Jakupica
| Jakupica (Јакупица, Jakupicë) | |
 | |
| A hegység fővonulata, középen a Szolunszka Glava csúcsával | |
| Magasság | 2540 m |
| Ország | Észak-Macedónia |
| Relatív magasság | 1666 m |
| Legmagasabb pont | Szolunszka Glava |
| Elhelyezkedése | |
 Jakupica
Pozíció Észak-Macedónia térképén
| |
 é. sz. 41° 42′ 15″, k. h. 21° 24′ 19″Koordináták: é. sz. 41° 42′ 15″, k. h. 21° 24′ 19″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jakupica témájú médiaállományokat. | |
A Jakupica (macedónul: Јакупица, albánul: Jakupicë) vagy Mokra[1] (macedónul: Мокра, albánul: Mokër) hegység Észak-Macedónia középső részén. Legmagasabb csúcsa, a 2540 méteres Szolunszka Glava egyben az ötödik legnagyobb hegy az országban.
Földrajza[szerkesztés]
A harmadidőszakban kialakult hegylánc jórészt mészkőből és dolomitból épül fel, északnyugati részén a pala és gránit dominál. A cirkuszvölgyek, a moréna és a törmeléklejtők tanúskodnak a közelmúlt eljegesedésének és az egykori gleccserek hatásáról, ezek közül a leglátványosabb a két egymás melletti tengerszem, emellett számos forrás és folyó ered innen vagy halad át a hegység területén. Északra a hegység eléri Szkopje nagyvárosának területét, ahol a Vodnónál ér véget, többi oldaláról a Treska és Vardar folyók völgyei, a Kozjak vízerőmű mesterséges tava,valamint a mély Pelagóniai-síkság határolja.
A legmagasabb csúcs a 2540 méteres Szolunszka Glava, nevének jelentése „Szaloniki feje.”[2] Nevét jugoszláv katonák adták, akik 1924-ben ott táboroztak, és akik azt hitték, hogy a magasból a távoli Szaloniki városának fényeit látják. További jelentős csúcsok: Karadžica (albánul: Karaxhicë, 2 473 m), Popovo Brdo (2380 m), Osztar Breg (2365 m), Ubava (albánul: Ubavë, 2335 m), Osztar Vrv (2275 m) és Dautica (2178 m). Mivel a hegység a környezetéből több mint 1500 méterrel emelkedik ki, így az ún. ultra prominens kiemelkedések közé tartozik.[3] A hegység könnyen megközelíthető a fővárosból, Szkopjéból, vagy Velesz városából és a környék számos falujából.
Élővilága[szerkesztés]
A hegység alacsonyabb tájain nagy területeket borítanak a bükkösök, tölgyesek és a tűlevelű erdők. A diluviális periódusból az ősi eljegesedésnek is nyilvánvaló nyomai vannak. Számos intézmény javasolta a területen, valamint a Šar-hegységben egy nemzeti park létrehozását, azonban eddig csak ez utóbbi montenegrói oldalán hozták létre a nemzeti parkot. A hegyvonulat 19 600 hektáros területén a BirdLife International fontos madárterületet (IBA) jelölt ki a szirti sas, a havasi csóka, a hajnalmadár és a havasi szürkebegy populációinak védelme érdekében.[4]
Galéria[szerkesztés]
-
A hegység határai -
A két tengerszem -
A Szolunszka Glava csúcsa -
A főcsúcs a völgy felől -
A főgerinc nyáron -
A Dautica télen
,_treti_nejvyssi_v_Makedonii.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Savet akademija nauka SFRJ: Bulletin Scientifique: Sciences humaines. Section B. 1969. Hozzáférés: 2021. május 16.
- ↑ Mountain Info. www.ii.uib.no. (Hozzáférés: 2021. május 16.)
- ↑ Solunska Glava (angol nyelven). PeakVisor. (Hozzáférés: 2021. május 16.)
- ↑ BirdLife Data Zone. datazone.birdlife.org. (Hozzáférés: 2021. május 16.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jakupica range című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
