Ugrás a tartalomhoz

Jézus Szíve-plébániatemplom (Paks)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Jézus Szíve-plébániatemplom
Valláskereszténység
Felekezetrómai katolikus egyház
EgyházmegyePécsi egyházmegye
Egyházközségpaksi
NévadójaJézus Szíve
VédőszentJézus
Püspök(ök)Felföldi László
Pap(ok)Kürtösi Krisztián
Erb József
DiakónusBagdy László
Híres halottakBalogh Antal káplán
Építési adatok
Építése1901
Stílusneoromán építészet
TervezőjeSchlauch Imre
Építtetőjepaksi egyházközség
Felszentelés1901. november 24.
FelszentelőHetyey Sámuel
Védettséghelyi védettség 2878
Alapadatok
Befogadóképesség400 ülőhely
Hosszúság74 m
Magasság13 m
Szélesség22 m
Toronyegy
Magassága41,5 m
Belső tér területe1400 m2
Kápolnáknégy
Építőanyagtégla
Elérhetőség
TelepülésPaks
HelySzent István tér 16.
Elhelyezkedése
Jézus Szíve-plébániatemplom (Paks)
Jézus Szíve-plébániatemplom
Jézus Szíve-plébániatemplom
Pozíció Paks térképén
é. sz. 46° 37′ 37″, k. h. 18° 51′ 58″46.627038°N 18.866059°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 37″, k. h. 18° 51′ 58″46.627038°N 18.866059°E
Térkép
A Jézus Szíve-plébániatemplom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jézus Szíve-plébániatemplom témájú médiaállományokat.

A Jézus Szíve-plébániatemplom római katolikus műemléktemplom Paks városában, a Paksi egyházközség plébániatemploma.[1] Búcsúját a pünkösd utáni második vasárnapot követő pénteken tartják. Helyi műemlékvédelmi azonosítója: 2878.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 14. század elejére Paks már környékének legnépesebb településévé vált. Egyházas hely voltát igazolja a vatikáni levéltárban ma is fellelhető pápai tizedjegyzékek bejegyzése Pacchos vagy Pákos településről és annak plébánosáról: 1333. Laurentius de Pokus 23 banálist[2] fizetett; — 1334. Laurentius de Pokus (a fizetendő összeg nincs megadva); — 1335. Andreas de Pakws 24 banálist fizetett.[3] Templomuk a mainál északabbra, a Malom-hegy lábánál, a később épült török palánkon kívül állt, a Szent Kereszt emlékére szentelve. Nagyságára jellemző, hogy az erre utazó krónikások, követek, katonák figyelmét a török hódoltság másfél évszázada alatt is magára vonta. A 15. század közepén a Paksy család délvidéki örökös birtokán élő ferenceseket meghívta a Pakson számukra építtetendő kolostorba, amelyet ők 1460 körül elfogadtak és végleges döntéssel ide is települtek. Jelentőségét bizonyítja, hogy a következő négy évtizedben a délvidéki ferences tartományi összejöveteleket itt tartották.

A mohácsi vész után nemcsak a Paksy család, hanem a ferencesek is elmenekültek. Az egyház kegyszereit 1530-ban a család megbízásából Paksy Ferenc a Felvidékre menekítette, ahol végrendelete alapján – mivel Paksra sehogyan sem lehetett visszahozni – a tárgyakat eladták, s az értük befolyt összeget a szegények és a betegek között szétosztották. Paks azonban nem néptelenedett el, sőt I. Szulejmán oszmán szultán már 1541-ben hozzájárult egy állandó polgári telephely létrehozásához, amely azonban csak egy hevenyészett, szűk télipihenő-féle lett. A század utolsó harmadában felszaporodott a népessége. Az átutazó diplomata, Vratislav báró két templomot is látott itt; egy katolikust és egy reformátust. A 16. században a ferencesek Földvárról irányították a vallásI életet. 1710-ben a katolikusok száma már meghaladta a 700 főt, nyilván a dunai svábok növekvő betelepítése folytán. Ez a földesúrtól független, új templom építését tette időszerűvé. A pécsi püspök 1721-ben megbízta Csitári Jánost plébánia alapításával és templomépítéssel, amelyet Szűz Mária nevére szenteltek. Egyetlen, papírra másolt oltárkép volt minden ékessége. Padjait parasztok faragták, amikor teteje beázott a földesúr kúriájában tartottàk az istentiszteleteket. 1729-re fazsindelyes harangtorony épült a szegényes szalmafedésű istenháza mellé, a korábbi harangláb helyett. 1749-ben már közös boltív alá vették a templommal. 1776-ra Paffán Ignác plébános idejében a mai templom helyén felépítették a Szent Kereszt tiszteletéra szentelt egyhajós, 37 m hosszú és 11 m széles újabb templomukat. 1789-re elkészült a ma is álló barokk stílusú harangtorony. 1805-ben a templom leégett, de helyreállították, és szolgált a 19. század végéig. A múlt századfordulón a már 13 500-as lélekszámú mezőváros túlnyomórészt katolikus (kb. 8000) hívei már nem fértek be a templomba.

Egy háromszoros befogadóképességű istenháza megépítését Streicher József plébános indítványozta. A régi templom bontását 1901. március 26-án kezdték.[4]

„A régi templomtól a paksi hívek 1901. március 15-én, 16-án és 17-én búcsúztak el megható ünnepség közepette, amelynek során az első nap a Szent Kereszt tiszteletének volt szentelve, hiszen a régi templom ennek oltalma alatt állott, a második nap a boldogságos Szűz Mária tiszteletéről szólt, vasárnap pedig megtartották a szentségimádást Jézus Szívének imádatával, mivel az új templomot Jézus Szívének oltalmába ajánlva szentelték fel.”

– Pécsi Figyelő, 1901. november 22., 2. o.

A mai nagytemplom építésére 88 ezer osztrák–magyar korona gyűlt össze az egyházközség önadóztatásából, alapítványokból és a Daróczi, Flórián, Kurcz, Rosthy, Vigyázó nemesi családok készpénzadományaiból.[5] Terveit a pécsi egyházmegye püspöke, Hetyey Sámuel ajánlására Schlauch Imre partiumi születésű neves pécsi építész készítette, kivitelezését személyesen ellenőrizte, és Gadó Ignác irányította. A födém gerendázata teljesen el volt korhadva, a torony keresztje elkorrodálva. A templom alatt több helyi személyiség sírjára leltek, amelyeket a torony alatti közös kriptában helyeztek el. (Annak 2004-es feltárása óta látogatható.)

A mai templom alapkövét április 7-én tették le, majd rendkívül gyorsan, alig nyolc hónap alatt épült fel. Július 21-én került fel a toronykereszt ünnepélyes keretek között, szeptemberre a kőművesmunkák is befejeződtek, s nekiláthattak az asztalosok és a festők. Októberben már nagy izgalommal készültek a felszentelésre, amely alkalomra megjelent Müller Lajos káplán és Bors József tanító szerkesztésében egy emlékkönyv a templom építéséről, a hitközség történetéről az adományozók listájával. Ugyanekkor szentelték be a templom mellett emelkedő egyetemes iskolaépületet is, amelyben az irgalmas nővérek zárdája és leányiskolája lett elhelyezve. Az épületet már november 24-én vásárnap felszentelték Jézus Szíve tiszteletére. A belső berendezés és díszítés a következő néhány év alatt készült el 1912-re, e attól fogva a korábbi német nyelv helyett màr magyarul folyt a szentmise prédikációja.[6]

Leírása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elhelyezkedése, templomkülső

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városközponti Szent István téren, az Erzsébet Nagyszálloda közelében, annak Duna-parttal átellenes oldalán lévő, évszázados bazársor fölötti dombon magában álló templom neoromán stílusban épült háromhajós bazilika. A domboldalon széles feljáró vezet a templom főbejáratához, ezt 2023-ban újították fel teljeskörűen, magát a lépcsősort pedig 2025-ben.[7] Nagysága a lebontott templom hossz- és keresztirányú méreteinek kétszerese, alapterülete így a négyszerese lett. A templom külső formája eklektikus, neoromán és gótikus elemekkel elegyítve. Déli falsíkjában karcsú, négyszögletes alaprajzú harangtorony emelkedik. Ennek toronysisakja magas, sima gúla, tetején rézgömbbel és négyágú rézkereszttel, hogy bármely irányból rátekintve, kereszt látszódjon. A toronyteraszt gótikus díszítésű mellvéd zárja le. A homlokzat alatt középen nyílik a főbejárat, felette egy kis rózsaablakkal.

Templombelső

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nem sokkal korábban neoromán stílusban átépített pécsi székesegyházra emlékeztet a bazilikális elrendezés, a kazettás mennyezet és az ablakok formája.[8] A főoltárt a 2024-ben felújított apácakápolna és a sekrestye fogja közre, felettük egy-egy hittanterem helyezkedik el. Az oltáron Jézus Szentséges Szíve, kétfelől Mária Magdolna és Alexandriai Szent Katalin szobra áll, a szentély fölött a Szentháromságot ábrázoló freskó látható.

A templombelsőt szenteket ábrázoló falfestmények, szobrok, ólomüvegablakok és domborművű keresztút díszítik. Mintegy négyszáz ülőhelyes, fűthető tölgyfa padsorokkal, eklektikus szószékkel, négy ikergyóntatószékkel, keresztelőkúttal van berendezve. Hat mellékoltárát Szűz Mária, Szent II. János Pál pápa, Szent József, a Częstochowai Fekete Madonna (lengyel), Szent Vendel és Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték. Utóbbi kettő fölött kerek festett üvegablakok ugyanazon szentek életéből vett jeleneteket ábrázolják.

Orgona

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lebontott templom kórusán id. Angster József épített orgonát 1873-ban. Akkori ára 2000 osztrák–magyar forint volt, a helyi költségeken felül. A mai templom ezt a hangszert örökölte meg. 1938-ban a felújításra tervezett költségek 13 152 magyar pengőt tettek ki. Aztán 1957-ben, majd 1993-ban ifj. Angster József közreműködésével ismét restaurálták az orgonát.

Felépítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játszóasztalon két 58-billentyűs (4,5 oktávos) manuál, a pedálműn 30 billentyű van, amelyek mögött a kántor a sípoknak háttal, arccal a főoltár felé ül. Az orgona 48 regiszterkapcsolóval rendelkezik. Háromfázisú, rövidre zárt forgórészű aszinkron villanymotorral hajtott szélládával működtethető grandiózus, 1588 darabos fém- és fasípsorral.

Harangok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Sorszám Név Öntőmester Öntés éve Tömeg (kg) Átmérő (cm) Hangmagasság
1. Nagyharang Franciscus Millner, Buda 1813 1000 121 Disz/Esz1
2. Kisharang Gombos Lajos, Őrbottyán 1976 685 105 Fisz/Gesz1
3. Lélekharang Szlezák László, Budapest 1924 40 36 H2[9]

Galéria

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Plébánosok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1731–1734 Szentbalázsi József
  • 1734–1739 Czineg Sándor
  • 1739–1746 Püspöki János
  • 1746–1761 Manhalt János
  • 1761–1768 Wittmann József
  • 1768–1777 Paffán Ignác
  • 1777–1788 Simonovits Antal
  • 1788–1817 Simonovits Mihály
  • 1817–1822 Bregovits János
  • 1822–1829 Egyed Antal
  • 1829–1844 Daróczy Zsigmond
  • 1844–1846 Bertics Márton
  • 1846–1850 Virág Mihály
  • 1850–1857 Grósz József
  • 1857–1863 Girk Alajos
  • 1863–1879 Veszelka János
  • 1867 Stalenberger József káplán
  • 1879–1900 Spiesz János apátplébános (1887. jún. 18. biskói komptragédia)
  • 1883 Hanny Gábor helyettes adminisztrátor
  • 1883 Piribauer Ferenc helyettes adminisztrátor
  • 1891 Gerstner Ignác káplán
  • 1899–1920 Streicher József 1899–1900 adminisztrátor, 1900-tól plébános
  • 1920–1925 Stenger Gyula
  • 1925–1930 Mozsgay Sándor
  • 1930–1933 Novák Béla
  • 1933–1942 Jakab Gyula
  • 1942–1945 Kakas Aladár
  • 1945 Toplak Imre, Szell János Ede
  • 1946–1951 Buday Flórián
  • 1951–1959 Csertő Antal
  • 1959–1973 Kápolnay Jenő
  • 1973–1982 Kisnemes János
  • 1982–1989 Isgum József
  • 1989–1993 Németh László
  • 1993–2002 Kohlmann György
  • 2002–2003 Isgum József
  • 2003–2012 Keresztes Pál
  • 2015–2020 Rosner Zsolt
  • 2016–2020 Kürtösi Krisztián plébániai kormányzó
    • Kinevezett plébános 2020 óta
  • Források dr. Németh Imre nyomán:

1. Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár: Schematismus Cleri 1870, 1880, 1890, 1900 2. Paksi R.K. Plébánia Halotti Anyakönyv III–IV. kötet 1863–1900 3. Tolna Megyei Levéltár: Alispáni jelentés 1887. jún. 20. a biskói rév katasztrófájáról

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Templomaink". Hozzáférés: 2026. március 15..
  2. ↑ Báni pénz (banális). Katolikus Lexikon
  3. ↑ Joseph Brüsztle:Recensio universi cleri dioecesis Quinque ecclesiensis, distincte a tempore amotae cum exitu seculi 17-mi tirannidis turcicae, restitutaeque in his partibus tranquilitatis, usque ad praesens tempus, commentariis historicis illustrata. Quinque-Ecclesiis, 1876–80. Tomus IV. 1880. CXXIII. Parochia Paks, 105–106. p.
  4. ↑ "Jézus Szíve templom, Paks". muemlekem.hu. Hozzáférés: 2026. március 15..
  5. ↑ "Történelmi áttekintés". paks.hu. Hozzáférés: 2026. március 15..
  6. ↑ "Paks templomai". nagyvofely.hu. Hozzáférés: 2026. március 15..
  7. ↑ "Megújult Pakson a Jézus szíve templomhoz vezető feljáró". pecsiegyhazmegye.hu. Hozzáférés: 2026. március 15..
  8. ↑ "JÉZUS SZÍVE KATOLIKUS TEMPLOM". Paksi Értéktár. Hozzáférés: 2026. március 15..
  9. ↑ Máté Závor (2019. június 24.). "Paks (H) - Jézus Szíve templom harangjai egyesével". Hozzáférés: 2026. március 15.. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Preĝejo Koro de Jesuo (Paks) című eszperantó Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jézus_Szíve-plébániatemplom_(Paks)&oldid=29079676”