Jézus szíve bazilika (Zágráb)
| Jézus szíve bazilika | |
| Bazilika Srca Isusova | |
| Register of Cultural Goods of Croatia | |
 | |
 | |
| Vallás | római katolikus |
| Egyházmegye | Zágrábi főegyházmegye |
| Védőszent | Jézus Szíve |
| Építési adatok | |
| Építése | 1902 |
| Stílus | neobarokk |
| Tervezője | Janko Holjac |
| Felszentelés | 1902. december 15. |
| Felszentelő | Posilovics György érsek |
| Alapadatok | |
| Befogadóképesség | 3000 |
| Hosszúság | 59,13 m |
| Magasság | 20 m |
| Szélesség | 24,65 m |
| Elérhetőség | |
| Település | Zágráb |
| Elhelyezkedése | |
 Jézus szíve bazilika
Pozíció Zágráb térképén
| |
 é. sz. 45° 48′ 32″, k. h. 15° 58′ 56″45.808889°N 15.982222°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 32″, k. h. 15° 58′ 56″45.808889°N 15.982222°E | |
 | |
| A Jézus szíve bazilika weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jézus szíve bazilika témájú médiaállományokat. | |
A Jézus szíve bazilika (horvátul: Bazilika Srca Isusova) egy basilica minor rangú római katolikus templom Zágrábban, Horvátországban, a jezsuiták gondozásában.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A templom tervezését már négy évtizeddel az építkezés megkezdése előtt megkezdték, és a jezsuiták Zágrábba való visszatérésével függ össze. Haulik György 1853-ban lett a Zágrábi egyházmegye érseke, aki különösen nagyra értékelte a jezsuitákat, valamint az egész tevékenységüket és nagyon gyorsan meghívta őket Zágrábba. Rájuk bízta szentmisék, missziók, valamint a lelkigyakorlatok vezetését papok és szerzetesek, valamint gyakornokaik számára.[1] Az érsek 1860-ban 6060 forintot adományozott az egyház számára, amelyhez utóda, Posilovics György érsek további 12 000 forintot adott hozzá. 1898-ban szerezték meg az új templom és kolostor földjét.
A templom neobarokk stílusban épült a zágrábi Janko Holjac építész tervei alapján. Az építés 1901. augusztus 27-én kezdődött és 1902. december 15-én szentelték fel. Egy évtizedbe telt a berendezés elkészítése. 1941-ben XII. Piusz pápa a templomot basilica minor rangra emelte. 1977-ben a templomot plébániatemplommá nyilvánították.[2]
A templom mennyezetének egy része földrengésben omlott be 2020. március 22-én.[3]
Leírása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A templom az utca síkjában épült, így a homlokzat az utcafront része. Jellemzői a magas, négyszögletes harangtornyok, nyolcszögletű tetejükkel, amelyek között a háromszög alakú oromzat emelkedik. A jezsuita kolostor a templom jobb oldalán van. Az egyhajós templomot ötszögletű apszis zárja. Oldalt kápolnákat alakítottak ki, amelyek felett galéria fut. A hajó dongaboltozata 20 méter magasra emelkedik és 13 méter széles, a belső tér területe így eléri a 800 m²-t, ahová a kórus és a galériák is tartoznak. A templom összesen 3000 hívőt tud befogadni.
A nagyméretű Krisztus-képpel ellátott főoltárt 1906-ban emelték. Tetején ékítményekkel díszített márványkereszt, alatta pedig az Isten Bárányának faragott képe látható. Az oldalkápolnákban további oltárok találhatók. Az orgonát ugyancsak 1906-ban Rieger Orgelbau építette a csehországi Jägerndorfból (ma Krnov).
A bazilikában található boldog Ivan Merz (1896–1928) sírja, akit 2003-ban avattak boldoggá, és aki gyakran látogatta a templomot.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Szabo, Agneza. "Političke i crkvene okolnosti u doba gradnje Bazilike Srca Isusova u Zagrebu. Drugi dolazak Isusovaca u Zagreb" (horvát nyelven). Godišnjak Društva za povijest Zagrebačke Nadbiskupije 6/2002. 191-230.. o. Hozzáférés: 2021. január 26..
- ↑ "Župe:Zagreb – Palmotićeva" (horvát nyelven). Zagrebačka nadbiskupija. Hozzáférés: 2021. január 26..
- ↑ "Strašno razaranje i urušavanje u crkvi Srca Isusova u Palmotićevoj u Zagrebu" (horvát nyelven). Večernji list. 2020. március 22. Hozzáférés: 2021. január 26..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A bazilika építéstörténete (horvátul)
- A plébánia honlapja (horvátul)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Herz-Jesu-Basilika (Zagreb) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
