Szepesjakabfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Jakubany szócikkből átirányítva)
Szepesjakabfalva (Jakubany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Első írásos említés1322
PolgármesterJán Krajňák
Irányítószám065 12
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámSL
Népesség
Teljes népesség2841 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség157 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság613 m
Terület16,75 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 14′ 55″, k. h. 20° 41′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 55″, k. h. 20° 41′ 40″
Szepesjakabfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesjakabfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szepesjakabfalva (szlovákul: Jakubany, németül: Jakobau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Az Ólublótól 6 km-re délre levő széles völgyben, a Jakubianka-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1322-ben „Stephanishau” néven írják, eredetileg a lublói váruradalom része volt. 1322-ben Drugeth Fülöp Lomnici Péter fia Istvánnak adta, aki németekkel és szlovákokkal telepítette be. A falu eredetileg első birtokosa nevét viselte. 1408-ban már két falu, Alsó- és Felsőjakabvágása – az akkori krónikák szerint: „Alsoyacabwagasa” és „Felsewiacobuagasa” – állt a helyén. 1412 és 1772 között az elzálogosított szepesi városokkal együtt Lengyelországhoz tartozott. A Hunyadi Mátyás és IV. Kázmér lengyel király közötti harcokban az 1470-es években a hadak feldúlták és kirabolták, sok lakost megöltek, mások elmenekültek. A kipusztított lakosság pótlására 1497-ben a vlach jog alapján román és ruszin pásztorokat telepítettek ide, ekkor „Jakubiany” néven említik. 1760 és 1870 között határában nagy vaskohó működött, ahol a környék vasércét dolgozták fel. Lakói emellett földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JAKUBJÁN. Szepes Várm. lakosai katolikusok, határja tágas, de nehezen miveltetik, legelője, és fája elég van.”[2]

A nagy falvak közé tartozott, 1828-ban 393 háza és 2846 lakosa volt. A 19. században sok lakója kivándorolt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jakubján, orosz falu, Szepes vmegyében, rónán és hegyoldalban fekszik a Jakubjánka patak két partján, melly itt igen ragadó és sebes. Szántóföldjei többnyire hegyeken vannak és soványak; urasági birtok az erdőn kivül más nincs. Lakja 150 római, 2650 görög kath., helybeli plebániával. Innen Lőcse felé hegyeken keresztül vezet egy ut, mellyen a földesur gyönyörü kastélyt épittetett. A helységtől 1/2 órányira van egy urasági vasgyár. Birja Probstner András és Adolf. Ut. p. Késmárk.”[3]

A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1911, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 2415 lakosából 1957 szlovák, 378 cigány és 57 ruszin volt.

2011-ben 2630 lakosából 2032 szlovák, 208 cigány és 187 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt görögkatolikus temploma 1904 és 1911 között épült, 1937-ben restaurálták.
  • Klasszicista kúria a 19. század közepéről.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szepesjakabfalva&oldid=23815683”