Jakabszállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jakabszállás
Légifotó
Légifotó
Jakabszállás címere
Jakabszállás címere		 Jakabszállás zászlaja
Jakabszállás zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKecskeméti
Jogállásközség
PolgármesterSzabó György Róbert (független)[1]
Irányítószám6078
Körzethívószám76
Népesség
Teljes népesség2710 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület70,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 45′ 42″, k. h. 19° 36′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 42″, k. h. 19° 36′ 04″
Jakabszállás (Bács-Kiskun vármegye)
Jakabszállás
Jakabszállás
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Jakabszállás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakabszállás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jakabszállás község Bács-Kiskun vármegye Kecskeméti járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kecskeméttől 17 kilométerre fekszik, dél-délnyugati irányban. A szomszédos települések: észak felől Helvécia, kelet felől Fülöpjakab, délkelet felől Bugac, dél felől Bugacpusztaháza, nyugat felől pedig Orgovány.

Megközelítése[szerkesztés]

A község aránylag jó közlekedési adottságokkal rendelkezik: az 54-es főút mentén fekszik, kevesebb, mint 12 kilométerre az M5-ös autópálya legközelebbi csomópontjától; központját érinti az Izsáktól Kiskunfélegyháza központjáig húzódó 5302-es út is. Áthalad rajta továbbá a kecskeméti kisvasúthoz tartozó Kecskemét–Kiskunmajsa-vasútvonal (a MÁV 149-es számú vonala) is, bár ezen a személyszállítás több mint egy évtizede, 2009. december 13., vagyis a 2009/2010. évi menetrendváltás dátuma óta szünetel.[3] A község ugyanakkor megközelíthető a település mellett korszerűen kiépített magánrepülőtér révén is. A településnek jó az autóbuszközlekedése a megyeszékhely, Kecskemét felé.

Története[szerkesztés]

Az Árpád-kor óta lakott település a török hódoltság korában elnéptelenedett, területe pusztává vált. A 18. és 19. század nagy részében a puszta felét Szabadszállás, egy-egy negyedét pedig Kiskunmajsa és Fülöpszállás birtokolta. A mai község az egykori szabadszállási részt foglalja magában, a kiskunmajsai részen Kunszállás, a fülöpszállási részen pedig Fülöpjakab fekszik.

A fő foglalkozás a pásztorkodás volt 1895-ig, a puszta kiosztásáig. A 20-60 holdas területeken fokozatosan áttértek a mezőgazdaságra, ez felgyorsította a népesség növekedését, és a birtokos községekből származó zsellérek szereztek itt földet.

Jakabszállás 1922-ben lett önálló község Szabadjakabszállás néven, majd 1926-ban kapta mai nevét.[4]

Az önállóvá válás után épült fel a községháza és egy kápolna, amelyet a ferencrendi szerzetes atyák gondoznak. A római katolikus templom 1944-ben lett készen, az 54-es főútvonal és a Kiskunhalasra vezető út találkozásánál látható. A református templom jóval később, a '60-as évek elején épült, a Petőfi Sándor utcán lehet eljutni hozzá. A temetőben lévő emlékparkban emlékfalon örökítették meg az első és második világháborúban, valamint az 1956-ban hősi halált halt lakosok nevét. A falu központjában látható Túri Endre szobrászművész tűzzománc térplasztikája.

A kecskeméti gazdasági keskenynyomtávú vasút 1928-ban, a települést átszelő utak pedig 1939-42-ben épültek meg, ezzel jelentősen csökkent az elszigeteltség. A legújabb korban a repülés is meghódította Jakabszállást. Füves repülőtere 1994-ben kezdett üzemelni, és 2000-ben szilárd burkolatú fel- és leszállópálya épült. 2009-ben a repülőtér mellett megnyílt a lovaspálya, melyen minden év pünkösd vasárnapján meghívásos fogatversenyt rendeznek. Továbbá minden szeptember első szombatján szüreti mulatságot rendeznek.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Szabó Mihály (független)[5]
  • 1994–1998: Szabó Mihály (független)[6]
  • 1998–2002: Szabó Mihály (független)[7]
  • 2002–2006: Szabó Mihály (független)[8]
  • 2006–2010: Szabó Mihály (független)[9]
  • 2010–2014: Szabó Mihály (független)[10]
  • 2014–2019: Szabó György Róbert (független)[11]
  • 2019-től: Szabó György Róbert (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2646
2615
2563
2562
2697
2710
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,7%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% románnak mondta magát (3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,9%, református 7,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,9% (9,6% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,9% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% szerbnek, 0,1% szlováknak, 0,1% lengyelnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,2% volt római katolikus, 6% református, 0,7% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (33% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

  • A település légifényképe
    A település légifényképe
  • Jakabszállás temploma az országút felől
    Jakabszállás temploma az országút felől
  • Légifelvétel a település egy külterületi részletéről
    Légifelvétel a település egy külterületi részletéről

Rendezvények[szerkesztés]

  • Minden év pünkösd vasárnapján meghívásos fogathajtó versenyt rendeznek a lovaspályán.
  • Minden év szeptember első szombatján szüreti mulatságot rendeznek a faluban.
  • Minden év november első péntekjén az időseket köszöntik a Művelődési Házban.

További rendezvények megtalálhatók a Jakabszallas.net honlapon.

Források[szerkesztés]

  1. ↑ a b Jakabszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START). [2016. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 24.)
  4. ↑ Jakabszállás története a KSH Helységnévtárában[halott link]
  5. ↑ Jakabszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Jakabszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  7. ↑ Jakabszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  8. ↑ Jakabszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  9. ↑ Jakabszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  10. ↑ Jakabszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  11. ↑ Jakabszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  12. ↑ Jakabszállás Helységnévtár
  13. ↑ Jakabszállás Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jakabszállás&oldid=26814481”