Jánossy György (építész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jánossy György
000b Jánossy György.jpg
Született 1923. április 15.
Budapest
Elhunyt 1998. szeptember 5. (75 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
Díjak Ybl Miklós-díj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jánossy György témájú médiaállományokat.

Jánossy György (Budapest, 1923. április 15. – Budapest, 1998. szeptember 5.) Ybl Miklós- és állami díjas magyar építész, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Jánossy György 1923. április 15-én született Budapesten. Apja - dr. Jánossy István (1890-1977) - klasszika-filológus volt és még 83 éves kora után is dolgozott az Akadémia könyvtárában. Apja nagy történelmi tudására épült Jánossy György műveltsége. Alap- és középfokú iskoláit a fővárosban végezte. 1941-ben érettségi vizsgát tett a fasori Evangélikus Gimnáziumban, majd felvették a budapesti József Nádor Műegyetem építészmérnök karára. 1944-ben az újkori építészeti tanszéken dr. Friedrich Lóránt mellett tanársegéd volt.

Tanulmányait a háború megszakította – társaival együtt – 1944-ben Németországba vitték. Háború vége Dániában érte, ahol hamarosan képek festésével és eladásával biztosította megélhetését. Több kiállítása nyílt Korsorben, Silkeborgban, Odensében, Århusban, Koppenhágában és Stockholmban. A Svenska Institut több hetes tanulmányútra hívta Svédországba, ahol végül is hosszabb időt töltött el. Eleget kellett tennie képmegrendeléseinek, illetve Várhelyi György építész munkatársaként készített pályázati terveket. Koppenhágába visszatérve Ole Falkentorp építész irodájában dolgozott.

1947-ben – több társával együtt – visszatért Magyarországra és befejezte Műegyetemi tanulmányait, közben a rajzi tanszéken Bardon Alfréd[1] egyetemi tanár tanársegédjeként dolgozott. Szigorlati tervét – Üdülőszálló a Mecsekben – Kotsis Iván tanszékén készítette.

1948-ban Janáky István hívására ment az Építéstudományi Intézetbe, majd annak osztódása után a Magasépítési Tervező Intézet (MATI) középület-tervező részlegébe került. Id. Janáky munkatársaként tervezte a Hódmezővásárhelyi Petőfi Kultúrházat 1948-ban, melynek csak az első üteme, a művelődési ház valósult meg. Még ugyanabban az évben részt vett a Műszaki egyetem Stoczek utcai épületének, a Népstadion vázlattervének és a Szent László kórház pályatervének tervezésében is.

1949 októberében a MATI, Középülettervező Iroda (KÖZTI) néven önálló tervezőintézetté alakult. Jánossy továbbra is Janáky műtermében dolgozott, ahol részt vett a Miskolci Nehézipari Egyetem tervezésében. A kollégiumi épület már önálló munkája volt és 1950-51-ben meg is valósult. 1953-1954 között a MÉSZ Mesteriskola hallgatója, mestere Weiner Tibor[2] volt. 1955-ben tervezte a Gödöllői Agrártudományi Egyetem – ma már használaton kívüli – víztornyát (Czebe Istvánnal), „mely kis mérete ellenére Jánossy egyik legmonumentálisabb alkotása és egyben az ötvenes évek (szocreál) magyar építészetének egyik csúcsteljesítménye.”[3]

1957 utáni időszak építészete megint a modernizmus, előretörését hozta. Ennek a felívelő korszaknak alkotásai a Sport csónakház a Római parton (1958-59), a Lídó szálló és csónakház a Római parton (1959-62), a Salgótarjáni Karancs Szálló (1959-63), a budai várban a Tóth Árpád sétányon felépült lakóház (1961-63).

1962-ben a Magyar Iparművészeti Főiskolán a szilikátipari tanszéken építészeti és formatani előadásokat tartott. 1963-ban átmenetileg elhagyta a KÖZTI-t és 1966-ig a Budapesti Városépítési Tervező Intézetben (BUVÁTI), egy komplex osztályt vezetve dolgozott. Ebben az időben készült – a KÖZTI-ben elkezdett – Kazincbarcikai kórház (1962-69) és a Budapest, II. Gyorskocsi utca 22-24. sz. lakóház (1966-69)

1966-ban visszatért a KÖZTI-be, ahol a vári irodában csoportvezetőként dolgozott 1985-ig, nyugdíjazásáig. 1970-től egészen 1988-ig mesterként működött a FÉK-ben (Fiatal építészek Köre), majd a MÉSZ Mesteriskolájában. 1975-ben tervezi Makrisz Agamemnon[4] szobrászművésszel a Pécsi felszabadulási emlékművet, mely ma is áll. Ezen időszak legmarkánsabb és legjobb alkotása a Budapest, I. Szentháromság téri diplomata ház. – tervezés: 1976-77, kivitelezés: 1979-81 - Ma "Hotel Burg". KÖZTI-ben végzett munkásságának talán utolsó – nyugdíjazása előtti - állomása az ELTE TTK lágymányosi tömbjének, meghívásos pályázata a KÖZTI-ben. A pályázati terv alapján 1984-85-ben elkészülnek a kémiai tanszék épületének engedélyezési és kiviteli tervei. Az épület 1985-88 között megvalósul. Annak ellenére, hogy Jánossy ekkor már nyugdíjban volt, a tervezés Jánossy – Mányi név alatt futott.

A nyolcvanas években dr. Meggyesi Tamással Esztergom történeti városmagjának rekonstrukciós tervein dolgozott. Nyugdíjazása után már csak oktatói tevékenységet folytatott. 1998. szeptember 5-én hosszan tartó betegség után meghalt. Hamvait 1998. szeptember 17-én a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.[5]

Művei[szerkesztés]

Megvalósult épületek[szerkesztés]

  • 1948-1949. Hódmezővásárhely. Petőfi Kultúrház. Művelődési háza. (id. Janáky István munkatársaként)
  • 1949-1959. Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem. (Janáky István, Farkasdy Zoltán, Zalaváry Lajos munkatársaként). Több szakaszban kivitelezett munka.
  • 1950-1951. Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kollégiumi épületei
  • 1955. 1959. Gödöllői Agrártudományi Egyetem Víztornya. (munkatárs: Czebe István). Ma már használaton kívül.
  • 1958-1959. Budapest. Római part. Sport-csónakház.
  • 1959-1962. Budapest. Római part. Lídó szálló és Csónakház.. (munkatárs: Walkó Zoltán)
  • 1959-1963. Salgótarján városközpont. Karancs szálló. (munkatárs: Hrecska József).
  • 1961-1963. Budapest, I. Tóth Árpád sétány 27 lakóház (munkatárs: Hrecska József) A Budapest, I. Úri utca 38 barokk lakóház (helyreállította: Czagány István) Tóth Árpád utca frontján épült.
  • 1957-1969. Kazincbarcika 450 ágyas kórház és rendelőintézet. (munkatárs: Hrecska József)
  • 1958. Salgótarjáni stadion öltöző épülete. (munkatárs Czebe István).
  • 1964-1967. Karcag. 450 ágyas kórház. (a kazincbarcikai kórház tervéből adaptálta: Városy Péter).
  • 1966-1968. Budapest, II. Gyorskocsi utca 22-24. lakóház, földszintjén üzlettel. (munkatárs: Hrecska József).
  • 1967-1968. Budapest, XIII. Váci út 174 KÖJÁL laboratórium. (munkatársak: Bálint Jenő, Hrecska József).
  • 1965-1968. Budapest, XIII. Váci út – Bessenyei utca lakóépületek. (munkatárs: Bálint Jenő).
  • 1967-1968. Szekszárd. Csecsemőotthonok. (munkatárs: Händel Judit).
  • 1969. Balassagyarmati Kórház kazánház. (munkatárs: Laczkovics László).
  • 1968-1969. Balassagyarmat. 200 fős csecsemőotthon. (munkatárs: Händel Judit).
  • 1972-1973. Eger. Grónai utcai lakóépületek (munkatársak: Csomay Zsófia, Gereben Gábor, Román János).
  • 1971-1981. Budapest, I. Szentháromság tér 7–8. diplomata lakóház. (munkatárs: Laczkovics László). Ma Burg Hotel
  • 1984-1988. ELTE TTK lágymányosi tömb. (munkatárs: Mányi István). Jánossy nyugdíjazása után fejeződött be.

Tervezett épületek[szerkesztés]

  • 1953. Népstadion-vázlatterv. (Id. Janáky István és Rimanóczy Gyula munkatársaként).
  • 1952. Császár uszoda bővítése. (munkatárs: Czebe István) nyitott változat. Nem valósult meg.
  • 1953. Lakóházak az Árpád fejedelem útjára.
  • 1954. Szigetszentmiklós. Víztorony. Nem valósult meg.
  • 1957 Kazincbarcikai kórház tanulmányterve
  • 1957. Ankara (Törökország) Ishane Szálló tanulmányterv. (munkatársak: Janáky István, Mináry Olga, Zalaváry Lajos).
  • 1959-1961. Salgótarján városközpontja. Beépítési terv
  • 1967. Eger. Megyei Múzeum tanulmányterve.
  • 1967. Budapest. Császár uszoda bővítése fedett uszodával. (nem valósult meg).
  • 1968. Balassagyarmat kórházbővítés tanulmányterv.
  • 1968-1970. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum tanulmányterv. (munkatársak: Kobza László, Laczkovics László, Gereben Gábor).
  • 1971. Budapest, I. Szent György tér rendezési terve külügyminisztériummal. (munkatársak: Csomay Zsófia, Gereben Gábor, Laczkovics László, Román János). Nem valósult meg.
  • 1974. Budapest, I. Szent György tér rendezési terve, a HM. Épület helyén koncertházzal. Tanulmányterv.
  • 1974. Budavári Palota, Hunyadi-udvar rendezése. Tanulmányterv. Munkatárs: Kiss György, Thurszky Béla).
  • 1974 Budapest, 1000 ágyas HM. Kórház terve három változatban. (munkatárs: Makkai Géza, Mányi István, Hegedüs Péter, Panthó Gergely). Nem valósult meg
  • 1976. Békéscsaba városközpont tanulmányterve. (munkatárs: Hegedüs Péter).
  • 1986. Esztergom városrehabilitációs tanulmánya. (Meggyesi Tamás munkatársaként).

Tervpályázatok[szerkesztés]

  • 1948. Szent László kórház. (munkatárs: Farkasdy Zoltán, Éber György).
  • 1949. Sztálin téri (ma: Erzsébet téri) irodaház. I. díj.
  • 1950. Moszkvai kiállítási pavilon. III. díj.
  • 1951. Csepeli kultúrpalota. (munkatárs: Kékesi László). Megvétel.
  • 1953. Miskolci irodaház. (munkatárs: Kékesi László). III. díj.
  • 1953. Blaha Lujza téri metróállomás. (munkatárs: Janáky István, Farkasdy Zoltán, Zalaváry Lajos). ?. díj.
  • 1953. Ajka városközpont. I. díj.
  • 1954. Szigetszentmiklósi víztorony. I. díj.
  • 1954. Győri víztorony. Megvétel.
  • 1955. Budapest, XIII. rendelőintézet. (munkatárs: Farkasdy Zoltán). II. díj.
  • 1956. Előregyártott panelház. (munkatárs: Zajovics Jenő, Réfi Imre, Tóth József).
  • 1957. Óbudai városrendezés. (Janáky Istvánnal). Megvétel.
  • 1961. Kórházi műtőrészleg. (munkatársak: Hrecska József, Halmágyi Károly, Simon Ferenc, Pálfi Pál). Megvétel.
  • 1963. 250 ágyas idegkórház. (munkatársak: Hrecska József, Simon Gábor, Vély Róbert, Szőke Gábor, Pernye Edit). III. díj.
  • 1963. 240 férőhelyes csecsemőotthon. (munkatársak: Hrecska József, Vély Róbert, Simon Gábor, Szőke Gábor). II. díj.
  • 1965. Nemzeti Színház.
  • 1965. Tömbösített 60 férőhelyes bölcsőde és 100 férőhelyes óvoda két változatban. I. és II. díj.
  • 1965. 400 férőhelyes egészségügyi gyermekotthon. (munkatársak: Bálint Jenő, Biczó Tamás, Hrecska József, Hackl Tibor, Szőke Lajos, Vály Róbert). Megvétel.
  • 1965. Országos Testnevelési és Sport-egészségügyi Intézet új épülete. (munkatársakkal). Megvétel.
  • 1968. Előregyártott többszintes vázszerkezet. (munkatárs: Szajka László). V díj.
  • 1969. Bécs UNIDO-IAEA központ. (munkatársak: Kékesi László, Lichtenberger Endre, Szentirmay Sándor, Perényi György, Román János)
  • 1970. Területi vezető kórház. III. díj.
  • 1971. Székesfehérvár. Arany János utca 7. lakóház
  • 1972. Eger 400 ágyas kórház. (munkatárs: Makkai Géza, Mányi István, Panthó Gergely). II. díj.
  • 1974. Lágymányosi új egyetemi városrész. (munkatársak: Makkai Géza, Mányi István, Hegedüs Péter, Jánossy Péter, Pantó Gergely). Díjazott.
Makrisz Agamemnon: Niké (eredetileg: Felszabadulási emlékmű, vörösréz lemez, 1975, Pécs)

Emlékművek[szerkesztés]

Grafikai munkásság[szerkesztés]

Grafikai munkásságáról nincsenek adatok. Kiegészítésre szorul[10]

Képgaléria[szerkesztés]

Kitüntetései[szerkesztés]

  • 1965 Ybl Miklós-díj I. fokozata: „A salgótarjáni Karancs Szálló építészeti megoldásáért”
  • 1982 Ybl Miklós-díj életművéért, sokrétű építészi alkotó tevékenységéért, nagy hatású oktató-nevelő munkájáért
  • 1985 Állami Díj a Budai Vár rekonstrukciójának tervezésében és megvalósításában végzett több évtizedes kiemelkedő munkájáért
  • 1990 Magyar Iparművészeti Főiskola „címzetes egyetemi tanár”
  • 1992 A Magyar Művészeti Akadémia tagjává választják.
  • 1995 Budapestért díj
  • 1997 Honoris Causa[12] doktori fokozat a Budapesti Műszaki Egyetemen

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Bardon Alfréd egyetemi tanár
  2. Weiner Tibor
  3. Idézet Ferkai András: Jánossy György építőművész könyvéből
  4. Makrisz Agamemnon
  5. Emlékezés Jánossy Györgyre. A Farkaréti temetőben elhangzott megemlékezést Schrammel Imre DLA. keramikus művész a Magyar Iparművészeti Főiskola rektora mondta. (Magyar Építész Kamara évkönyve '98. 36-37. old.)
  6. Vedres Márk
  7. Vilt Tibor
  8. Somogyi József
  9. Vigh Tamás
  10. Kiállítás Jánossy György grafikáiból
  11. ^ a b Lánczi András engedélyével
  12. TISZTELETBELI DOKTOR
  • Ferkai András: Jánossy György építőművész (6BT Kiadó 2001)
  • Simon Magdolna: Jánossy György. (HIK. Kempelen Farkas digitális szakkönyvtár, ARTPORTAL).
  • MTA ADATLAP
  • Schéry Gábor: Évek, művek, alkotók. Ybl Miklós-díjasok és műveik 1953-1994. (ÉTK Kft. 1995).
  • Új Építészet: (1948/9. sz. 335-338. old.):
  • Építés Építészet: (1950/1. sz. 16-21. old.)
  • Magyar Építőművészet: (1952/1. sz. 14-19. old., 1953/1-2. sz. 19-40. old., 1953/7-8. sz. 229-235. old., 1953/11-12. sz. 338-345. old., 1954/4-6. sz. 112-113. old., 1955/1-2. sz. 28-29. old., 1955/11-12. sz. 367. old., 1956/4. sz. 118. old., 1958/1-3. sz. 15-21. és 38-45. old., 1962/2. sz. 22. old., 1962/6. sz. 4-5. old., 1963/1. sz. 4-7. old., 1964/3. sz. 2-12. és 41-43. old., 1965/1. sz. 8-19. old., 1966/1. sz. 2-6. old., 1966/3. sz. 52-53. old., 1967/2. sz. 2-9. old., 1968/2. sz. 2. old., 1968/5. sz. 17-21. old., 1969/1. sz. 21-23. old., 1969/3. sz. 6-8. old., 1970/2. sz. 8-16. és 34-41. old., 1971/2. sz. 2. old., 1975/2. sz. 2. old., 1983/1. sz. 32-41. old.)