Józsefvárosi pályaudvar (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a budapesti pályaudvarról szól. Hasonló címmel lásd még: Józsefvárosi pályaudvar (egyértelműsítő lap).
Józsefvárosi pályaudvar
A felvételi épület 2006-ban készült fotón[1]
A felvételi épület 2006-ban készült fotón[1]
OrszágMagyarország
HelyBudapest VIII. kerülete
Névadó
(kisváros és szlovákiai község)
ÁllomáskódPF
UIC állomáskód5510041
Megnyitás1867
Bezárás ideje2005. december 10.
Felhasználási terület
Része ennekMagyarország vasúti közlekedése
Időzónaközép-európai idő
Elhelyezkedése
Józsefvárosi pályaudvar (Budapest VIII. kerülete)
Józsefvárosi pályaudvar
Józsefvárosi pályaudvar
Pozíció Budapest VIII. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 05′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 05′ 28″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Józsefvárosi pályaudvar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Józsefvárosi pályaudvar Budapest egyik fejállomása volt a VIII. kerületben, a Fiumei úton. A Magyar Államvasutak első fejpályaudvaraként nyílt meg 1867-ben, forgalma a 2005-ös menetrendváltással szűnt meg. Eredetileg teherforgalmat, majd elsősorban észak felé közlekedő személyforgalmat szolgált ki. Épületeinek egy része máig áll, a helyére épített Sorsok Háza múzeum megnyitása évek óta várat magára.[2]

Története[szerkesztés]

A MÁV első pályaudvara volt, amelyet a társaság elődjének államosításakor, 1867-ben adtak át a forgalomnak. Az első neve a Losonci pályaudvar volt, 1882-ben már Budapest,[3] majd az 1900-as évek elejétől Északi pályaudvarnak nevezték. 1867–1885 között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén a VIII. kerületben épült, nagyobb, korszerűbb Keleti pályaudvarnak.

Még a MÁV elődje, az Északi Vasút kezdte el építeni, elsősorban áruszállítási célokra. Tisza Lajos miniszter már 1872-ben előterjesztést készített a személyforgalom eltereléséről és a pályaudvar „árupályaudvarrá” alakításáról. A reprezentatív MÁV Központi Pályaudvar (a mai Keleti) 1884-es megnyitását követően 1885–1936 között kizárólag teherpályaudvarként működött. Ezt követően a Keleti pályaudvart kisegítve, személyszállítási funkciókat is ellátva üzemelt évtizedeken át. Az 1990-es években a Budapest belső városrészeiről eltűnő ipar, a hanyatló áruforgalom megpecsételte a sorsát. A teherforgalom 2003 óta Soroksár-Terminál állomásra érkezik, a személyvonatok pedig 2005. december 11-étől a Keleti pályaudvarra és Kőbánya-Kispest állomásra futnak be. Az utolsó személyvonat 10-én este 19:40-kor[4] gördült ki a pályaudvarról Kunszentmiklós-Tass felé.

A Kőbányai út északi oldalán 1993-2014 között üzemelt, a feketekereskedelméről elhíresült Négy Tigris piacról az árusok jelentős része az út déli oldalán elterülő egykori Ganz–MÁVAG gyártelep 1988 óta kiürült üzemcsarnokaiba költözött át.[5] 2021 végén megkezdték a pályaudvar megmaradt romos épületeinek és vágányainak teljes felszámolását.

Jelene[szerkesztés]

A pályaudvaron 2014 tavaszára Sorsok Háza néven egy holokauszttal kapcsolatos oktatási és emlékközpontot tervezett nyitni a kormány,[6] azonban a beruházás azóta sem valósult meg.[7][8][9][10]

A pályaudvar vasúti területének hasznosítására több terv is született, többek közt strandfürdőt [11] és sportközpontot (Sándor Károly Labdarúgó Akadémia új utánpótlás-nevelési központja)[12] is terveztek a helyére. Bár a labdarúgó akadémia központjára kihirdetett közbeszerzés sikeresen lezárult, 2023. szeptember 5-én a kormány több más beruházással együtt visszavonta.[13][14] (2023-ban adták át a sportközpontot.[15])

A vágányhálózatot és felsővezetéket már régen elbontották, 2021-ben mégis személyzet nélküli állomásként volt nyilvántartva, a kiszolgálása a bejárati váltókörzet maradványáig Ferencváros felől az összekötő vágányon vagy Kőbánya felső felől lehetséges, külön végrehajtási utasítás alapján.[16][17]

Tömegközlekedés[szerkesztés]

Autóbusz[szerkesztés]

Trolibusz[szerkesztés]

Villamos[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Az épület helyén a régesrég felépült, ám még ma is üres Sorsok Háza áll.
  2. ↑ https://24.hu/kozelet/2019/03/02/sorsok-haza-schmidt-maria-koves-slomo/
  3. ↑ Budapest Közlöny, 16. évfolyam, 256. szám: Menetrend a budapest–szabadkai vonal és a kis-kőrösi–kalocsai szárnyvonal számára. Budapesti Közlöny (az Arcanumon), 1882. november 8. (Hozzáférés: 2022. február 20.)
  4. ↑ Józsefváros Anno
  5. ↑ Ganz-MÁVAG piac - Index.hu, 2018.09.15.
  6. ↑ HVG, 2013-09.12.
  7. ↑ NOL, 2015.03.04.
  8. ↑ Holokauszt-látványpark? A Sorsok Háza a tűzzel játszik, ha a gyors borzongásra épít. HVG, 2018. október 2.
  9. ↑ 2022-ben nyithat ki a Sorsok Háza. 444.hu
  10. ↑ A választások után nyílhat meg a Sorsok Háza. Népszava
  11. ↑ Délibáb marad a józsefvárosi strand. Magyar Nemzet, 2023. június 11. (Hozzáférés: 2023. október 11.)
  12. ↑ Épülhet a sportközpont a Józsefvárosi pályaudvar elhagyatott területén. PestBuda, 2022. február 8. (Hozzáférés: 2023. október 11.)
  13. ↑ Visszavonta a kormány a terveket, semmi nem lesz a Józsefvárosi pályaudvar rendezéséből. Józsefvárosi újság, 2023. szeptember 9. (Hozzáférés: 2023. október 11.)
  14. ↑ Magyar Közlöny 2023. évi 125. szám pp. 47, 2023. szeptember 5. (Hozzáférés: 2023. október 11.)
  15. ↑ https://www.mtkbudapest.hu/hu/hirek/hivatalosan-is-atadtak-a-sandor-karoly-labdarugo-akademia-uj-kozpontjat2
  16. ↑ Ferencváros állomás végrehajtási utasítás (pdf) pp. 21. MÁV Zrt., 2021. december 12. (Hozzáférés: 2023. október 11.)
  17. ↑ Kőbánya felső állomás végrehajtási utasítás (pdf) pp. 13. MÁV Zrt., 2021. december 12. (Hozzáférés: 2023. október 11.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Józsefvárosi_pályaudvar_(Budapest)&oldid=26947124”