Jacques Gondoin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jacques Gondoin
Colonne Vendôme.jpg
Született
1737. június 7.[1]
Saint-Ouen
Elhunyt
1818. december 29. (81 évesen)[1]
Párizs
Állampolgársága francia
Foglalkozása építész
Iskolái École nationale supérieure des Beaux-Arts
Kitüntetései Római-díj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacques Gondoin témájú médiaállományokat.

Jacques Gondouin (Eredeti családneve: Gondoin[2]) (Saint-Ouen,[3] 1737.[4] június 7. - Párizs, 1818. december 29.) francia építész

Gondouin nagyon szigorúan a görög és a római ókor építészeti alkotásait tartja modellnek. Ő a párizsi Vendôme téri diadaloszlop tervezője, amelyet a római Traianus-oszlop ihletett 1806-1810-ben, egész pontosan a Traianus-oszlop volt a modellje, amelyet I. Napóleon francia császár utasítására restauráltak. A császár győztes csatáit[5] volt hivatott hirdetni a Vendôme téri diadalív, az építési tervekben Jean Baptiste Lepère építész is segítségére volt Gondouinnak.

Gondouin többi munkái is igen figyelemre méltóak. 1780-ban megalkotta a párizsi orvostudományi egyetem sebészeti karának tervét. Ez az épület a 18. század „legklasszikusabb” építményének számít. Agrippa római Pantheonja ihlette Godouint a boncterem megtervezésénél. A Gondouin féle szoros kapcsolódás a római építészethez hűvösséget, hideg ünnepélyességet sugároz. A boncterem homlokzatának kialakításánál Robert Adam (1728-1792) brit építész Admiralitásának (Whitehall, London) hatása is érvényesül, Godouin valamelyik londoni útja alkalmából tanulmányozhatta Robert Adam épületeit.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacques Gondoin témájú médiaállományokat.
  1. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb15324456g
  2. A romantika enciklopédiája i.m. csak az eredeti családnevet hozza, l. 166., 189. o.
  3. Seine-Saint-Denis már régen Párizs része, akár a Montmartre
  4. A romantika enciklopédiája i.m. szül. év. 1757
  5. Ismeretes, hogy csakugyan győzött Napóleon számos csatában, de például Austerlitznél már nagy véráldozat árán, s ezt tudta jól a császár és hadvezér, még egy ilyen győzelem, s nem marad katonám, mondta.
  • A romantika enciklopédiája. (Encyclopédie du Romantisme). Összeáll. Francis Claudon. Ford. Balabán Péter. Budapest : Corvina, 1990. Gondoin (csak az eredeti nevén szereplő) szócikkét l. 189. o.

További információk[szerkesztés]