József Attila lakótelep (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
József Attila lakótelep
A lakótelep térképe az Ecseri úti metróállomásnál
A lakótelep térképe az Ecseri úti metróállomásnál
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület IX.
Alapítás éve 1957 (a mai paneltelep)
Irányítószám 1098
Népesség
Teljes népesség 15 362 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
József Attila lakótelep (Budapest)
József Attila lakótelep
József Attila lakótelep
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 54″, k. h. 19° 06′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 54″, k. h. 19° 06′ 55″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz József Attila lakótelep témájú médiaállományokat.

A József Attila lakótelep Budapest egyik városrésze, lakótelepe a IX. kerületben.

Fekvése[szerkesztés]

Határai: Üllői út az Ecseri úttólHatár út – az M5-ös autópálya bekötőútja – Epreserdő út – Ecseri út az Üllői útig.

Története[szerkesztés]

A telep építése Kispest felől nézve
Az Ezüst Sirály építése

A terület az 1840-es években a Lóversenydűlő nevet kapta, mivel gróf Széchenyi István kezdeményezésére itt tartották a lófuttatásokat. A 19. század végén katonai lőtér volt itt. Az első világháború során, 1915-ben kórházbarakkokat építettek, amelyeket a háború után szükséglakásokká alakítottak. Ez volt a Mária Valéria-telep. A soklakásos barakkokhoz házanként egy WC és egy zuhanyzó tartozott. 1940 és 1942 között félkomfortos lakásokat tartalmazó földszintes téglaházakat is építettek, azonban a minimálisan elfogadható körülményeket biztosító barakkok mellett egy viskókból és fabódékból álló nyomortelep is kialakult, ahová azok kerültek, akik a Mária Valéria alacsony béreit sem tudták kifizetni.

A mai lakótelep több ütemben, 1957-1967 és 1979-1981 között ezeknek a nyomortelepeknek a felszámolása után, illetve azok helyén épült fel. A legutolsó periódusban bontották le az Üllői út mentén álló földszintes épületsorokat, köztük a Pöttyös utca sarkán álló kis kápolnát, az addig egységes építészeti stílust megtörve tízemeletes épületeket húztak fel a helyükre. Abban az időszakban épült a Pöttyös utcában és a mozi mellett látható néhány tízemeletes épület is. A lakásokat rászorultsági alapon utalták ki, az igénylés alapja a korábbi szűkös, túlzsúfolt, vagy leromlott állapotú lakás, a több gyermek volt. Az 1990-es évek folyamán a lakásokat töredékes áron megvásárolhatóvá tették, a bérházak társasházzá alakultak.

A telep belső úthálózata által öt, egymástól elkülönülő lakókörzetre osztódik, amelyek mindegyikébe saját bölcsődét, óvodát, iskolát és bevásárlóközpontot is építettek. Az 1960-as években épült fel az ország akkori legnagyobb ABC áruháza a Napfény és Lobogó utca sarkán (ma Spar), valamint ugyanott az Ezüst Sirály, akkori meghatározásával vendéglátóipari kombinát, mely cukrászdát, zenés-táncos eszpresszót, sörözőt, cigányzenés éttermet, műsoros pálmakertet is tartalmazott (ma Lidl). 1973-ban adták át a Pest-Buda mozit (ma görög kultúrcentrum).

Közösségi és kultúrcélra szolgált a mai napig működő Dési Huber művelődési ház, iskolai rendezvények gyakori helyszíne volt az előadóteremmel is felszerelt Toronyház utcai akkori Pártház.

A vendéglátást, valamint a közétkeztetési feladatokat az Ezüst Sirály, az étteremmel, eszpresszóval és terasszal rendelkező Attila, valamint az Üllői és Dési Huber utca sarkán található Torony bisztró szolgálta. Előbbi és az Attila étterem 1990 körül véglegesen átalakításra került, az Attila eszpresszó 2014-ig őrizte eredeti arculatát, míg teljes átépítésre nem került. A Torony sörözőként és önkiszolgáló étteremként 2012-ig működött.

A lakótelepen több orvosi rendelő, gyógyszertár mellett nagy méretű könyvtár, rendőrőrs, postahivatal, OTP-bank, biztosító kirendeltség, valamint a kor elvárásainak megfelelő mennyiségű üzlet és szolgáltatás is megtalálható volt. Fodrász, fényképész, iparcikk-kölcsönző, órajavító, ruhatisztító ugyanúgy megtalálható volt, mint könyvesbolt, Röltex, papír-írószer, dohánybolt, hentes és zöldséges, de ezek legnagyobb része a rendszerváltozás után megszűnt, vagy profilt váltott, a manapság működő hasonló boltok helyileg sem azonosak a régiekkel. Az Üllői úti Toronyház keleti végében a Torony bisztró mellett Szivárvány áruház működött (kisebb vegyes iparcikk üzlet). Ennek megszűnése után éjjel-nappali élelmiszerbolt, bankfiók lett, majd az is megszűnt.

Élelmiszer[szerkesztés]

A Napfény utcai nagy élelmiszerüzlet mellett négy kisebb is épült, ebből három a mai napig működik, a negyedikből 2015-ben konditerem lett. A lakótelep építésekor egy ideiglenes élelmiszerbolt működött a Friss és Toronyház utca akkor még nem elkészült sarkán, de a Lobogó utcai OTP fiók is élelmiszerüzlet volt a Napfény utcai nagy áruház átadásáig. Ez utóbbi a rendszerváltozás után Super Közért lett, majd annak megszűnte után Spar. Az egykori Ezüst Sirályból előbb papír és írószer diszkont, majd Lidl és több kis üzlet lett. Az Ecseri és Üllői út sarkán álló nagyobb épület bútoráruház és kisebb részben élelmiszerbolt volt, majd emeletet kapott, ezután a földszint Kaiser, majd Spar néven működött, illetve működik. A rendszerváltozás utáni években a lakótelepet ellepték az apró, a házak pincéjében és a gyerekkocsi tárolókban működő kis miniüzletek, de ezek szinte mindegyike mára bezárt.

Közlekedés[szerkesztés]

A lakótelep utcáinak leaszfaltozása után azonnal elindult a buszforgalom. A legfőbb járat a 39-es volt, mely 1973-ig járt a lakóteleptől a budai Dániel útig, bejárva a város jelentős részét. A másik járat a „J”, illetve 81-es busz volt, mely 1977-ig a lakótelep és a Madách tér között járt. A metró 1980-as átadása után az Ecseri útig közlekedő ráhordójárat lett, de ezután is több módosításon esett át, jelenleg 181-es járatként üzemel a Távíró utcai körforgalom és az Aszódi út között, mindkét irányban érintve az Ecseri úti metrómegállót, egy irányban a Gyáli úti sorompót.

Villamos a lakótelepen sosem járt, de az Üllői úti villamosok, valamint a Nagykőrösi úton kifelé haladó 51-es, az Örs vezér terétől a Soroksári útig tartó 13-as villamos könnyen elérhető volt a lakók számára. A metró átadása után a régi villamosjáratok megszűntek, csak a 13-as helyett közlekedő 3-as villamos jár módosított útvonalon, erre a telepi lakók négy helyen tudnak felszállni az Ecseri út irányából, két helyen a Határ úton. A Határ úton az Üllői és Nagykőrösi út közötti pályát az 1980-as évek elején építették, azelőtt arra villamos nem járt.

A 3-as metróvonal Nagyvárad tértől kifelé tartó szakaszát 1980 márciusában adták át, a telep lakói az Ecseri úti és a Pöttyös utcai megállókat használják.

A Napfény utca eredetileg két külön, egymástól elválasztott sávval rendelkezett, párhuzamos parkolással. A jelenlegi egybefüggő sávokat és a ferde parkolást 2001-ben alakították ki. A lakótelep egészén 30-as sebességkorlátozást vezettek be.

A kezdeti időkben a Határ út és Ady Endre út sarkán állt egy kisebb benzinkút, majd annak megszűnése után a Napfény utcában felépült új ÁFOR kút. Ez többszöri átépítés és bővítés után érte el a ma látható formáját.

Vendéglátás[szerkesztés]

Jelenleg két melegkonyhás vendéglátóhely működik. Az Ifjúmunkás utcai La Corte pizzéria, ami az egykori iparcikk-kölcsönző helyén található, valamint a Szederinda étterem, ami a Torony bisztró helyén, a Dési Huber utca és az Üllői út sarkán működik. Két nagyobb cukrászda működik, ezek a Lobogó utcai fodrászat helyén nyílt Fahéj cukrászda, és az Attila eszpresszó helyén nyílt Tinódi pékség és cukrászda. Az Ecseri úti metrómegállónál a pavillonokban kínai büfé, lángossütő, pizza-szeletes, minicukrászda, mini sörbár is található. Elszórva több kisebb büfé is működik, köztük gyros-sütő, grillcsirkés, kürtőskalácsos, péksüteményes.

Oktatás, egészségügy, kultúra[szerkesztés]

A lakótelep felépítése idején többnyire fiatal, több gyermekes családok költöztek be, ennek megfelelően több bölcsőde, óvoda, általános iskola is működött. A lakosság öregedése során ezek egy része megszűnt, vagy profilt váltott, az egyik egykori óvoda például nappali tartózkodó felügyeletre szoruló idősek számára. Ma három általános és négy középiskola található a telepen, és itt tanulnak A Tan Kapuja Buddhista Főiskola hallgatói is.

A lakótelepiek számára több orvosi rendelő, gyermekorvosi rendelő, nőgyógyászati rendelő, valamint több gyógyszertár állt, ezek nagyobb része még működik. Rendelőintézet viszont nem volt, a hatvanas években a kispesti Ady Endre úti rendelőintézetbe kellett járni, míg 1973-ban fel nem épült a Gyáli úti rendelőintézet, ahová a lakótelepről buszjáratot is indítottak rendelési időben. Ez az intézet a 2000 utáni években gyakorlatilag megszüntetésre került, azóta a lakótelepiek a távolabbi Mester utcába kénytelenek járni. Ehhez a rendelőintézethez szintén közvetlen buszjáratot indítottak, de csak hétköznapokon és rendelési idő alatt. Orvosi ügyelet a Haller utcában érhető el.

Közösségi célokat szolgál a Dési Huber Művelődési Ház, az előadótermes közösségi ház (egykori pártház), a görög kulturcentrum (egykori Pest-buda mozi). Nyaranta megtartják a lakótelepi napokat.

Érdekesség[szerkesztés]

  • A lakótelep építésekor forgatta Keleti Márton a Hattyúdal című filmjét, amit 1963-ban mutattak be. A lakótelepen, annak építésekor játszódó történetben szereplő Villa Negra valójában két, a filmhez épített díszletház volt. A többször látható ház a Távíró utca kanyarulata mentén, a Kiserdő szélén volt felépítve, a film végi másik a Napfény utca és Távíró utca mai körforgalmától mintegy 50 méterrel kifelé volt. A filmbéli Kotyogó kocsma, majd eszpresszó a valóságban nem létezett, csak a film idejére felépített díszletház volt a Toronyház utca Üllői úti végénél.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 619. o. ISBN 9630564106  
  • Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó – Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963-657-176-7
  • Viczián Zsófia: Mert kell egy telep - emberléptékű lakónegyed, Heti Válasz, XII. évfolyam 38. szám, 2012. szeptember 20.

További információk[szerkesztés]