Jód-monobromid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jód-monobromid
Iodobromine.svg
Iodine-monobromide-3D-vdW.png
IUPAC-név jód-monobromid
Más nevek jód bromid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7789-33-5
PubChem 82238
ChemSpider 74216
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet IBr
Moláris tömeg 206,904 g/mol
Megjelenés sötétvörös szilárd
Olvadáspont 42 °C
Forráspont 116 °C
Rokon vegyületek
Azonos kation jód-monoklorid, jód-monofluorid
Rokon interhalogén vegyület jód-monoklorid
jód-monofluorid
bróm-monoklorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A jód-monobromid interhalogén vegyület. Sötétszürke[1] vagy fekete[2] szúrós szagú kristályos vegyület, nem sokkal szobahőmérséklet felett megolvad. Gáz halmazállapotban részlegesen disszociál. Mint a jód-monokloridot, az IBr-t is használják a jodometriában. Ez adja a I+ forrást.

Jód és bróm szobahőmérsékletű reakciójával állítják elő:[2]

I2 + Br2 → 2 IBr

Vízben, alkoholban, éterben, kloroformban és szén-diszulfidban oldódik.[1]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Iodine monobromide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Römpp vegyészeti lexikon: Második kötet F–K. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 659. o (1982). ISBN 963 10 3813 0 
  2. ^ a b Greenwood, N.N.. Az elemek kémiája, 1., Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1122. o (1999). ISBN 963-18-9144-5