Járóbeteg-szakellátás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A járóbeteg-szakellátás általában az ágyhoz nem kötött betegek gyógyító, megelőző ellátása. Az általános járóbeteg szakellátást az odaforduló egészséges vagy beteg ember a saját jelentkezése, vagy beutaló alapján veheti igénybe. Az ellátás lehet vizsgálat, kezelés, gondozás, illetve gyógyszer és kötszer biztosítása.

A járóbeteg-szakellátás igénybevétele előtt a személyazonosságot igazolni kell, illetve abban az esetben, ha a beteg társadalombiztosítási támogatással veszi igénybe az ellátást, akkor az eredeti TAJ-kártyát is be kell mutatni.

A járóbeteg-szakellátás formái[szerkesztés]

Az egyes betegségek gyakorisága alapján meghatározott lakosságszámra, területi egységenként (általában városokban) biztosítják a járóbeteg-szakellátás különféle formáit:

A járóbeteg-gondozók formái[szerkesztés]

  • tüdőgondozó
  • bőr- és nemibeteg gondozó
  • onkológiai gondozó
  • pszichiátriai gondozó
  • addiktológiai gondozó

Beutaló a járóbeteg-szakellátásokra[szerkesztés]

A járóbeteg-szakellátás igénybevételének általában az a feltétele, hogy a beteget a beutalásra jogosult orvos oda beutalja.
Néhány járóbeteg-szakellátás azonban beutaló nélkül is igénybe vehető. Közvetlenül igénybe vehetőek a gondozóintézetek szolgáltatásai:

  • tüdőgondozó,
  • bőr- és nemibeteg gondozó,
  • onkológiai gondozó,
  • pszichiátriai, valamint
  • az addiktológiai gondozó

továbbá

Nem kell beutaló az ellátás igénybevételéhez abban az esetben sem, ha a beteg állapota az azonnali ellátást teszi szükségessé.

Egyes speciális diagnosztikai vizsgálatok - a kivizsgálási sorban meghatározott helyükre, illetve a vizsgálattal járó veszélyekre tekintettel - csak szakorvosi beutalóval vehetők igénybe. Az MRI (mágneses magrezonancia), CT (komputertomográfia) és DSA (digitális szubsztrakciós angiográfia) vizsgálatra kizárólag a járó- és fekvőbeteg szakellátás szakorvosa, PET (pozitronemissziós tomográfia) vizsgálatra pedig kizárólag a fekvőbeteg szakellátás szakorvosa jogosult beutalni.

Térítésmentes ellátások[szerkesztés]

A járóbeteg-szakellátás során a biztosított személy térítésmentesen jogosult:

  • az ellátás során végzett vizsgálatokra, gyógykezelésre,
  • az ellátás során felhasznált gyógyszerre, kötszerre,
  • a gyógykezeléshez szükséges orvosi szakvéleményre, gondozásra,
  • a keresőképtelenség elbírálására.

Részleges térítéses ellátások[szerkesztés]

A biztosított személynek részleges térítési díjat kell fizetnie a járóbeteg-szakellátásért, ha

  • kizárólag beutalóval igénybe vehető ellátást beutaló nélkül vesz igénybe (kivétel a sürgősségi ellátás)
  • nem annál az egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe a szolgáltatást, ahová az orvos beutalta.

A járóbeteg-szakellátást nyújtó intézmények tevékenységüket önállóan, vagy más intézményekkel együtt, működési engedély alapján végzik. Amennyiben szükséges, a beteg vizsgálatát követően a befejezett ellátás érdekében más szakellátó helyre, speciális szakellátásra vagy fekvőbeteg intézetbe küldik a beteget. Az ellátást követően a vizsgálat eredményéről a beutaló orvost, de amennyiben a beutaló orvos nem a beteg háziorvosa - és egészségi állapota miatt a beteg tartós gondozásra szorul -, a háziorvosát is értesíteni kell.

Külső hivatkozások[szerkesztés]