Jülin-barlangok

	Jülin-barlangok (榆林窟 )
	Pipa player, south wall of Cave 25 (Tang-dinasztia)
Ország	Kína
Település	Tunhuang
Típus	buddhista
	Elhelyezkedése
	Jülin-barlangok Pozíció Kína térképén
	é. sz. 40° 03′ 33″, k. h. 95° 56′ 10″40.059154°N 95.936136°EKoordináták: é. sz. 40° 03′ 33″, k. h. 95° 56′ 10″40.059154°N 95.936136°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jülin-barlangok témájú médiaállományokat.

A Jülin-barlangok (kínai: 榆林窟, pinjin: Jü-lin ku) barlangsor Kuacsou megyében, Kanszu tartományban, Kína északnyugati részén, Tunhuang várostól és a Mokao-barlangoktól 100 km-re keletre. Nevét a Jülin-folyót övező, azonos nevű szilfákról kapta. A folyó keresztülfolyik a területen, két csoportra osztva a barlangokat. Az itt feltárt 42 barlangban mintegy 250 színes szobor és 4200m² falfestmény található, amelyeket a Tang-dinasztiától a Jüan-dinasztia koráig (7-14. század) hoztak létre és építettek át vagy újítottak fel a különböző korok uralkodói.^[1]^[2] A helyszín az 1961-ben létrehozott nemzeti történelmi és kulturális jelentőségű helyszínek megállapításakor bekerült a védelem alá első helyszínek közé.^[3] 2008-ban a Jülin-barlangok felkerült Kína világörökségi helyszíneinek várólistájára a selyemút részeként.^[4]

Barlangok

A barlangok többsége bejárati folyosóként, előteremként vagy főteremként funkcionált. Három barlang közepén tartóoszlopot hagytak meg, majd falfülkéket vájtak mind a négy oldalon. Néhány barlangot a történelem során átépítettek vagy felújítottak a Tang-dinasztia után az Öt dinasztia, a Szung, a Nyugati Hszia vagy a Jüan-dinasztia korában. A Ming-dinasztia idején teljesen használaton kívülre került. A Csing-dinasztia korában próbálkozásokat tettek a barlangok felújítására, és ebben a korban újabbakat is létrehoztak. A Tunhuang Akadémia tevékenységének köszönhetően jelenleg a helyszín állapotának megőrzésért fáradoznak szakemberek a sziklafalak megerősítésével és a turistalátogatások szabályozásával.^[1]^[5]

Falfestmények

A falfestmények buddhista vallási témájúak – buddhák, bódhiszattvák és a dzsátaka mesék varázslatos lényei – világi témákkal kiegészítve (szponzorok, go játékosok és kisebbségi népek nevei), így az ábrák jól mutatják a különböző korok haj és ruhaviseleteit, földművelési szokásait, például fejés, borkészítés, olvasztás kemencében, zenés és táncos műsorok, illetve házasodási szokások.^[1]^[2] A festmények nem freskók, inkább keleties vakolatra felhordott ásványi és organikus pigment festékanyagok és gumi vagy ragasztó kötőanyagok.^[5]

Barlangok listája

A 42 barlang számozása főleg a falfestmények stílusa és a falfeliratok alapján készült (kínai, mongol, tibeti, szanszkrit, tangut és óujgur nyelven):^[6]^[7]

Barlang	Építette	Felújította	Korábbi számozása
1	Csing
2	Nyugati Hszia	Yuan, Csing	C1
3	Nyugati Hszia	Yuan, Csing	C2
4	Yuan	Csing	C3
5	Tang	Csing
6	Tang	Öt dinasztia, Song, Nyugati Hszia, Csing, Kínai Köztársaság	C4
7	Csing
8	Csing
9	Csing
10	Nyugati Hszia	Yuan, Csing	C5
11	Csing
12	Öt dinasztia	Csing	C6
13	Öt dinasztia	Szung, Csing	C7
14	Szung-dinasztia	Csing, Kínai Köztársaság	C8
15	Mid-Tang	Szung, Nyugati Hszia, Jüan, Csing	C9
16	Öt dinasztia	Early Kínai Köztársaság	C10
17	Tang	Öt dinasztia, Szung, (tisztázatlan dátum), Csing	C11
18	Öt dinasztia	Nyugati Hszia, Jüan	C11b
19	Öt dinasztia	Csing	C12
20	Tang	Öt dinasztia, Szung, Csing	C13
21	Tang	Song, (tisztázatlan dátum), Csing	C14
22	Tang	Szung, Nyugati Hszia, Csing	C15
23	Tang	Szung, Csing	C16
24	Tang		C17b
25	középső Tang	Öt dinasztia, Szung, Csing	C17
26	Tang	Öt dinasztia, Szung, (tisztázatlan dátum), Csing	C18
27	Tang		C18b
28	korai Tang	Szung, Nyugati Hszia, Csing	C19
29	Nyugati Hszia	Yuan, Csing	C20
30	Late-Tang	Szung	C20
31	Öt dinasztia	Csing	C21
32	Öt dinasztia	Szung	C22
33	Öt dinasztia	Csing	C23
34	Tang	Öt dinasztia, Szung, Csing	C24
35	Tang	Öt dinasztia, Szung, Csing	C25
36	Tang	Öt dinasztia, Szung, Csing	C26
37	Csing
38	Tang	Öt dinasztia, Csing	C27
39	Tang	(tisztázatlan dátum), Yuan, Qing	C28
40	Öt dinasztia	Csing	C29
41	Öt dinasztia	Jüan, Csing
42	High-Tang

Kapcsolódó szócikkek

A Wikimédia Commons tartalmaz Jülin-barlangok témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

1 2 3 Fan Jinshi, ed. (1999). 安西榆林窟 The Anxi Yulin Grottoes (kínai és angol nyelven). Gansu National Publishing House. 6–9. o. ISBN 7542106465.
1 2 Tunhuang Akadémia, ed. (1997). 安西榆林窟 (Anhszi Jülin-barlangok) (kínai nyelven). 文物出版社. ISBN 7501007748.
↑ "国务院关于公布第一批全国重点文物保护单位名单的通知 (1st Designations)" (kínai nyelven). State Administration of Cultural Heritage. 1961. április 3. 2012. június 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. április 27. {{cite web}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)
↑ "Chinese Section of the Silk Road". UNESCO. Hozzáférés: 2012. április 28.
1 2 Whitfield, Roderick '; et al. (2000). Cave Temples of Mogao: Art and History on the Silk Road. Getty Conservation Institute. 5, 114 ff, 135. o. ISBN 0892365854. {{cite book}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)
↑ Tunhuang Akadémia, ed. (1997). 安西榆林窟 (Anhszi Jülin-barlangok) (kínai nyelven). 文物出版社. 254–263. o. ISBN 7501007748.
↑ Dai Matsui (2008). "Revising the Uigur Inscriptions of the Yulin Caves". Studies on the Inner Asian Languages. 23. Osaka University: 17–33. ISSN 1341-5670.

További információk

Kína-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Fan-1] 1 2 3 Fan Jinshi, ed. (1999). 安西榆林窟 The Anxi Yulin Grottoes (kínai és angol nyelven). Gansu National Publishing House. 6–9. o. ISBN 7542106465.

[Yulin-2] 1 2 Tunhuang Akadémia, ed. (1997). 安西榆林窟 (Anhszi Jülin-barlangok) (kínai nyelven). 文物出版社. ISBN 7501007748.

[3] "国务院关于公布第一批全国重点文物保护单位名单的通知 (1st Designations)" (kínai nyelven). State Administration of Cultural Heritage. 1961. április 3. 2012. június 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. április 27. {{cite web}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)

[4] "Chinese Section of the Silk Road". UNESCO. Hozzáférés: 2012. április 28.

[Whitfield-5] 1 2 Whitfield, Roderick '; et al. (2000). Cave Temples of Mogao: Art and History on the Silk Road. Getty Conservation Institute. 5, 114 ff, 135. o. ISBN 0892365854. {{cite book}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)

[6] Tunhuang Akadémia, ed. (1997). 安西榆林窟 (Anhszi Jülin-barlangok) (kínai nyelven). 文物出版社. 254–263. o. ISBN 7501007748.

[7] Dai Matsui (2008). "Revising the Uigur Inscriptions of the Yulin Caves". Studies on the Inner Asian Languages. 23. Osaka University: 17–33. ISSN 1341-5670.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]