Ugrás a tartalomhoz

Izraeli–iráni háború

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Izraeli–iráni háború
Teherán izraeli bombázások után
Teherán izraeli bombázások után
Dátum2025. június 13. –
HelyszínIrán, Izrael, Ciszjordánia
Részben:
Irak, Jemen, Jordánia, Katar, Kuvait, Libanon, Szaúd-Arábia, Szíria
Eredménytűzszünet
CélokIrán atomprogramjának megakadályozása (hivatalos)
Szembenálló felek
 Izrael
 Egyesült Államok
Csak védelmileg:
 Katar
 Jordánia		 Irán
Hútik
Vezetők

Az izraeli–iráni háború 2025. június 13-án kezdődött, amikor Izrael Felkelő oroszlán hadművelet néven meglepetésszerű támadást indított Irán ellen, az ország több atomipari és katonai létesítményét bombázva.[1][2] A támadás keretében Izrael több magas rangú katonai vezetőt és iráni tudósokat is meggyilkolt,[3][4] és elpusztította Irán légvédelmének egy részét is.[5] válaszul Irán még aznap légi csapásokat indított izraeli célpontok ellenn Valódi Ígéret III. néven.[6][7][8][9] A háborúba június 22-én lépett be az Egyesült Államok.

A háborút az Irán és az Egyesült Államok és Izrael közötti évtizedes ellenségeskedés előzte meg; az Egyesült Államok az 1978-79-es forradalom óta sújtja Iránt különféle szankciókkal, Izrael pedig mindent elkövet Irán meggyengítéséért. Az izraeli titkosszolgálatok (gyakran amerikai segítséggel és közreműködéssel) iráni tudósokat és katonatiszteket (köztük Kászem Szolejmánit, a Forradalmi Gárda egyik parancsnokát, 2020. január 3-án) öltek meg, ipari létesítményeket szabotáltak. (Pl. Stuxnet)

A 2023. október 7-i gázai palesztin kitörés és rajtaütés nyomán kirobbant gázai háború során az ellenségeskedés közvetlen szembenállássá változott. Izrael elhúzódó háborúja a Gázai övezetben meggyengítette a Hamászt. 2024. április 1-én az izraeli hadsereg légiereje csapást mért az Irán damaszkuszi nagykövetsége konzuli szolgálatának otthont adó épületekre. Az izraeli támadásra válaszul 2024. április 13-án az iráni fegyveres erők kiterjedt légitámadást intéztek izraeli katonai célpontok ellen.

2024. július 31-én Teheránban megölték Iszmáíl Hanijet, a Hamász Politikai Irodájának vezetőjét, egyben a Hamász és Izrael közt zajló túszcsere-, és tűzszüneti tárgyalások palesztin vezetőjét. Hanijeh Irán hivatalos vendégeként érkezett Teheránba, hogy részt vegyen Irán új elnöke, Maszúd Peszeskján beiktatásán. 2024. szeptember huszonhetedikén egy nagy erejű izraeli bombatámadás megölte Haszan Naszr Alláhot, a Hezbollah főtitkárát és a szervezet több magas rangú tisztségviselőjét, valamint az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnokát. 2024. október elsején Irán kiterjedt rakétatámadást indított Izrael ellen, amit a fentebb említett izraeli támadásokra adott jogos válasznak nevezett.

2024. október 26-án Izrael Megbánás napjai hadművelet elnevezéssel támadást indított számos iráni célpont, továbbá iraki és szíriai célpontok ellen.

A 2025. júniusi izraeli támadás annak a két hónapos határidőnek a lejártakor történt, amelyet Donald Trump amerikai elnök szabott az iráni atomprogram megakadályozására létrehozandó egyezmény számára. Egy nappal a támadás előtt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) húsz éve először azt jelentette, hogy Irán nem tett eleget jelentési és együttműködési kötelezettségeinek.[10]

Az izraeli támadásokban több magas rangú iráni vezető is meghalt, közöttük a Forradalmi Gárda fontos tisztjei, legalább tíz tudós, illetve több, mint 200 iráni civil.[4][11][12][13][14][15] A bombázások kárt tettek a Natanz Nukleáris Intézetben(wd) és az ország uránátalakító létesítményében, de urándúsító telepeit nem érte.[16][17] Emellett eltaláltak egy rakétatároló telepet Tebriz közelében, illetve a Forradalmi Gárda intézményeit Teherán és Piranshahr mellett. Civil infrastruktúra is károsult.[16][17] Az első iráni ellentámadást több, mint száz rakétával hajtották végre, ez a szám a következő hullámokban tovább nőtt. Irán további száz drónt indított Izrael irányába az első napon.[7] Az izraeli kormány szerint az iráni támadások 24 embert öltek meg, akik mind civilek voltak.[18]

Történeti háttér

[szerkesztés]

Iránnak történelmi okok, a XIX. és XX. század eseményei okán feszült a viszonya a nyugati nagyhatalmakkal, elsősorban Nagy-Britanniával és az Amerikai Egyesült Államokkal, illetve azok szövetségesével, Izraellel az Iránt mint országot és az iráni népet ért sérelmek miatt.

Az ország a XIX. és XX. században az orosz-brit nagyhatalmi vetélkedés színtere volt. Az 1905 és 1911 közt zajló perzsa alkotmányos forradalomba mind az Orosz Birodalom, mind Nagy-Britannia beavatkozott. 1911 decemberében orosz csapatok oszlatták fel a madzslisz ülését. Azonban az 1906-ban elfogadott alkotmánnyal az ország elvileg alkotmányos monarchiává alakult, ha ez az ország kormányzásában a későbbiekben nem is mindig érvényesült.

1901-ben Mozaffar ad-Din sah 60 évre szóló olajkoncessziót adott a brit William Knox D'Arcynak. Irán a koncesszióért cserébe 20000 angol font készpénzt, az alapítandó olajtársaságban 20000 fontnyi értékű részvényt, a társaság éves nettó nyereségéből pedig 16 százalékot kapott. 1908-ban, Huzesztán tartományban indult meg a tényleges kitermelés. 1909 tavaszán megalakult az Anglo-Persian Oil Company (APOC) a talált iráni olaj kitermelésére.

1907-ben megszületett az angol-orosz egyezmény, amely Perzsiát/Iránt orosz és brit befolyási övezetre osztotta, az északi részeket orosz, a déli részeket és a Hormuzi-szoros környékét brit fennhatóság alá utalva, ezzel az országot gyakorlatilag gyarmatokra darabolva.

1914 nyarán a brit kormány 51 százalékos tulajdonrészt szerzett az APOC-ban, az általa kinevezett igazgatótanácsi tagok pedig vétójogot kaptak, azaz a brit kormány éremét tekintve államosította a céget.

Bár Perzsia hivatalosan nem vett rész az első világháborúban, annak eseményei mégis komoly hatással voltak az országra. Az oszmán török erőkkel az oroszok és britek által Irán területén vívott harcok okozta károk mellett az egyik komoly következmény az 1917 és 1919 közt tomboló perzsa éhínség, amely legalább kétmillió iráni életet, körülbelül az ország akkori népességének tíz százalékát követelte. Az éhínség és ellátási zavarok oka az orosz és brit katonaság tevékenysége, a gabona, a vágó- és igásállatok lefoglalása a két hadsereg céljaira, az ország olajkincsének és közlekedési rendszerének teljes alárendelése az orosz és brit háborús céloknak.[19] APOC a háború évei alatt nem fizette meg az iráni államnak az azt megillető osztalékokat és koncessziós díjakat sem.[20]

Mindez, és a Közel-Kelet felosztására tett olyan nagyhatalmi lépések, mint a Sykes–Picot-egyezmény, vagy a Balfour-nyilatkozat kiadása, amelyek felkeltették a Közel-Kelet népeinek bizalmatlanságát, erősítették nacionalizmusát ezt eredményezték Iránban is. Az első világháború után a britek megkísérelték állandósítani Irán feletti hatalmukat az angol-perzsa egyezmény 1919-es megkötésével, amely az országot gyakorlatilag brit protektorátussá tette volna, de az egyezményt a madzslisz nem hagyta jóvá, így az hivatalosan sosem lépett hatályba.[19]

A háború utáni években kormányválságok és puccsok követték egymást. Reza kán brit támogatással hajtott végre puccsot 1921 februárjának 20-án és 21-én. Reza az új kormány hadügyminisztere lett. Azonban a kormányválságok folytatódtak. Ahmad perzsa sah Rezát nevezte ki miniszterelnökké. A madzslisz 1925. október 31-én megfosztotta trónjától Ahmad sahot. Rezát a madzslisz 1925. december 12-én sahhá választotta. 1926. április 25-én, ünnepélyes keretek közt koronázták meg; ő lett Reza Pahlavi iráni sah. Hozzáfogott az ország modernizálásához, újratárgyalta az APOC olajkoncessziójának feltételeit (bár ez nem hozott nagy fordulatot, és az új egyezmény csak brit katonai nyomásra jött létre), hogy országának több bevételt hozzon olajvagyonának kitermelése. 1935-ben az ország nemzetközi hivatalos nevét Iránra változtatta. Hogy megakadályozza a korábbi orosz és brit függőséghez hasonló helyzet ismételt kialakulását, az angolok és szovjetek helyett más nyugati hatalmakkal, az Amerikai Egyesült Államokkal, Olaszországgal és Németországgal keresett kapcsolatot. Az iráni-német kulturális és gazdasági kapcsolatok virágzásnak indultak. A gazdasági kapcsolatok 1940-41-ben érték el csúcsukat; az összes iráni behozatal közel fele származott Németországból, az iráni kivitelnek pedig 42 százaléka irányult oda.

Irán a második világháborúban semleges maradt. Ennek ellenére 1941. augusztus 25-én a Szovjetunió és Nagy-Britannia hadüzenet nélkül megtámadta és megszállta az országot, a sahot száműzetésbe kényszerítve. A trónt fia, Mohammad Reza foglalhatta el. A brit-szovjet támadás megrázta a Közel-Kelet államait. A szovjet és brit diplomáciai képviseletek arról győzködték a Közel-Kelet országait, Törökországot, Egyiptomot, Afganisztánt, Szaúd-Arábiát, hogy a megszállás elkerülhetetlen volt.[21] Az ország orosz-brit megszállása csak 1946-ban ért véget.

1941 és 1953 közt Irán meglehetősen demokratikus állam volt. Az alkotmányos monarchiában számos politikai párt működött, a sajtóélet sokszínű volt, élénk kűzdelem zajlott a nacionalisták, iszlamisták, különféle baloldai mozgalmak közt. Azonban egyvalamiben szinte minden politikai párt megegyezett: ellenezték a külföldi, különösen a brit befolyást az országban. Irán 1945-ben alapító tagja lett a Népszövetséget váltó ENSZ-nek.

A második világháború után a britek visszaadták a Brit Palesztin Mandátumot az Egyesült Nemzetek Szervezetének, a kezelhetetlen politikai helyzetre hivatkozva. Az ENSZ 1947. május 15-én létrehozta az UNSCOP-ot (United Nations Special Committee on Palestine), hogy a bizottság vizsgálja meg a területen a zsidók és palesztin arabok közt kialakult polgárháborús helyzet rendezésének lehetőségeit. E bizottságnak tagja volt Irán is.[22] Irán a bizottság tagjaként ellenezte Palesztina felosztását, helyette kétnemzeti szövetségi államot javasolt. Mikor a kérdés az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése elé került ügydöntő szavazásra, Irán nemmel szavazott Palesztina felosztására. Az iráni népességben, amellett, hogy az ország lakosságának jelentős része arab, élt az iszlám összetartás érzése és a nyugati nagyhatalmakkal szembeni ellenszenv is, amit ekkor még a kormányzat is képviselt.

Iránban a világháború után egyre nagyobb súlyt kapott az olajkincs feletti rendelkezés kérdése, mivel az AIOC (az APOC új neve az ország hivatalos nevének Iránra változtatása után) még a meglévő, Irán számára meglehetősen kedvezőtlen szerződésben vállaltakat sem tartotta be, és Iránt az évtizedek során fontmilliárdokkal károsította meg.[20] Mivel a nézeteltérések rendezésére tett kísérletek kudarcba fulladtak, a madzslisz 1951. március 15-én törvényt fogadott el az olajipar államosításáról. Mohamed Moszadeg, az 1949-ben megalapított Iráni Nemzeti Front[23] színeiben 1951. április 28-án lett miniszterelnök. Az államosítási törvény nyomán létrejött a National Iranian Oil Company (NIOC). Bár az államosítás kapcsán elfogadott törvény előírta az államosított eszközök utáni kártérítés fizetését, a két fél (az AIOC és Irán) egymással szemben fennálló követeléseinek rendezését, és iráni olaj eddigi vásárlóinak további kiszolgálását, a vitát többszöri nekifutásra sem sikerült rendezni, ráadásul abba az APOC mellett a brit kormány és az Egyesült Államok is beavatkozott. A brit kormány hadihajókat küldött a Perzsa-öbölbe és Ábádán városának megszállásával fenyegetőzött. A brit kormány gazdasági szankciókat vetett ki Iránra, befagyasztotta az iráni pénzeszközöket, megtiltotta az Iránba irányuló exportot és az iráni áruk importját, megakadályozta az iráni olaj exportját és jogi és gazdasági ellenlépésekkel fenyegetett meg mindenkit, aki Irántól olajat próbált vásárolni.[20] Mivel a gazdasági nyomásgyakorlás nem járt sikerrel, a brit és amerikai kormány végül közös akcióval buktatta meg Moszadeget és kormányát. 1953-ban az MI6 és a CIA Ajax művelet néven szervezett államcsínyt Moszadeg megbuktatására. Az első kísérlet balul sült el; a Moszadeghez hű katonák értesítették őt a készülő puccsról, így 1953. augusztus 15-én a puccsisták sikertelenül próbálták letartóztatni őt. A sah Irakon át Olaszországba menekült. Végül második nekifutásra a hadsereg sahot támogató erőinek sikerült letartóztatni Moszadeget. A sah hazatért, az olajkitermelést és -kereskedelmet egy nemzetközi konzorcium vette át, amelyben brit, amerikai és francia olajvállalatok vitték a vezető szerepet. Irán az USA kliensállama lett. A sah erőszakkal számolt le az ellenzékkel, pártokat tiltott be, felszámolta a szabad sajtót. Az iráni kormányzat ezek után jó kapcsolatokat ápolt Izraellel. Irán ellátta Izraelt kőolajjal és olajtermékekkel, Izrael pedig fegyvereket és hadfelszerelést adott el Iránnak, izrali tanácsadók pedig segítették az iráni hadsereg és a SAVAK (a sah 1957-ben alapított államvédelmi hivatala és titkosrendőrsége) tagjainak kiképzésében.

Izrael 1967-ben a hatnapos háborúban megtámadta szomszédait, amire válaszul Egyiptom lezárta a Szuezi-csatornát, ami 1975-ig zárva is maradt. 1968-ban izraeli-iráni vegyesvállalatként kiépült a nagy teljesítményű Eilat-Askelón olajvezeték, amely iráni olajat szállított a Földközi-tengerre, elkerülve a Szuezi-csatornát.

Azonban a sah Amerika- és Izrael-barát rezsimje nem tükrözte a nép többségének álláspontját. Ruholláh Homeini a sah rendszere iszlamista ellenzékének egyik vezéralakjaként már a '60-as években azzal vádolta a sahot, hogy az lehetővé tette, hogy Izrael teljeskörűen beférkőzzön Irán gazdasági, katonai és politikai ügyeibe. Szerinte a sah Izraellel és USA-val kialakított kapcsolata sértette az iszlám alapelveit és veszélybe sodorta Irán függetlenségét, nemzeti értékeit és integritását. Az Egyesült Államokat nagy sátánnak nevezte, mert a fő fenyegetést jelentette Irán iszlám karakterére és függetlenségére, Izraelt kis sátánnak, mert iszlám földek jogtalan megszállója, Palesztina muzulmán népének elnyomója és az Egyesült Államok Közel-Kelettel kapcsolatos döntéseinek irányítója. Az utca embere sem lelkesedett az izraeli-iráni kapcsolatokért, ami kiderült az Ázsia-kupa 1968-as teheráni Irán-Izrael döntőjét és az 1974-es Ázsia-játékok Irán-Izrael labdarúgó döntőjét kisérő eseményekből.[24]

A sah uralmának az iráni forradalom vetett véget 1978-79-ben. A forradalom nyomán az iráni-amerikai és iráni-izraeli viszony is ellenségessé vált. Az Egyesült Államok gazdasági eszközökkel próbálta megfojtani az új rendszert és újabb és újabb szankciókat vezetett be Irán ellen.[25]

1980 szeptemberében Irak amerikai jóváhagyással és Szaúd-arábiai támogatással megtámadta Iránt. A hosszan elhúzódó háborúba az Egyesült Államok és európai szövetségesei tevőlegesen is beavatkoztak, miután nyilvánvalóvá vált, hogy Irak képtelen legyőzni Iránt.[25][26] Az iraki hadsereg tömegpusztító fegyvereket vetett be Irán ellen, de ezt az Egyesült Álamok és nyugati szövetségesei elmulasztották elítélni. Az iraki erők által bevetett vegyi fegyverek előállításban amerikai és európai cégek is közreműködtek.[26]

2010 és 2020 közt öt vezető iráni tudóst öltek meg merényletekben Irán területén. A gyilkosságokat senki nem vállalta egyértelműen magára, de Irán Izraelt és az USA-t vádolta a támadásokkal.[27][28][29][30][31][32]

Közös izraeli-amerikai akcióban ölték meg Bagdadban Kászem Szolejmánit, a Forradalmi Gárda egyik parancsnokát, 2020. január 3-án. A támadásban életét vesztette Abu Mahdi al-Muhandisz, az iraki Kataib Hezbollah parancsnoka is.[33] A gyilkosságra válaszul Irán Szolejmáni vértanú hadművelet néven indított válaszcsapást 2020. január nyolcadikán iraki amerikai katonai bázisok ellen. Azonban a támadásról az iráni kormány előzetesen értesítette az iraki kormányt, hogy az amerikai haderők felkészülhessenek a csapásra.[34]

A konfliktus 2024-ig nem fajult nyílt háborúskodássá. 2024. április 1-én az izraeli hadsereg légiereje csapást mért az Irán damaszkuszi nagykövetsége konzuli szolgálatának otthont adó épületekre.[35][36][37]

Az izraeli támadásra válaszul 2024. április 13-án az iráni fegyveres erők kiterjedt légitámadást intéztek izraeli katonai célpontok ellen.[38] A támadás során Irán több száz rakétát és robotrepülőgépet indított izraeli katonai támaszpontok felé.[39]

Bár Izraelt az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Jordánia fegyveres erői is segítették a rakéták és robotrepülők elfogásában, egy részük így is célba ért, kisebb károkat okozva az izraeli hadsereg nevatimi katonai repülőterén.[40][41][42]

2024. július 31-én Teheránban megölték Iszmáíl Hanijet, a Hamász Politikai Irodájának vezetőjét, egyben a Hamász és Izrael közt zajló túszcsere-, és tűzszüneti tárgyalások palesztin vezetőjét. Hanijeh Irán hivatalos vendégeként érkezett Teheránba, hogy részt vegyen Irán új elnöke, Maszúd Peszeskján beiktatásán.[43]

2024. szeptember huszonhetedikén egy nagy erejű izraeli bombatámadás[44] megölte Haszan Naszr Alláhot, a Hezbollah főtitkárát és a szervezet több magas rangú tisztségviselőjét, valamint az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnokát.[45][46]

2024. október elsején Irán Valódi Ígéret II. elnevezéssel kiterjedt rakétatámadást indított Izrael ellen, amit a fentebb említett izraeli támadásokra adott jogos válasznak nevezett.[47][48] A támadás során számos találat érte többek közt a Nevatim katonai repülőteret és a Tel Nof katonai repülőteret is. Az iráni rakéták elfogásában az áprilisi támadáshoz hasomlóan aktív részt vállalt az Egyesült Államok, Jordánia, Franciaország és az Egyesült Királyság hadereje is.[49]

2024. október 26-án Izrael Megbánás napjai hadművelet elnevezéssel támadást indított számos iráni célpont, továbbá iraki és szíriai célpontok ellen. Hogy az izraeli támadás pontosan milyen eredményekkel járt, azt nem tudhatjuk, mivel az IDF szokásával ellentétben nem hozott nyilvánosságra videofelvételeket a támadásokról. Az izraeli kormány és hadsereg közlése szerint a támadás elpusztította az iráni légvédelem erőinek jelentős részét.


Bombázások

[szerkesztés]
Dátum  Izrael –  Egyesült Államok  Irán – Hútik
O. Célpont F. O. Célpont F.
2025. június 13. Izrael Katonai és nukleáris stratégiai pontok [50][51] Irán Katonai célpontok [52]
Izrael Irán légvédelme, bombázói [5][53]
Izrael Katonai vezetők, atomtudósok [54][55] Jeruzsálem (sikertelen, Ciszjordániát érte) [56]
Izrael Tebrizi nemzetközi repülőtér [57] Irán Katonai bázis Tel-Avivban [58][59]
Izrael Hamadán légitámaszpont, Pársin katonai bázis [60][61]
2025. június 14. Izrael Mehrabad nemzetközi repülőtér, Teherán [62] Irán Többségben sikertelen támadások [63]
Izrael Iszfahán [64]
Izrael Földalatti rakétatároló Irán nyugati részén [65] Irán Izrael északi része [66]
Izrael Olajföldek és gázfinomító Busehr tartományban [67][68] Irán Olajfinomító [69]
Izrael Katonai célpontok Teheránban [70]
2025. június 15. Izrael Irán Igazságügyi Minisztériuma [71] Irán Bat Jam, Tel-Aviv, Rehovot [72]
Izrael Meshedi nemzetközi repülőtér [73]
Izrael Irán Külügyminisztériuma [74] Irán Élettudományi kutatóközpont [75][76]
Izrael Kormány-, és nukleáris célpontok [77][78]
2025. június 16. Izrael A Kudsz Erők központja [79] Irán Civil infrastuktúra [80]
Izrael Kormány-, és nukleáris célpontok [81][82] Irán Olajfinomító Haifában [83]
Izrael Rakétaindítók Irán nyugati részén [84]
2025. június 17. Izrael Katonai célpontok Irán nyugati részén [85][86] Irán Tel-Aviv [87]
Izrael Lakóépület Teheránban [88] Irán Katonai hírszerzési központ, Moszad műveleti központ [89]
Izrael Rakétaindítók Irán nyugati részén [90]
2025. június 18. Izrael Teheráni gyárak [91] Irán Egy sikertelen indítás Tel-Aviv felé [92]
Izrael Nukleáris centrifuga-gyár [93][94]
Izrael Teheráni belbiztonsági központ [95][96]
Izrael Iráni Vöröskereszt [97]
Izrael Katonai célpontok Irán nyugati részén [98]
Izrael Teheráni stratégiai célpontok [99]
2025. június 19. Izrael Katonai célpontok, gyárak [100] Irán Célpontok dél-Izraelben [101]
Irán Kórház dél-Izraelben [102]
Izrael Atomfegyvergyártó létesítmény Natanzban [103] Irán Célpontok Izrael központi részén [104][105]
Izrael Az IR–40 reaktor elszigetelési épülete Irán Technológiai park (sikertelen, a Soroka Egészségügyi Központot érte) [106]
Irán Izrael északi része [107]
2025. június 20. Izrael Katonai célpontok, minisztériumok, tudósok [108][109][110] Irán Beér-Seva [111]
Izrael Katonai bázis, lakóépületek [112] Irán Haifa, Izrael déli része [113]
Izrael Katonai célpontok Irán nyugati és központi részén [114] Irán Beér-Seva, Jeruzsálem, Tel-Aviv [114][115]
2025. június 21. Izrael Nukleáris célpontok Iszfahánban [116] Irán Tel-Aviv, Holon [117][118]
Izrael A Forradalmi Gárda parancsnokai, tudós [119][120]
Izrael Iráni kiberrendőrség [121]
Izrael Katonai célpontok Ahvázban [122] Irán Bét-Seán [123]
Izrael F–14-ek [124]
2025. június 22. Amerikai Egyesült Államok Az Egyesült Államok belép a háborúba
Amerikai Egyesült Államok Három nukleáris célpont [125][126] Irán Tel-Aviv, Haifa [127]
Izrael Teherán, fegyvergyárak [128]
Izrael Iszfahán, Bandar Lengeh [129] Irán Ben-Gurion nemzetközi repülőtér [127]
Izrael Erőmű, katonai célpontok Jazd városában [130]
2025. június 23. Izrael Repülőterek országszerte [131][132] Irán Dél-Izrael áramellátása [133]
Izrael Teherán Irán Amerikai légitámaszpont Katar Dohában [134]
2025. június 24. Izrael A Baszidzs tagjai, tudósok [135] Irán Irak Iraki katonai bázisok [136][137]
Izrael Teherán, radarrendszer [138]
Izrael Teherán [139][140] Irán Izrael északi része [141]

Az Egyesült Államok belépése

[szerkesztés]
Donald Trump amerikai elnök (jobbra) és JD Vance alelnök a Fehér Ház válságszobájában, az első bombázás estéjén

A háború tervezésében a kezdetektől résztvevő, az iráni válaszcsapások kivédésében tevőlegesen közreműködő Egyesült Államok június 22-én támadó félként is belépett Izrael háborújába, és B-2-es nehézbombázókat küldött három iráni nukleáris létesítmény, Fordo, Natanz és Iszfahán elleni csapásmérésre.[142][143]

Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai hadsereg megsemmisítette Irán „létfontosságú urándúsító létesítményeit”. „Iránnak most a béke útját kell választania, különben az országot még nagyobb pusztítás fenyegeti” – nyilatkozta Trump a Fehér Házban. Óva intette Iránt az Egyesült Államok elleni megtorlástól, mondván, hogy választania kell a „béke vagy a tragédia” között.[144]

Emmanuel Macron szerint az Irán elleni amerikai támadásoknak nem volt jogi háttere.[145]

Nemzetközi reakciók

[szerkesztés]

Izrael támadását a nemzetközi jog megsértésére hivatkozva külföldön széles körben elítélték,[146][147] amivel több ország (köztük Bolívia,[148] Brazília,[149] Kína, Kuba,[148] Oroszország és Dél-Afrika[150]) is egyetértett. Az arab világ nagy része elítélte az izraeli támadást,[151][152] míg Németország és az Egyesült Államok Izrael mögé állt.[153][154] Több nyugati vezető politikusnak is az volt a véleménye, hogy Iránnak nem szabad atomfegyver kifejlesztésére lépéseket tennie, de elítélték az erőszakot és felszólították mindkét országot, hogy fejezzék be a háborút.[155][156] Az Egyesült Nemzetek Szervezete szintén arra kérte a feleket, hogy állítsák le támadásaikat.[157] Trump gondolkozott a háborúba való belépésen,[158] míg Izrael védelmi minisztere megfenyegette Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Hámeneit.[159][160]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Gordon, Michael R.: In Twist, U.S. Diplomacy Served as Cover for Israeli Surprise Attack (amerikai angol nyelven). WSJ. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  2. ↑ Israel-Iran: How did latest conflict start and where could it lead? (brit angol nyelven). www.bbc.com, 2025. június 19. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  3. ↑ Who has been targeted in Israeli strikes on Iran - and what key infrastructure has been hit? (angol nyelven). Sky News. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  4. ↑ a b Haldevang, Max de. „The Iranian generals and scientists killed by Israel’s offensive”, Financial Times, 2025. június 18. (Hozzáférés: 2025. június 20.) 
  5. ↑ a b Report: Mossad carried out covert sabotage operations against Iranian air defenses, long-range missiles (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  6. ↑ Woman killed, 13 people hurt, after Iranian missile hits home in Tamra, near Haifa (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  7. ↑ a b Iran launches missiles at Israel, and some hit Tel Aviv, as Israel attacks Iranian nuclear sites and commanders - CBS News (amerikai angol nyelven). www.cbsnews.com, 2025. június 14. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  8. ↑ „Sirens sound in Tel Aviv and Jerusalem, explosions heard at Tehran airport – as it happened”, the Guardian, 2025. június 14. (Hozzáférés: 2025. június 20.) (brit angol nyelvű) 
  9. ↑ Hundreds reported dead as Israel and Iran trade strikes for a third day (angol nyelven). France 24, 2025. június 15. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  10. ↑ Murphy, Francois. „IAEA board declares Iran in breach of non-proliferation obligations”, Reuters, 2025. június 12. (Hozzáférés: 2025. június 20.) (angol nyelvű) 
  11. ↑ „Iran's state TV footage shows residential building in Tehran damaged by Israeli strike” (angol nyelven). (Hozzáférés: 2025. június 20.) 
  12. ↑ „Explosions and Buzzing Drones Heard as Israel and Iran Exchange New Wave of Attacks”, The New York Times, 2025. június 13. (Hozzáférés: 2025. június 20.) (amerikai angol nyelvű) 
  13. ↑ In Iran, grief for civilian casualties but little pity for commanders (brit angol nyelven). www.bbc.com, 2025. június 13. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  14. ↑ Hafezi, Parisa. „Iranians flee capital for safety as Israeli airstrikes intensify”, Reuters, 2025. június 16. (Hozzáférés: 2025. június 20.) (angol nyelvű) 
  15. ↑ 224 killed since Israel attacks began, over 90% civilians: Iran's health ministry (angol nyelven). India Today, 2025. június 16. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  16. ↑ a b Satellite imagery reveals damage to key Iran nuclear sites (brit angol nyelven). www.bbc.com, 2025. június 15. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  17. ↑ a b Picheta, Rob: Israel attacked three key Iranian nuclear facilities. Did it strike a decisive blow? (angol nyelven). CNN, 2025. június 14. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  18. ↑ „Iranian state broadcaster hit as Iran urges Trump to make Israel halt war”, Reuters, 2025. június 16. (Hozzáférés: 2025. június 20.) (angol nyelvű) 
  19. ↑ a b Ferwagner Péter Ákos: A perzsa–oszmán határvidék mint első világháborús konfliktuszóna Mediterrán Világ 50., 42-63.
  20. ↑ a b c NATIONALIZATION OF THE IRANIAN OIL INDUSTRY - AN OUTLINE OF ITS ORIGIN AND ISSUES https://documents1.worldbank.org/curated/en/740191468044072105/pdf/759760WP0Box370Iranian0Oil0Industry.pdf Világbank 1952
  21. ↑ Nikolay A. Kozhanov: The Pretexts and Reasons for the Allied Invasion of Iran in 1941 https://www-jstor-org.wikipedialibrary.idm.oclc.org/stable/pdf/23266442.pdf?refreqid=fastly-default%3Aa91a357dfe263e2d5c53a4afe31f3933&ab_segments=&initiator=&acceptTC=1 Iranian Studies Vol. 45, number 4, July 2012
  22. ↑ A/RES/106 (S-1) Special Committee on Palestine https://docs.un.org/en/A/RES/106%20(S-1)
  23. ↑ Mehrzad, Boroujerdi. Postrevolutionary Iran: A Political Handbook. Syracuse University Press, 342. o.. ISBN 978-0815635741 
  24. ↑ Or Hareuveny, Yehuda U. Blanga: The 1974 Asian Games in Tehran: Israel’s final countdown ISRAEL AFFAIRS 2023, VOL. 29, NO. 3, 529–556
  25. ↑ a b szerk.: Stuart Davis, Immanuel Ness: Sanctions as War. Brill (2022. július 15.). ISBN 978-90-04-50119-5 
  26. ↑ a b Brandon Liu: U.S. Involvement in the 1980s Iran-Iraq War: America’s Haphazard Extension of Gulf Insecurity https://yris.yira.org/column/u-s-involvement-in-the-1980s-iran-iraq-war-americas-haphazard-extension-of-gulf-insecurity/ The Yale Review of International Studies
  27. ↑ „Who Assassinated an Iranian Nuclear Scientist? Israel Isn't Telling”, Time, 2012. január 13.. [2016. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. február 14.) 
  28. ↑ „Iran's nuclear scientists are not being assassinated. They are being murdered”, The Guardian , 2012. január 12.. [2016. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. február 7.) 
  29. ↑ „Iran: timeline of attacks”, The Guardian , 2012. január 12.. [2016. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. február 7.) 
  30. ↑ „Un scientifique iranien lié au nucléaire tué à Téhéran”, 2012. január 11. 
  31. ↑ „Mohsen Fakhrizadeh, Iran's top nuclear scientist, assassinated near Tehran”, BBC News, 2020. november 27.. [2020. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. november 27.) (brit angol nyelvű) 
  32. ↑ „Iran scientist linked to military nuclear program killed”, AP News, 2020. november 27.. [2020. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. november 27.) 
  33. ↑ Abu Mahdi al-Muhandis: Iraqi killed in US strike was key militia figure. theguardian , 2020. január 3.
  34. ↑ Aboulenein, Ahmed. „Iraqi PM received word from Iran about missile attack”, Reuters, 2020. január 8. (Hozzáférés: 2020. január 8.) (angol nyelvű) 
  35. ↑ „Miscalculation Led to Escalation in Clash Between Israel and Iran”, The New York Times, 2024. április 17.. [2024. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. április 23.) (amerikai angol nyelvű) 
  36. ↑ „Israel accused of deadly strike on Iranian consulate in Syria”, BBC News, 2024. április 1.. [2024. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. április 1.) 
  37. ↑ „Iran vows response after strike it blames on Israel demolishes consulate in Syria”, ABC News, 2024. április 1.. [2024. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. április 2.) (amerikai angol nyelvű) 
  38. ↑ حمله چهاروجهی و پیچیده ایران به اسرائیل – تسنیم. خبرگزاری تسنیم | Tasnim News Agency . [2024. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. április 14.)
  39. ↑ „Mapping the wide-scale Iranian drone and missile attacks”, Washington Post , 2024. április 14.. [2024. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. április 14.) (angol nyelvű) 
  40. ↑ „What was in wave of Iranian attacks and how were they thwarted?”, BBC, 2024. április 14.. [2024. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. április 14.) (brit angol nyelvű) 
  41. ↑ Nevatim base sustains minor damage following hit (angol nyelven). The Jerusalem Post , 2024. április 14. [2024. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. április 14.)
  42. ↑ „Iran and Israel's shadow war explodes into the open”, The Economist . [2024. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. április 14.) 
  43. ↑ Hamas says leader killed in Israel strike in Iran (angol nyelven). France 24 , 2024. július 31. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
  44. ↑ „Israel Tracked Nasrallah for Months Before Assassination, Officials Say”, The New York Times, 2024. szeptember 28. 
  45. ↑ Hezbollah Confirms Leader Nasrallah's Death (amerikai angol nyelven). Barron's . (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  46. ↑ Hezbollah confirms its leader Hassan Nasrallah was killed in an Israeli airstrike (angol nyelven). AP News , 2024. szeptember 28. [2024. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  47. ↑ Schneider, Tal. „How effective was Iran's attack? The Israeli public doesn't have the full picture”, The Times of Israel, 2024. október 6.. [2024. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. október 6.) 
  48. ↑ „Live Updates: Iran Launches Missiles at Israel, Israeli Military Says”, The New York Times, 2024. október 1.. [2024. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. október 1.) 
  49. ↑ Entre Israël et l’Iran, la crainte d’une guerre régionale https://www.lemonde.fr/international/article/2024/10/02/entre-israel-et-l-iran-la-crainte-d-une-guerre-regionale_6341552_3210.html
  50. ↑ IDF strikes Iran nuclear targets, military commanders | The Jerusalem Post (angol nyelven). The Jerusalem Post | JPost.com, 2025. június 13. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  51. ↑ IDF: 200 aircraft involved in opening strikes on Iran, with several top officials killed (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  52. ↑ Updates: Iran hits Israel with air strikes after nuclear site attacks (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2025. június 21.)
  53. ↑ Mossad set up drone base in Iran; UAVs were activated overnight to strike surface-to-surface missile launchers aimed at Israel (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  54. ↑ „Explosions and Buzzing Drones Heard as Israel and Iran Exchange New Wave of Attacks”, The New York Times, 2025. június 13. (Hozzáférés: 2025. június 20.) (amerikai angol nyelvű) 
  55. ↑ Israel attacks targets across Tehran as Trump says peace 'will happen soon' (angol nyelven). www.iranintl.com, 2025. június 15. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  56. ↑ „Israel says missile launched from Yemen fell in Hebron; at least 5 Palestinians hurt”, The Straits Times, 2025. június 14. (Hozzáférés: 2025. június 22.) (angol nyelvű) 
  57. ↑ Agencies: Iran reports fresh explosions in Tabriz; adviser to Khamenei said injured in early strikes (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  58. ↑ „Iran-Israel: Netanyahu calls on Iranians to ‘rise up’”, The Telegraph, 2025. június 13. (Hozzáférés: 2025. június 21.) (brit angol nyelvű) 
  59. ↑ (2025. június 14.) „See moment projectile strikes near key military facility in Tel Aviv | CNN” (angol nyelven). (Hozzáférés: 2025. június 21.) 
  60. ↑ Loud explosion reported near Noje airbase in Hamadan (angol nyelven). Apa.az. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  61. ↑ Parchin military site, Nojeh airbase hit by Israeli missiles (angol nyelven). www.iranintl.com, 2025. június 13. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  62. ↑ Blast reported at Tehran’s Mehrabad Airport; 2 projectiles said to hit area (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  63. ↑ Iran fired some 200 ballistic missiles at Israel in several barrages since last night, IDF says (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 21.)
  64. ↑ Israeli airstrikes continue in Tehran and Isfahan, videos show (angol nyelven). www.iranintl.com, 2025. június 14. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  65. ↑ IDF spokesperson: Israel bombed underground Iranian facility storing dozens of missiles (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  66. ↑ Fabian, Emanuel: 4 women – mother, 2 daughters and a sister-in-law – killed by Iranian missile near Haifa (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 21.)
  67. ↑ Iran says Israel has attacked two gas field (brit angol nyelven). BBC News. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  68. ↑ Iran's biggest gas refinery still on fire despite official denial (angol nyelven). www.iranintl.com, 2025. június 14. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  69. ↑ Oil depot Tehran and Haifa oil refinery targeted in attacks (brit angol nyelven). BBC News. (Hozzáférés: 2025. június 21.)
  70. ↑ Israel and Iran trade fire – what you need to know (brit angol nyelven). BBC News. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  71. ↑ Video shows smoke rising from Iranian Ministry of Justice (brit angol nyelven). BBC News. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  72. ↑ Initial reports indicate impacts in Bat Yam, Rehovot, Ramat Gan from Iran missiles (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 21.)
  73. ↑ In ‘most distant strike,’ Israeli Air Force bombs Iranian plane at Mashhad Airport in northeast Iran (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  74. ↑ Israeli attack targets an Iranian Foreign Ministry building. www.aa.com.tr. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  75. ↑ Fassihi, Farnaz, Francesca. „Israel Bombards Tehran, Setting Oil Facilities Ablaze”, The New York Times, 2025. június 14. (Hozzáférés: 2025. június 21.) (amerikai angol nyelvű) 
  76. ↑ From heart tissue to DNA samples, Weizmann scientists mourn work vaporized in Iran attack (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 21.)
  77. ↑ CAR BOMBS DETONATE NEAR TEHRAN GOVERNMENT BUILDINGS (angol nyelven). iranwire.com. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  78. ↑ Eichner, Itamar. „Multiple car bombs rock Tehran, Iranian reports say nuclear scientists killed”, Ynetnews, 2025. június 15. (Hozzáférés: 2025. június 20.) (angol nyelvű) 
  79. ↑ IDF says it hit Quds Force command centers in Tehran (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  80. ↑ June 16: Sirens sound across country after IRGC vows to strike Israel ‘without interruption’ (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 21.)
  81. ↑ Loud explosions reported near Iran’s Fordo nuclear facility (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  82. ↑ Israeli strikes reported in Parchin, where nuke research site was said to be destroyed in October (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  83. ↑ Iranian Strike Forces Partial Shutdown of Haifa Oil Refinery (amerikai angol nyelven). WSJ. (Hozzáférés: 2025. június 21.)
  84. ↑ IDF says it’s attacking missile launchers in western Iran (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  85. ↑ Israel launches ‘extensive strikes’ on west Iran (angol nyelven). Al Arabiya English, 2025. június 17. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  86. ↑ Rogoway, Tyler: Iranian F-14 'Persian Tomcats' Obliterated In Israeli Airstrike (amerikai angol nyelven). The War Zone, 2025. június 16. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  87. ↑ June 17, 2025 – Israel-Iran conflict (angol nyelven). CNN, 2025. június 17. (Hozzáférés: 2025. június 21.)
  88. ↑ Three people pulled alive from rubble in Tehran. Al Jazeera English. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  89. ↑ Magee, Zaheena Rasheed,Kevin Doyle,John Power,Usaid Siddiqui,Stephen Quillen,Ali Harb,Caolán: Iran's IRGC says it targeted Israeli army centre, Mossad operations hub (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2025. június 21.)
  90. ↑ Israeli jets complete wave of airstrikes on Iranian missile launchers, says IDF (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  91. ↑ Holland, Steve, Alexander. „Trump keeps world guessing about US military action against Iran”, Reuters, 2025. június 19. (Hozzáférés: 2025. június 22.) (angol nyelvű) 
  92. ↑ Latest Iranian attack consisted of just one missile that was intercepted (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  93. ↑ June 18, 2025 – Israel-Iran conflict (angol nyelven). CNN, 2025. június 17. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  94. ↑ IAEA confirms Israel hit two centrifuge production sites in Iran overnight (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  95. ↑ Staff, ToI: IDF conducts fresh strikes in area of Tehran (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  96. ↑ Katz says latest Tehran strike destroyed Iran internal security HQ (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  97. ↑ Israeli strike hits Iranian Red Crescent building in Tehran, Iranian media say (angol nyelven). www.iranintl.com, 2025. június 18. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  98. ↑ IAF continues to strike Tehran, targeting police HQ and centrifuge production sites (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  99. ↑ IDF says jets hit 20 nuclear and weapons production sites in Tehran (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  100. ↑ IDF hits Iran’s Arak reactor, nuclear weapons development site, dozens of other targets (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  101. ↑ Missiles hit Tel Aviv, Ramat Gan and Holon (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  102. ↑ „Israeli military issues evacuation warning – as it happened”, the Guardian, 2025. június 20. (Hozzáférés: 2025. június 22.) (brit angol nyelvű) 
  103. ↑ Israel strikes unfinished Arak heavy water reactor in Iran (brit angol nyelven). www.bbc.com, 2025. június 19. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  104. ↑ Iranian missile with cluster warhead scattered bombs in central Israel, IDF says (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  105. ↑ Trevithick, Joseph: Iran Just Used Ballistic Missiles With Cluster Warheads To Strike Israel (amerikai angol nyelven). The War Zone, 2025. június 19. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  106. ↑ AP: Soroka spokesperson says hospital suffered ‘extensive damage,’ people wounded (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  107. ↑ No reports of injuries after Iran fires at least 10 missiles at northern Israel (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  108. ↑ „Israel says it hit dozens of military targets in Iran, including nuclear research site”, Reuters, 2025. június 20. (Hozzáférés: 2025. június 22.) (angol nyelvű) 
  109. ↑ June 20, 2025 – Israel-Iran conflict (angol nyelven). CNN, 2025. június 20. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  110. ↑ Nuclear scientist killed in Israeli strike on Tehran: Israeli media (angol nyelven). Al Arabiya English, 2025. június 20. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  111. ↑ Fabian, Emanuel: For second day in row, Iran missile hits Beersheba, damaging buildings, wounding 7 (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  112. ↑ Adler, Alastair McCready,Jillian Kestler-D'Amours,Erin Hale,Tim Hume,Urooba Jamal,Ted Regencia,Nils: Iran says it’s ready for nuclear talks when ‘Israeli aggression stops’ (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  113. ↑ Some 25 missiles launched in latest Iranian barrage, IDF says (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  114. ↑ a b Iran says it’s ready for nuclear talks when ‘Israeli aggression stops’ (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  115. ↑ Footage indicates Iran used cluster bomb in Beersheba strike (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  116. ↑ Israel targets Isfahan nuclear site, Qom — Iranian media – DW – 06/21/2025 (angol nyelven). dw.com. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  117. ↑ Israel-Iran updates: Israel prepared for ‘long campaign’ against Iran (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  118. ↑ June 20, 2025 – Israel-Iran conflict (angol nyelven). CNN, 2025. június 20. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  119. ↑ Israel says 2 Revolutionary Guard commanders killed – DW – 06/21/2025 (angol nyelven). dw.com. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  120. ↑ Iranian media says nuclear scientist Isar Tabatabai-Qamsheh killed in Israeli strike (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  121. ↑ Tehran cyber police building damaged amid ongoing Israeli strikes (angol nyelven). www.iranintl.com, 2025. június 21. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  122. ↑ IDF says missile launcher storage facility among targets hit in latest Iran strikes (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  123. ↑ IDF strikes in Iran target drones, F-14 jets and missiles; UAV hits home in Beit She’an (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  124. ↑ IDF spokesman says three Iranian F-14 fighter jets destroyed in latest strikes (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  125. ↑ „Trump Claims Success After Bombing Key Iran Nuclear Sites”, The New York Times, 2025. június 21. (Hozzáférés: 2025. június 22.) (amerikai angol nyelvű) 
  126. ↑ null. „Update from Farnaz Fassihi”, The New York Times, 2025. június 22. (Hozzáférés: 2025. június 22.) (amerikai angol nyelvű) 
  127. ↑ a b US BOMBS IRAN NUCLEAR SITES; IRAN FIRES MISSILES AT ISRAEL (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  128. ↑ „2 F-5 jets downed, key military sites hit: Israel gives 24-hour recap; shares video of strikes on Iran”, The Times of India, 2025. június 22. (Hozzáférés: 2025. június 22.) 
  129. ↑ „Reports: Powerful explosions heard in central and northern Tehran”, Ynetnews, 2025. június 21. (Hozzáférés: 2025. június 22.) (angol nyelvű) 
  130. ↑ Explosions heard in Bushehr, home to Iran’s only nuclear power plant (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  131. ↑ Israel hits Basij HQ in Tehran, kills hundreds of IRGC fighters in Iran | The Jerusalem Post (angol nyelven). The Jerusalem Post | JPost.com, 2025. június 23. (Hozzáférés: 2025. június 23.)
  132. ↑ Fabian, Emanuel: In Tehran, IDF strikes IRGC sites, gate of Evin Prison, ‘Destruction of Israel’ clock (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 23.)
  133. ↑ Fabian, Emanuel: Iran fires 6-7 missiles at Israel over 40 minutes; IDF targets Tehran with ‘unprecedented’ strikes (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 23.)
  134. ↑ „Axios: Iran launches six missiles toward US bases in Qatar”, Reuters, 2025. június 23. (Hozzáférés: 2025. június 23.) (angol nyelvű) 
  135. ↑ Ari, Lior Ben. „Iranian nuclear scientist killed in an IDF targeted strikes; others targeted but their fate is unknown”, Ynetnews, 2025. június 24. (Hozzáférés: 2025. június 25.) (angol nyelvű) 
  136. ↑ Updates: Trump warns Israel not to attack Iran as fragile ceasefire holds (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2025. június 25.)
  137. ↑ Updates: Trump warns Israel not to attack Iran as fragile ceasefire holds (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2025. június 25.)
  138. ↑ Jeyaretnam, Miranda: Ceasefire Collapses as Israel Accuses Iran of Missile Attack (angol nyelven). TIME, 2025. június 24. (Hozzáférés: 2025. június 25.)
  139. ↑ June 23, 2025 - Israel-Iran conflict (angol nyelven). CNN, 2025. június 23. (Hozzáférés: 2025. június 25.)
  140. ↑ „Trump swears using f-word, says Israel and Iran broke ceasefire, as it happened”, Reuters, 2025. június 24. (Hozzáférés: 2025. június 25.) (angol nyelvű) 
  141. ↑ Fabian, Emanuel: 4 killed in Beersheba as Iran fires multiple missile salvos just before agreed-upon ceasefire (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 25.)
  142. ↑ null. „Update from David E. Sanger”, The New York Times, 2025. június 21. (Hozzáférés: 2025. június 22.) (amerikai angol nyelvű) 
  143. ↑ Trump says US has bombed Fordo nuclear plant in attack on Iran (brit angol nyelven). BBC News , 2025. június 21. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  144. ↑ MSN. Trump droht Iran mit weiteren Angriffen – Iranische Atomanlagen „vollständig“ zerstört. (Hozzáférés: 2025. június 22.)
  145. ↑ Reuters: Macron says US strikes on Iran not legal, but France shares objective of preventing nuclear Iran (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 24.)
  146. ↑ Israel's Iran attack sparks legal debate – DW – 06/18/2025 (angol nyelven). dw.com. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  147. ↑ Where is Israel's operation heading? (brit angol nyelven). www.bbc.com, 2025. június 16. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  148. ↑ a b Bolivia and Cuba strongly condemn Israeli aggression against Iran (amerikai angol nyelven). Yemen Press Agency, 2025. június 15. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  149. ↑ Brazil condemns Israel’s attack on Iran: “Violation of sovereignty” (angol nyelven). Agência Brasil, 2025. június 13. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  150. ↑ Today, Telangana: South Africa condemns Israeli attacks on Iran (angol nyelven). Telangana Today, 2025. június 14. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  151. ↑ Egypt condemns Israeli attack on Iran as dangerous escalation - Foreign Affairs - Egypt. Ahram Online. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  152. ↑ Jordan king says Israel's Iran attacks threaten region and beyond (angol nyelven). France 24, 2025. június 17. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  153. ↑ Trump embraces Israel after ‘successful’ Iran attack (angol nyelven). POLITICO, 2025. június 13. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  154. ↑ Agencies: Germany’s Merz says Israel is doing the ‘dirty work for all of us’ by countering Iran (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  155. ↑ French FM says Iran’s nuclear program is an existential threat to Israel and the region, urges diplomatic solution (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  156. ↑ „Europe's paradoxical support for Israel's attack against Iran”, 2025. június 14. (Hozzáférés: 2025. június 20.) (angol nyelvű) 
  157. ↑ „World reacts to Israeli attack on Iran over nuclear activity”, Reuters, 2025. június 13. (Hozzáférés: 2025. június 20.) (angol nyelvű) 
  158. ↑ Trump considers joining Israel's strikes on Iranian nuclear sites (brit angol nyelven). www.bbc.com, 2025. június 18. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  159. ↑ Netanyahu says Israel won’t rule out killing Khamenei: It would ‘end the conflict’ (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2025. június 20.)
  160. ↑ „Israel-Iran day 7 as it happened: Tehran warns other countries not to enter war”, Financial Times, 2025. június 19. (Hozzáférés: 2025. június 20.) 

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Izraeli–iráni_háború&oldid=28254289”