Izzó-lakótelep

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Izzó-lakótelep egy kisebb, hozzávetőleg 2000 lakásból álló lakótelep Budapest északi részén, a IV. kerületben. Elnevezése nem hivatalos és sok térképen nem is szerepel, területe a kerület Újpest városrészéhez tartozik[1].

Az lakótelep második ütemének házai

Fekvése[szerkesztés]

A lakótelepet északról a Szilas-patak, azon túl pedig Káposztásmegyer, keletről és délről Újpest kertvárosa, nyugatról pedig a Megyeri temető határolja.

Története[szerkesztés]

A lakótelep elnevezése a Tungsram gyár korabeli nevéből, az Egyesült Izzóból ered. Az építés célja a közeli gyárban dolgozó több ezer ember lakhatási helyzetének javítása volt. A kivitelezés 1966-ban kezdődött. Az első ütemet 1975-ben a lakótelep nyugati részén, a Baross utca és a Káposztásmegyeri út közötti területen, gróf Károlyi István egykori majorságának helyén adták át.[2][3] A lakótelep Káposztásmegyerrel határos északi részén, a Szilas-patak mentén, az Ugró Gyula sor és az Erdősor út között pedig 1979-1985 között készültek el a második ütem házai.[4][5]

Épületek, lakások[szerkesztés]

Az első ütem során 4 és 5 szintes, a korszakra jellemző úgynevezett gázbeton- vagy kohósalaktégla házak épültek. A lakások túlnyomó része 49-56 négyzetméter közötti, 2 szobás, erkélyes, a fürdő és a WC külön helyiségben található. A fűtés ezekben a lakásokban még egyedileg, gázkonvektor készülékek segítségével történik. A második ütem során 4 és 11 szintes házak épültek, az akkor forradalminak számító alagútzsalus technológiával. Itt a jellemző lakásméret már a 63-69 négyzetméter, 2,5 szoba, nagy erkéllyel. Itt minden társasház saját gázkazánnal rendelkezik, a fűtés és a melegvíz előállítása így központilag történik.

Oktatási, nevelési intézmények[szerkesztés]

A lakótelep területén egy bölcsőde, két óvoda és egy általános iskola épült. Ezek közül jelenleg a Dalos óvoda és a Szűcs Sándor Általános Iskola működik, az egykor a Tungsram által üzemeltetett bölcsődét és óvodát lebontották.

Közlekedés[szerkesztés]

Autóval[szerkesztés]

A belváros felé az Erdősor út és a Baross utca, illetve részben a Sporttelep utca vezeti el a lakók által generált forgalmat. Észak felé az M0-s autóút pár perc alatt elérhető. A terület átmenő forgalma elenyésző.

Tömegközlekedéssel[szerkesztés]

A 3-as metró a telep minden pontjáról 10-15 perc alatt elérhető. Továbbá a városrész mindkét végét érinti éjszakai járat, a 914-es busz és a 930-as busz.

  • 20E: Káposztásmegyer, Szilas-patak – Keleti pályaudvar M
  • 30: Keleti pályaudvar M – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak
  • 96: Újpalota, Szentmihályi út – Újpest, Fóti út
  • 220: Újpest-központ M – Újpest, Erdősor út (a városrész feltáró járata)
  • 296: Újpalota, Szentmihályi út – Békásmegyer, Újmegyeri tér
  • 296A: Újpalota, Szentmihályi út – Káposztásmegyer, Szilas-patak

Fontosabb közterületek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az utcanévtáblákon szereplő városrész megnevezés alapján
  2. Újpesti Helytörténeti Értesítő, XVII. évfolyam 2. szám, 8.-9. oldal
  3. Újpest akkor és most. Szerk. Ádám Tamás és Bangha Katalin. Hozzáférés: 2020. február 18.  
  4. A budapesti lakótelepek összesítő táblázatai - Központi Statisztikai Hivatal, 2019
  5. Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:

Források[szerkesztés]