Járomi Mónika
| Járomi Mónika | |
| Személyes adatok | |
| Teljes név | Berziné Járomi Mónika |
| Becenév | Zizi |
| Születési dátum | 1973. január 6. (51 éves) |
| Születési hely | Budapest, Magyarország |
| Állampolgárság | magyar |
| Magasság | 160 cm |
| Testsúly | 49 kg |
| Versenyzői adatok | |
| Versenyszám | pillangóúszás, vegyesúszás, mellúszás |
| Klub | Honvéd |
| Edző | Paczulák András, Koller István, Horváth Zsolt |
| Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Járomi Mónika (Budapest, 1973. január 6. –) paralimpiai bajnok, kétszeres világbajnok, kétszeres Európa-bajnok para-úszó, szociális munkás.
Sportpályafutása[szerkesztés]
A központi idegrendszer sérülése miatt lett mozgáskorlátozott, orvosi javaslatra korán megtanult úszni, a versenyszerű úszást azonban viszonylag későn, 18 éves korában kezdte. A „kieső” éveket hamar pótolta, a paralimpiai induláshoz szükséges szintet igen rövid idő alatt sikerült hoznia. Első edzője Paczulák András volt, majd a paraúszó-válogatott akkori edzője, Kollár István irányította felkészülését. Első komolyabb nemzetközi versenye a barcelonai paralimpia volt, ahol két egyéni számban (50 m hát és 100 m mell) és a 4 × 50 méteres vegyesváltó tagjaként is pontszerző helyen végzett. Pályafutása során S5, SB5 és SM5 sérültségi kategóriákban versenyzett. A paralimpiát követően a Budapesti Honvéd Sportegyesülethez igazolt, ahol további fejlődés érdekében az ép versenyzőkkel készült.[1] Rákövetkező évben egy Hollandiában, Deventerben rendezett rövidpályás versenyen 200 méter vegyesen úszta első világcsúcsát, melyet később, mind egyéniben, mind a váltó tagjaként még számos másik követett. Az 1994-es világbajnokságon kétszer is a dobogó legfelső fokára állhatott, először 50 méter pillangón, mely számban kétszer is világcsúcsot úszott, majd a 4 × 50 méteres vegyesváltó tagjaként, ahol újfent gyarapíthatta világcsúcsai számát. Ő volt az első olyan paraúszó, aki 54 másodpercen belül tudta leúszni az 50 méter pillangót. Az 1995-ben, a franciaországi Perpignanban rendezett kontinensviadalon folytatta sikeres szereplését. 50 pillangón aranyérmet szerzett, megint csak világcsúcsot úszva, 100 mellen szintén a legjobbnak bizonyult, ezúttal Európa-csúccsal, valamint a 4 × 50 méteres vegyesváltó tagjaként bronzérmes lett. Ebben az évben a legjobb női mozgáskorlátozott sportolónak választották. Pályafutása csúcsára az atlantai paralimpián ért fel, ahol a 4 × 50 méteres vegyesváltó tagjaként paralimpiai bajnoki címet szerzett, új paralimpiai csúccsal. Ez a győzelem sem volt izgalmaktól mentes, a lányok eredetileg másodikként értek célba, de a franciákat szabálytalan úszás miatt kizárták.[2][3] 50 méter pillangón ezüstérmes lett, 200 vegyesen pedig pontszerző, negyedik helyen ért célba. Indult 100 mellen is, de ebben a számban stílushiba miatt kizárták.[4] A paralimpiát követően visszavonult az aktív versenyzéstől.
Eredményei[szerkesztés]
- paralimpiai bajnok (1996)
- kétszeres világbajnok (1994)
- kétszeres Európa-bajnok (1995)
- paralimpiai ezüstérmes (1996)
- Európa-bajnoki bronzérmes (1995)
Rekordjai[szerkesztés]
- 200 m vegyes (rövidpályás verseny, Hollandia, 1993) – 4.30 p - világcsúcs
- 50 m pillangó (VB, Málta, 1994) – 54.72 mp, majd 50.87 mp - két világcsúcs
- 50 m pillangó (EB, Franciaország, 1995) – 49.76 mp - világcsúcs
- 100 m mell (EB, Franciaország, 1995) – Európa-csúcs
- 4 × 50 m vegyesváltó (paralimpia, Atlanta, USA, 1996) – 3.22 p - paralimpiai csúcs
Tanulmányai[szerkesztés]
A csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumban érettségizett. A Wesley János Lelkészképző Főiskola általános szociális munkás szakán diplomázott 2005-ben, másoddiplomáját közösségi pszichiátriai koordinátori szakon szerezte 2006-ban. A 2000-es évek közepén a debreceni családsegítő szolgálat munkatársaként tevékenykedett,[5] majd egy helyi mentálhigiénés egyesület munkatársaként dolgozott.[6]
Kitüntetései, elismerései[szerkesztés]
- Az Év Mozgáskorlátozott Női Sportolója második helyezett (1994)[7]
- Az Év Mozgáskorlátozott Női Sportolója (1995)
- Az Év Mozgáskorlátozott Csapatának tagja (1996)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1996)
- Pro Urbe Pestszentlőrinc-Pestszentimre (1996)[8]
- Ember az Emberért Díj (MEOSZ)
- Halassy Olivér-díj (2020)[9]
Családja[szerkesztés]
2006-ban kötött házasságot Berzi János építésszel. Lányuk Emma 2008-ban született.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Győr Béla: Magyar paralimpiai bajnokok (pdf). mdsz.hu. [2017. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
- ↑ Radványi Benedek: Hátrányból erényt. valasz.hu, 2017. szeptember 7. [2017. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 19.)
- ↑ Öt arannyal zártak a magyarok. Új Dunántúli Napló, VII. évf. 233. sz. (1996. augusztus 27.) 12. o.
- ↑ Újabb érem a paralimpián: A bajai hátúszóbajnok mellen ötödik. Petőfi Népe, LI. évf. 198. sz. (1996. augusztus 26.) 11. o.
- ↑ Hajdúné dr. Csabai Éva: DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának K Ö Z L Ö N Y E (pdf). portal.debrecen.hu, 2006. április 25. [2017. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
- ↑ Hajdúné dr. Csabai Éva: DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának K Ö Z L Ö N Y E (pdf). portal.debrecen.hu, 2007. május 11. [2017. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
- ↑ A legjobb magyar mozgáskorlátozott sportolók. Pest Megyei Hírlap, XXXII. évf. 302. sz. (1994. december 24.) 15. o.
- ↑ A kerület büszkeségei. bp18.hu, 2015. augusztus 19. (Hozzáférés: 2017. július 19.)[halott link]
- ↑ Magyar Paralimpiai Bizottság elnökségének díjazottjai. hparalimpia.hu. Magyar Paralimpiai Bizottság. (Hozzáférés: 2023. május 30.)