Zinnemann
- 1958 – Some Came Running – rendező: Vincente Minnelli
- 1964 – The Thin Red Line – rendező: Andrew Marton[32]
- 1979 – From Here to Eternity (TV-minisorozat) – rendező: Buzz Kulik
- 1980 – From Here to Eternity (TV-sorozat) – rendezők: Ron Satlof, James D. Parriott, Jeffrey Hayden, Rick Hauser, Ray Austin
- 1998 – The Thin Red Line – rendező: Terrence Malick
- 2013 – From Here to Eternity – A regényből készült, Londonban bemutatott musical[33]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ https://www.nationalbook.org/books/from-here-to-eternity/
- ↑ A Battle of Mount Austen, the Galloping Horse, and the Sea Horse, amelynek egy részét néha Gifu-csatának is nevezik, 1942. december 15. és 1943. január 23. között zajlott, és elsősorban az Egyesült Államok és a japán birodalmi erők közötti összecsapás volt a guadalcanal-i Matanikau-folyó közelében lévő domboknál a Guadalcanali hadjárat során. Az amerikai erők Alexander Patch , a japán erők pedig Harukichi Hyakutake általános parancsnoksága alatt álltak.
- ↑ „"Eternity"”, The Courier-Journal, 1982. április 18., 36. oldal. [2023. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. április 6.)
- ↑ Most és mindörökké (film)
- ↑ James Jones on Guadalcanal by RJ Blaskiewicz [archivált változat]. Hozzáférés ideje: 2022. január 31. [archiválás ideje: 2012. január 30.]
- ↑ Kaylie Jones (Párizs, Franciaország, 1960. augusztus 5. –) amerikai író, memoár- és regényíró.
- ↑ Barbara Lynn Herzstein, ismertebb nevén Barbara Hershey (1948. február 5. –) amerikai színésznő.
- ↑ Író és hős (film)
- ↑ „Profanity and more to be found in uncensored 'From Here to Eternity' e-book”, LA Times , 2011. április 5. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
- ↑ Author's Heirs Uncensor a Classic War Novel. The New York Times, 2011. április 4. (Hozzáférés: 2011. augusztus 28.)
- ↑ Garett, George. James Jones, 107. o. „Jim was very proud of knowing celebrities — Burt Lancaster, Monty Clift (very fond of him), and he was proud that he had slept with some movie star or starlet in Hollywood — at least he bragged about it.”
- ↑ Bosworth, Patricia. Montgomery Clift: A Biography (angol nyelven). Limelight Editions, 254, 255. o. (1990. december 2.). ISBN 978-0-87910-135-0
- ↑ The Thin Red Line Between Fact and Fiction (amerikai angol nyelven). HistoryNet , 2016. december 18. (Hozzáférés: 2023. május 11.)
- ↑ Jones, James. To Reach Eternity: The Letters of James Jones (angol nyelven). Random House (1989. december 2.). ISBN 978-0-394-57538-4
- ↑ Handy Writers' Colony
- ↑ The Handy Writers' Colony, p. 2. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 22.)
- ↑ Garrett, George. James Jones (angol nyelven). Harcourt Brace Jovanovich, 85. o. (1984. december 2.). ISBN 978-0-15-645955-6
- ↑ Southampton város Suffolk megye délkeleti részén, New York államban, részben South Forkban .
- ↑ Bridgehampton egy falu Suffolk megye South Fork részén.
- ↑ A Harry Ransom Center (1983-ig a Humanities Research Center) az austini Texasi Egyetem archívuma, könyvtára és múzeuma.
- ↑ Gloria Mosolino
- ↑ Modern Library. "100 Best Novels". Random House. Retrieved 2012-03-31.
- ↑ Rohanva jöttek (film)
- ↑ William Weaks Morris (1935. november 29. – 1999. augusztus 2.) amerikai író és szerkesztő.
- ↑ The Thin Red Line (film)
- ↑ Tim Rice musical set for West End. bbc.co.uk. BBC News, 2012. október 26. (Hozzáférés: 2013. június 25.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- The James Jones Literary Society (angolul)
- James Jones az Internet Movie Database oldalon (angolul)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jones James című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.