Jacques Higelin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jacques Higelin
Auxerre, 2007
Auxerre, 2007
Életrajzi adatok
Születési névJacques Joseph Victor Higelin
ÁlnévCrabouif
Született1940. október 18.[1][2][3][4][5]
Brou-sur-Chantereine[6]
Elhunyt2018. április 6. (77 évesen)[7][4][5][8][9]
Nogent-sur-Marne[10][6]
Sírhely
Házastársa
  • Nicole Courtois (1966. január 8. – 1973. november 19., válás)
  • Kuelan Nguyen (1978. december 22. – 1995. január 9., válás)
  • Aziza Zakine (2001. december 8. – )
Gyermekei
  • Arthur H
  • Kên Higelin
  • Izïa Higelin
IskoláiCours Simon
Pályafutás
Műfajoksanzon, rock, pop, blues
Hangszergitár, basszusgitár, zongora, bendzsó, harmonika, szájharmonika, melodika, csembaló, szintetizátor
Díjak
  • Prix Raoul-Breton (1982)
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (2014. január 16.)
Tevékenység
Kiadók
  • RCA France
  • EMI
  • Saravah
  • Pathé Records
  • His Master's Voice
  • Tôt ou tard
  • Odeon Records
  • Capitol Records
IPI-névazonosító00034437594
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacques Higelin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jacques Higelin (Brou-sur-Chantereine, 1940. október 18.Nogent-sur-Marne, 2018. április 6.), francia popénekes.

Pályafutása[szerkesztés]

Apja elzászi származású vasúti munkás, amellett zenész volt. Két fiát megismertette a zene különféle formáival. Belga származású édesanyja nevelte fiait. Tizennégy éves korában abbahagyta az iskolát és beállt kaszkadőrnek. Számos kisebb szerepet játszott mozifilmekben, Henri Crolla, francia-olasz jazzgitáros, zeneszerző megtanította gitározni. Az 1960-as évek elején a René Simon[11] sziniiskolájába járt, ahol elnyerte a François Perier-díjat.

1961-től két évig a francia hadseregben különböző országokban szolgált. Miután visszatért Franciaországba, folytatta filmezést, de egyre inkább a zene vonzotta. Az évtized végére aktívan részt vett a párizsi művészeti undergroundban. Élő koncertjein először kisebb helyszíneken keltette föl a közönség figyelmét, majd 1971-ben kiadta szólóalbumát. Az 1970-es évek közepére Franciaország egyik legsikeresebb popzenésze lett.

Az 1970-es években kapcsolatban állt Kuelan Nguyen francia-vietnami nővel. Elkísérte egy album felvételére, ahol Iggy Pop a „The Idiot” című debütáló szólóalbumát is felvette. Iggy Pop beleszeretett Nguyenbe, aki bár elutasította őt, de ez az incidens ihlette a „China Girl” című dalt, amelyet később David Bowie vitt sikerre.

Higelinnek három gyermeke született, mindhárom művész lett:

Arthur H énekes
Kên Higelin színész
Izïa Higelin énekesnő

Higelin 2018-ban hunyt el Párizsban.

Albumok[szerkesztés]

  • 1971: Jacques „Crabouif” Higelin
  • 1974: BBH 75
  • 1976: Irradié
  • 1976: Alertez les bébés !
  • 1978: No Man's Land
  • 1979: Champagne pour tout le monde, and Caviar pour les autres...
  • 1980: La Bande du Rex
  • 1982: Higelin 82
  • 1985: Aï (double album)
  • 1988: Tombé du ciel
  • 1991: Illicite
  • 1994: Aux héros de la voltige
  • 1998: Paradis paien
  • 2005: Jacque Higelin chante Vian et Higelin
  • 2006: Amor Doloroso
  • 2010: Coup de foudre
  • 2013: Beau Repaire
  • 2016: Higelin 75
Brigitte Fontaine-nel
  • 1966: 12 chansons d'avant le déluge
  • 1976: 15 chansons d'avant le déluge, suite et fin
Areski Belkacemmel
  • 1969: Higelin et Areski

Filmek[szerkesztés]

Jacques Higelin az IMDb-n

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b BnF források (francia nyelven)
  6. a b Fichier des personnes décédées. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
  7. http://www.lefigaro.fr/flash-actu/2018/04/06/97001-20180406FILWWW00113-le-chanteur-jacques-higelin-est-decede.php
  8. GeneaStar
  9. Roglo
  10. https://gw.geneanet.org/wikifrat?dsrc=CdBdM&lang=fr&n=higelin&nz=de+riqueti+de+mirabeau&p=jacques&pz=honore+gabriel
  11. René Simon (1898–1971) francia színész. 1925-ben alapította meg a párizsi Cours Simon sziniiskolát. A Cours Simon diákja volt például Benoît Petitjean és Jean Reno.

Források[szerkesztés]