József Jolán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
József Jolán
József Jolán 18. születésnapján, 1917. január 16-án
József Jolán 18. születésnapján, 1917. január 16-án
Élete
Született 1899. január 16.
Budapest
Elhunyt 1950. június 25. (51 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar magyar
Szülei József Áron és Pőcze Borbála
Házastársa Pászti Elemér (1914–1918)
Makai Ödön (1919–1928)
Bányai László
Gerhauser Albert
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) elbeszélés, tárca
Fontosabb művei A város peremén (József Attila ifjúkori életregénye)
1919 és 1928 között a Lippe Lucie nevet használta.

József Jolán, 1919 és 1928 között Lippe Lucie (Budapest, 1899. január 16.Budapest, 1950. június 25.) író, József Attila és József Etelka nővére.

Élete[szerkesztés]

József Áron és Pőcze Borbála harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten (A hat gyerek közül három nem érte meg a felnőttkort). A lánygyerekek anyjuk vallását kapták, ezért reformátusnak keresztelték meg.[1] Tizenöt évesen, 1914. augusztus 22-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Pászti Elemér olimpiai ezüstérmes tornásszal,[2] aki a családot is magához vette. Tőle egy gyermeke született, Gábor, aki nyolc hónaposan diftériában elhunyt. Pászti Elemérrel kötött házassága 1918. április 29-én felbontatott.[3] Édesanyja halálától, 1919-től éveken át nevelte öccsét, Attilát.

Második házasságát Makai Ödön ügyvéddel kötötte, aki Lippe Lucie álnéven vette feleségül Budapesten, a Terézvárosban, 1919. április 28-án.[4]

1922-ben Győrbe utazott, hogy megpróbálkozzon a színészmesterséggel, ám nem járt sikerrel. 1924. június 11-én levelet írt Juhász Gyulának, öccse felfedezőjének: „…szomorúnak lenni tud az ember egymagában is, de örülni csak egy másvalakivel lehet együtt. És néha olyan jól esne az öröm. Nem lehet tudni, hogy milyen semmiségek kellenek ahhoz, hogy fölboruljon az emberben minden, hogy a nyugalmát, egész valóját ne találja meg többé. [...] Ki tudja, honnan és mikor jön egy segítő kéz, ami visszavezeti régi útjára.” Erre azonban nem kapott választ. Valachi Anna irodalomtörténész szerint a Régi költő és a Stanzák című Juhász-versek adtak költői választ Jolán levelére.

1928-ban elvált,[5] majd 1928. szeptember 22-én immár a valódi nevén újra házasságot kötött Makai Ödönnel, szintén a Terézvárosban.[6] Ezt követően Hódmezővásárhelyre költöztek. Házasságuk alig több mint egy hónappal később újra válással végződött.[7]

Később Bányai László újság- és dalszövegíróhoz ment férjhez, negyedik házasságát Gerhauser Albert magyar-német szakos tanárral kötötte, ami szintén válással végződött.

Számos elbeszélést és tárcát írt, dolgozott a Híd és Az Est című lapnál. 1945 után mint újságíró tevékenykedett. Jelentek meg cikkei a Független Magyarországban, a Kis Újságban, 1947 nyarától a Magyar Nap című bulvárlapnak lett a munkatársa.

Irodalmi munkássága nagy segítséget nyújtott öccse életének feltárásához.

Munkái[szerkesztés]

  • József Attila élete (Bp., 1940)
  • A város peremén (József Attila ifjúkori életregénye, Bp., 1950)

Irodalom[szerkesztés]

  • Valachi Anna: József Jolán, az édes mostoha - Egy önérvényesítő nő a XX. század első felében (Papirusz, 1998 és 2005) ISBN 9638587415 és ISBN 9639263249
  • Schöpflin Aladár: Asszonyok költőkre emlékeznek (Nyugat, 1940);
  • Zsoldos Andor: A nővér (Haladás, 1947).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dr. Hodossi Sándor. „József Attila Istenképének alakulása költészete tükrében” (magyar nyelven) (pdf) (református.hu). (Hozzáférés ideje: 2015. április 11.)  
  2. Budapest IX. kerületi polgári házassági anyakönyv 992/1914 folyószám.
  3. 2.P.30605/918/2 sz. budapesti kir. törvényszéki ítélet.
  4. Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 1341/1919. folyószám.
  5. A budapesti kir. törvényszék 1.P.37854/1928. sz. ítélete.
  6. Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 1442/1928. folyószám
  7. A budapesti kir. törvényszék 1.P.44514/1928-2 sz. ítélete.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]