Ugrás a tartalomhoz

Izraeli–iráni háború (2025)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Izraeli–iráni háború szócikkből átirányítva)
Izraeli–iráni háború
Teherán izraeli bombázások után
Teherán izraeli bombázások után
Dátum2025. június 13–24.
HelyszínIrán, Izrael, Ciszjordánia
Részben:
Irak, Jemen, Jordánia, Katar, Kuvait, Libanon, Szaúd-Arábia, Szíria
Eredménytűzszünet
CélokIrán atomprogramjának megakadályozása (hivatalos)
Szembenálló felek
 Izrael
 Egyesült Államok
Csak védelmileg:
 Katar
 Jordánia		 Irán
Hútik
Vezetők

Az izraeli–iráni háború (vagy másik nevén: tizenkét napos háború) 2025. június 13-án kezdődött, amikor Izrael Felkelő oroszlán hadművelet néven meglepetésszerű támadást indított Irán ellen, az ország több atomipari és katonai létesítményét bombázva.[1][2] A támadás keretében Izrael több magas rangú katonai vezetőt és iráni tudósokat is meggyilkolt,[3][4] és elpusztította Irán légvédelmének egy részét is.[5] válaszul Irán még aznap légi csapásokat indított izraeli célpontok ellen Valódi Ígéret III. néven.[6][7][8][9] A háborúba támadó félként június 22-én lépett be az Egyesült Államok.

A háborút az Irán és az Egyesült Államok és Izrael közötti évtizedes ellenségeskedés előzte meg; az Egyesült Államok az 1978-79-es forradalom óta sújtja Iránt különféle szankciókkal, Izrael pedig mindent elkövet Irán meggyengítéséért. Az izraeli titkosszolgálatok (gyakran amerikai segítséggel és közreműködéssel) iráni tudósokat és katonatiszteket (köztük Kászem Szolejmánit, a Forradalmi Gárda egyik parancsnokát, 2020. január 3-án) öltek meg, ipari létesítményeket szabotáltak. (Pl. Stuxnet)

A 2023. október 7-i gázai palesztin kitörés és rajtaütés nyomán kirobbant gázai háború során az ellenségeskedés közvetlen szembenállássá változott. Izrael elhúzódó háborúja a Gázai övezetben meggyengítette a Hamász palesztin ellenállási szervezetet. 2024. április 1-én az izraeli hadsereg légiereje csapást mért az Irán damaszkuszi nagykövetsége konzuli szolgálatának otthont adó épületekre. Az izraeli támadásra válaszul 2024. április 13-án az iráni fegyveres erők kiterjedt légitámadást intéztek izraeli katonai célpontok ellen.

2024. július 31-én Teheránban megölték Iszmáíl Hanijet, a Hamász Politikai Irodájának vezetőjét, egyben a Hamász és Izrael közt zajló túszcsere-, és tűzszüneti tárgyalások palesztin vezetőjét. Hanijeh Irán hivatalos vendégeként érkezett Teheránba, hogy részt vegyen Irán új elnöke, Maszúd Peszeskján beiktatásán. 2024. szeptember huszonhetedikén egy nagy erejű izraeli bombatámadás megölte Haszan Naszr Alláhot, a Hezbollah főtitkárát és a szervezet több magas rangú tisztségviselőjét, valamint az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnokát. 2024. október elsején Irán kiterjedt rakétatámadást indított Izrael ellen, amit a fentebb említett izraeli támadásokra adott jogos válasznak nevezett.

2024. október 26-án Izrael Megbánás napjai hadművelet elnevezéssel támadást indított számos iráni célpont, továbbá iraki és szíriai célpontok ellen.

A 2025. júniusi izraeli támadás annak a két hónapos határidőnek a lejártakor történt, amelyet Donald Trump amerikai elnök szabott az iráni atomprogram megakadályozására létrehozandó egyezmény számára. Egy nappal a támadás előtt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) húsz éve először azt jelentette, hogy Irán nem tett eleget jelentési és együttműködési kötelezettségeinek.[10]

Az izraeli támadásokban több magas rangú iráni vezető is meghalt, közöttük a Forradalmi Gárda fontos tisztjei, legalább tíz tudós, illetve több, mint 200 iráni civil.[4][11][12][13][14][15] A bombázások kárt tettek a Natanz Nukleáris Intézetben(wd) és az ország uránátalakító létesítményében, de urándúsító telepeit nem érte.[16][17] Emellett eltaláltak egy rakétatároló telepet Tebriz közelében, illetve a Forradalmi Gárda intézményeit Teherán és Piranshahr mellett. Civil infrastruktúra is károsult.[16][17] Az első iráni ellentámadást több, mint száz rakétával hajtották végre, ez a szám a következő hullámokban tovább nőtt. Irán további száz drónt indított Izrael irányába az első napon.[7] Az izraeli kormány szerint az iráni támadások 24 embert öltek meg, akik mind civilek voltak.[18]

A harcoknak egy 2025. június 24-én életbe lépett tűzszünet vetett véget.

Történeti háttér

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iránnak történelmi okok, a XIX. és XX. század eseményei okán feszült a viszonya a nyugati nagyhatalmakkal, elsősorban Nagy-Britanniával és az Amerikai Egyesült Államokkal, illetve azok szövetségesével, Izraellel az Iránt mint országot és az iráni népet ért sérelmek miatt.

Az ország a XIX. és XX. században az orosz-brit nagyhatalmi vetélkedés színtere volt. Az 1905 és 1911 közt zajló perzsa alkotmányos forradalomba mind az Orosz Birodalom, mind Nagy-Britannia beavatkozott. 1911 decemberében orosz csapatok oszlatták fel a madzslisz ülését. Azonban az 1906-ban elfogadott alkotmánnyal az ország elvileg alkotmányos monarchiává alakult, ha ez az ország kormányzásában a későbbiekben nem is mindig érvényesült.

1901-ben Mozaffar ad-Din sah 60 évre szóló olajkoncessziót adott a brit William Knox D'Arcynak. Irán a koncesszióért cserébe 20000 angol font készpénzt, az alapítandó olajtársaságban 20000 fontnyi értékű részvényt, a társaság éves nettó nyereségéből pedig 16 százalékot kapott. 1908-ban, Huzesztán tartományban indult meg a tényleges kitermelés. 1909 tavaszán megalakult az Anglo-Persian Oil Company (APOC) a talált iráni olaj kitermelésére.

1907-ben megszületett az angol-orosz egyezmény, amely Perzsiát/Iránt orosz és brit befolyási övezetre osztotta, az északi részeket orosz, a déli részeket és a Hormuzi-szoros környékét brit fennhatóság alá utalva, ezzel az országot gyakorlatilag gyarmatokra darabolva.

1914 nyarán a brit kormány 51 százalékos tulajdonrészt szerzett az APOC-ban, az általa kinevezett igazgatótanácsi tagok pedig vétójogot kaptak, azaz a brit kormány éremét tekintve államosította a céget.

Bár Perzsia hivatalosan nem vett rész az első világháborúban, annak eseményei mégis komoly hatással voltak az országra. Az oszmán török erőkkel az oroszok és britek által Irán területén vívott harcok okozta károk mellett az egyik komoly következmény az 1917 és 1919 közt tomboló perzsa éhínség, amely legalább kétmillió iráni életet, körülbelül az ország akkori népességének tíz százalékát követelte. Az éhínség és ellátási zavarok oka az orosz és brit katonaság tevékenysége, a gabona, a vágó- és igásállatok lefoglalása a két hadsereg céljaira, az ország olajkincsének és közlekedési rendszerének teljes alárendelése az orosz és brit háborús céloknak.[19] APOC a háború évei alatt nem fizette meg az iráni államnak az azt megillető osztalékokat és koncessziós díjakat sem.[20]

Mindez, és a Közel-Kelet felosztására tett olyan nagyhatalmi lépések, mint a Sykes–Picot-egyezmény, vagy a Balfour-nyilatkozat kiadása, amelyek felkeltették a Közel-Kelet népeinek bizalmatlanságát, erősítették nacionalizmusát ezt eredményezték Iránban is. Az első világháború után a britek megkísérelték állandósítani Irán feletti hatalmukat az angol-perzsa egyezmény 1919-es megkötésével, amely az országot gyakorlatilag brit protektorátussá tette volna, de az egyezményt a madzslisz nem hagyta jóvá, így az hivatalosan sosem lépett hatályba.[19]

A háború utáni években kormányválságok és puccsok követték egymást. Reza kán brit támogatással hajtott végre puccsot 1921 februárjának 20-án és 21-én. Reza az új kormány hadügyminisztere lett. Azonban a kormányválságok folytatódtak. Ahmad perzsa sah Rezát nevezte ki miniszterelnökké. A madzslisz 1925. október 31-én megfosztotta trónjától Ahmad sahot. Rezát a madzslisz 1925. december 12-én sahhá választotta. 1926. április 25-én, ünnepélyes keretek közt koronázták meg; ő lett Reza Pahlavi iráni sah. Hozzáfogott az ország modernizálásához, újratárgyalta az APOC olajkoncessziójának feltételeit (bár ez nem hozott nagy fordulatot, és az új egyezmény csak brit katonai nyomásra jött létre), hogy országának több bevételt hozzon olajvagyonának kitermelése. 1935-ben az ország nemzetközi hivatalos nevét Iránra változtatta. Hogy megakadályozza a korábbi orosz és brit függőséghez hasonló helyzet ismételt kialakulását, az angolok és szovjetek helyett más nyugati hatalmakkal, az Amerikai Egyesült Államokkal, Olaszországgal és Németországgal keresett kapcsolatot. Az iráni-német kulturális és gazdasági kapcsolatok virágzásnak indultak. A gazdasági kapcsolatok 1940-41-ben érték el csúcsukat; az összes iráni behozatal közel fele származott Németországból, az iráni kivitelnek pedig 42 százaléka irányult oda.

Irán a második világháborúban semleges maradt. Ennek ellenére 1941. augusztus 25-én a Szovjetunió és Nagy-Britannia hadüzenet nélkül megtámadta és megszállta az országot, a sahot száműzetésbe kényszerítve. A trónt fia, Mohammad Reza foglalhatta el. A brit-szovjet támadás megrázta a Közel-Kelet államait. A szovjet és brit diplomáciai képviseletek arról győzködték a Közel-Kelet országait, Törökországot, Egyiptomot, Afganisztánt, Szaúd-Arábiát, hogy a megszállás elkerülhetetlen volt.[21] Az ország orosz-brit megszállása csak 1946-ban ért véget.

1941 és 1953 közt Irán meglehetősen demokratikus állam volt. Az alkotmányos monarchiában számos politikai párt működött, a sajtóélet sokszínű volt, élénk kűzdelem zajlott a nacionalisták, iszlamisták, különféle baloldai mozgalmak közt. Azonban egyvalamiben szinte minden politikai párt megegyezett: ellenezték a külföldi, különösen a brit befolyást az országban. Irán 1945-ben alapító tagja lett a Népszövetséget váltó ENSZ-nek.

A második világháború után a britek visszaadták a Brit Palesztin Mandátumot az Egyesült Nemzetek Szervezetének, a kezelhetetlen politikai helyzetre hivatkozva. Az ENSZ 1947. május 15-én létrehozta az UNSCOP-ot (United Nations Special Committee on Palestine), hogy a bizottság vizsgálja meg a területen a zsidók és palesztin arabok közt kialakult polgárháborús helyzet rendezésének lehetőségeit. E bizottságnak tagja volt Irán is.[22] Irán a bizottság tagjaként ellenezte Palesztina felosztását, helyette kétnemzeti szövetségi államot javasolt. Mikor a kérdés az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése elé került ügydöntő szavazásra, Irán nemmel szavazott Palesztina felosztására. Az iráni népességben, amellett, hogy az ország lakosságának jelentős része arab, élt az iszlám összetartás érzése és a nyugati nagyhatalmakkal szembeni ellenszenv is, amit ekkor még a kormányzat is képviselt.

Iránban a világháború után egyre nagyobb súlyt kapott az olajkincs feletti rendelkezés kérdése, mivel az AIOC (az APOC új neve az ország hivatalos nevének Iránra változtatása után) még a meglévő, Irán számára meglehetősen kedvezőtlen szerződésben vállaltakat sem tartotta be, és Iránt az évtizedek során fontmilliárdokkal károsította meg.[20] Mivel a nézeteltérések rendezésére tett kísérletek kudarcba fulladtak, a madzslisz 1951. március 15-én törvényt fogadott el az olajipar államosításáról. Mohamed Moszadeg, az 1949-ben megalapított Iráni Nemzeti Front[23] színeiben 1951. április 28-án lett miniszterelnök. Az államosítási törvény nyomán létrejött a National Iranian Oil Company (NIOC). Bár az államosítás kapcsán elfogadott törvény előírta az államosított eszközök utáni kártérítés fizetését, a két fél (az AIOC és Irán) egymással szemben fennálló követeléseinek rendezését, és iráni olaj eddigi vásárlóinak további kiszolgálását, a vitát többszöri nekifutásra sem sikerült rendezni, ráadásul abba az APOC mellett a brit kormány és az Egyesült Államok is beavatkozott. A brit kormány hadihajókat küldött a Perzsa-öbölbe és Ábádán városának megszállásával fenyegetőzött. A brit kormány gazdasági szankciókat vetett ki Iránra, befagyasztotta az iráni pénzeszközöket, megtiltotta az Iránba irányuló exportot és az iráni áruk importját, megakadályozta az iráni olaj exportját és jogi és gazdasági ellenlépésekkel fenyegetett meg mindenkit, aki Irántól olajat próbált vásárolni.[20] Mivel a gazdasági nyomásgyakorlás nem járt sikerrel, a brit és amerikai kormány végül közös akcióval buktatta meg Moszadeget és kormányát. 1953-ban az MI6 és a CIA Ajax művelet néven szervezett államcsínyt Moszadeg megbuktatására. Az első kísérlet balul sült el; a Moszadeghez hű katonák értesítették őt a készülő puccsról, így 1953. augusztus 15-én a puccsisták sikertelenül próbálták letartóztatni őt. A sah Irakon át Olaszországba menekült. Végül második nekifutásra a hadsereg sahot támogató erőinek sikerült letartóztatni Moszadeget. A sah hazatért, az olajkitermelést és -kereskedelmet egy nemzetközi konzorcium vette át, amelyben brit, amerikai és francia olajvállalatok vitték a vezető szerepet. Irán az USA kliensállama lett. A sah erőszakkal számolt le az ellenzékkel, pártokat tiltott be, felszámolta a szabad sajtót. Az iráni kormányzat ezek után jó kapcsolatokat ápolt Izraellel. Irán ellátta Izraelt kőolajjal és olajtermékekkel, Izrael pedig fegyvereket és hadfelszerelést adott el Iránnak, izraeli tanácsadók pedig segítették az iráni hadsereg és a SAVAK (a sah 1957-ben alapított államvédelmi hivatala és titkosrendőrsége) tagjainak kiképzésében.

Izrael 1967-ben a hatnapos háborúban megtámadta szomszédait, amire válaszul Egyiptom lezárta a Szuezi-csatornát, ami 1975-ig zárva is maradt. 1968-ban izraeli-iráni vegyesvállalatként kiépült a nagy teljesítményű Eilat-Askelón olajvezeték, amely iráni olajat szállított a Földközi-tengerre, elkerülve a Szuezi-csatornát.

Azonban a sah Amerika- és Izrael-barát rezsimje nem tükrözte a nép többségének álláspontját. Ruholláh Homeini a sah rendszere iszlamista ellenzékének egyik vezéralakjaként már a '60-as években azzal vádolta a sahot, hogy az lehetővé tette, hogy Izrael teljeskörűen beférkőzzön Irán gazdasági, katonai és politikai ügyeibe. Szerinte a sah Izraellel és USA-val kialakított kapcsolata sértette az iszlám alapelveit és veszélybe sodorta Irán függetlenségét, nemzeti értékeit és integritását. Az Egyesült Államokat nagy sátánnak nevezte, mert a fő fenyegetést jelentette Irán iszlám karakterére és függetlenségére, Izraelt kis sátánnak, mert iszlám földek jogtalan megszállója, Palesztina muzulmán népének elnyomója és az Egyesült Államok Közel-Kelettel kapcsolatos döntéseinek irányítója. Az utca embere sem lelkesedett az izraeli-iráni kapcsolatokért, ami kiderült az Ázsia-kupa 1968-as teheráni Irán-Izrael döntőjét és az 1974-es Ázsia-játékok Irán-Izrael labdarúgó döntőjét kisérő eseményekből.[24]

A sah uralmának az iráni forradalom vetett véget 1978-79-ben. A forradalom nyomán az iráni-amerikai és iráni-izraeli viszony is ellenségessé vált. Az Egyesült Államok gazdasági eszközökkel próbálta megfojtani az új rendszert és újabb és újabb szankciókat vezetett be Irán ellen.[25]

1980 szeptemberében Irak amerikai jóváhagyással és Szaúd-arábiai támogatással megtámadta Iránt. A hosszan elhúzódó háborúba az Egyesült Államok és európai szövetségesei tevőlegesen is beavatkoztak, miután nyilvánvalóvá vált, hogy Irak képtelen legyőzni Iránt.[25][26] Az iraki hadsereg tömegpusztító fegyvereket vetett be Irán ellen, de ezt az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei elmulasztották elítélni. Az iraki erők által bevetett vegyi fegyverek előállításban amerikai és európai cégek is közreműködtek.[26]

Irán atomipari programja az Egyesült Államok segítségével kezdődött, az 1950-es évek végén. Ennek első eredménye az amerikai gyártmányú, 5 MW teljesítményű Teheráni Kutatóreaktor 1967-es üzembeállása. A reaktor 93%-ra dúsított uránt használt üzemanyagként.

Irán 1970-ben csatlakozott az Atomsorompó-egyezményhez. A sah 1974-ben megalapította az AEOI-t (Atomic Energy Organization of Iran) és bejelentette, hogy a következő évtizedekben számos atomerőművet kíván építeni, az azok üzemeltetéséhez szükséges teljes atomipari háttérrel (dúsítás, újrafeldolgozás stb.) egyetemben. 1976-ban Busehr városa mellett kezdték építeni Irán első villanyáram termelésre szolgáló atomerőművét. Az erőművet a nyugatnémet Siemens tervezte és építette. Az építkezés az iráni forradalom és az azt követő iraki támadás miatt leállt. A kiterjedt Irán ellen bevezetett szankciók miatt az iráni atomprogram csak az Irak-iráni háború vége felé, 1987-ben indul újra; Irán argentin segítséggel hozzáfogott a kutatóreaktor átalakításához, hogy a 20%-ra dúsított üzemanyaggal működhessék. Az átalakítás a szankciók okozta nehézségek miatt csak 1993-ra készült el.

1995-ben Irán megegyezett a Roszatommal a félbeszakadt busehri erőműépítés befejezéséről. Az építés a szankciók miatt csak 2011-re fejeződött be, ekkor kapcsolták rá az új 1 GW teljesítményű reaktort a villamos hálózatra.

Jimmy Carter 1979. november 14-én adta ki a 12170 számú végrehajtási rendeletet (ez az elnöki rendelet amerikai megfelelője), kiterjedt szankciókkal sújtva Iránt, egyúttal befagyasztva akkori értéken 12 milliárd dollárnyi iráni vagyont. Ezt újabb és újabb szankciók követték. Ronald Reagan elnöksége alatt, 1984-ben az amerikai külügyminisztérium felvette Iránt a terrorizmust támogató államok listájára és újabb szankciókat vezetett be. A szankciók nyomán (az amerikaiak többé nem szállítottak urániumot a reaktor üzemeltetéséhez) üzemanyag hiányában a teheráni kutatóreaktort évekre leállították.

Irán az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei ellenséges fellépése miatt kezdett urándúsítási kísérletekbe, hogy biztosítsa a reaktoraihoz szükséges üzemanyagot, megszüntesse az ellenségei mindenkori kegyének való kiszolgáltatottságát. Az urándúsítás és a fűtőanyag újrafeldolgozása nem sérti az Atomsorompó-egyezményt.

Iránt az Irak-iráni háború befejezése, 1988 óta gyanúsították különféle amerikai, nyugat-európai és izraeli lobbicsoportok, agytrösztök és kormányzati szervek tömegpusztító fegyverek (vegyi- és biológiai fegyverek) birtoklásával, illetve atomfegyver fejlesztésével. E gyanúsítás alátámasztására azonban még semelyik említett szervezet nem mutatott be érdemi bizonyítékot. Benjámín Netanjáhú politikai karrierje egyik fontos taktikájává tette a titkos iráni atomfegyverprogrammal, az Izraelt fenyegető azonnali nukleáris holokauszttal való riogatást. A Kneszet tagjaként már 1992-ben azt állította, hogy Irán csak 3-5 évre van az atombombagyártástól.[27][28]

Izrael az 1960-as években francia segítséggel hozott létre titkos atomprogramot, nem tagja az Atomsorompó-egyezménynek, atomlétesítményei pedig nem állnak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzése alatt, bár tagja a szervezetnek. Az evvel foglalkozó szakértők szerint Izraelnek az 1970-es évek óta vannak atomfegyverei.[29] 1981 júniusában Izrael bombatámadást indított az iraki Osirak kutatóreaktor ellen, arra hivatkozva, hogy a reaktor Irak atomfegyverprogramjának része, és ha üzembe helyezik, Iraknak tíz éven belül atomfegyvere lesz. Azonban Irak 1968-tól tagja az Atomsorompó-egyezménynek, így atomlétesítményeit rendszeresen ellenőrizték. Az izraeli támadás széles körű nemzetközi felháborodást keltett. Izraelt az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa egyhangú határozatban ítélte el a támadásért, egyúttal felszólította, hogy atomlétesítményeit haladéktalanul helyezze a NAÜ ellenőrzése alá.[30] A Biztonsági Tanács határozatának Izrael máig sem tett eleget.

Netanjáhú 2002-es kongresszusi meghallgatásán valótlanul azt állította, hogy mind Irak, mind Irán előrehaladott atomfegyverprogrammal rendelkezik. Állításaival nagyban hozzájárult a 2003-as iraki háború – nemzetközi jogot sértő – megindításához, és Irak Egyesült Államok és szövetségesei általi megszállásához. A megszálló erők nem találták nyomát az állítólagos iraki tömegpusztító fegyvereknek.[27][28]

Erős nyugati gazdasági és politikai nyomásra 2003-ban Irán beleegyezett atomprogramja korlátozásába, és szélesebb körű vizsgálatokat tett lehetővé a NAÜ ellenőrei számára. Ezzel évtizedes tárgyalások vették kezdetüket a nyugati nagyhatalmak és Irán közt. E tárgyalások eredményeként jött létre a JCPOA (Joint Comprehensive Plan of Action) nevű megegyezés 2015-ben, egyrészről az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja és Németország (P5+1), másrészről Irán közt. Az egyezséget a Biztonsági Tanács S/RES/2231 (2015) jelű határozata is befogadta, így annak betartása az egyezség tagjaira nézvést kötelezővé vált.[31] Az egyezmény az Iránt sújtó szankciók enyhítéséért illetve részleges feloldásáért cserébe Iránt arra kötelezte, hogy az egyezmény hatálybalépésétől (2016 eleje):

  • 15 éven keresztül a NAÜ ellenőrei bármikor bejuthassanak az urándúsító üzemekbe,
  • 25 éven keresztül a NAÜ ellenőrei folyamatosan ellenőrizhessék Irán uránbányáit,
  • 20 éven keresztül a NAÜ ellenőrei folyamatosan ellenőrizhessék Irán centrifugagyártó üzemeit,
  • 10 éven keresztül a Közös Bizottság (a JCPOA ellenőrző testülete) engedélyezi Irán minden kettős rendeltetésű anyagokra vonatkozó beszerzését,
  • 15 évig nem hoz létre a kiégett fűtőanyag feldolgozására alkalmas üzemet, a kiégett fűtőelemeket külföldre szállítja feldolgozásra,
  • 15 éven át Irán nem épít új nehézvizes reaktort,
  • az urándúsítás legmagasabb mértéke 3,67%,
  • a dúsított urán legnagyobb megengedett mennyisége 300 kg uránium-hexafluorid.

Már ezekből a pontokból is látszik, hogy az egyezmény példátlanul szigorú korlátokat szabott az iráni atomprogramnak.[32] Ennek ellenére Netanjáhú 2015-ben megpróbálta megakadályozni annak megkötését egy újabb kongresszusi beszéddel.[29]

Donald Trump első elnöksége idején, 2018-ban hátrált ki a JCPOA-ból, mert az szerinte nem volt elég szigorú Iránnal szemben, és „legnagyobb nyomás” kampányt hirdetett az ország ellen, visszaállítva a feloldott szankciókat és újabbakat vezetve be. Trump új szerződést kívánt Iránra kényszeríteni, azonban ezt Irán elutasította.[25] A JCPOA európai aláírói megpróbálták életben tartani a megállapodást, ennek megfelelően Irán még évekig tartotta magát annak feltételeihez, azonban, mivel semmiféle érdemi haszna nem származott az egyezményből, fokozatosan felhagyott egyes pontjainak teljesítésével.

2010 és 2020 közt öt vezető iráni tudóst öltek meg merényletekben Irán területén. A gyilkosságokat senki nem vállalta egyértelműen magára, de Irán Izraelt és az USA-t vádolta a támadásokkal.[33][34][35][36][37][38]

Közös izraeli-amerikai akcióban ölték meg Bagdadban Kászem Szolejmánit, a Forradalmi Gárda egyik parancsnokát, 2020. január 3-án. A támadásban életét vesztette Abu Mahdi al-Muhandisz, az iraki Kataib Hezbollah parancsnoka is.[39] 2020. január ötödikén Irán bejelentette, hogy felfüggeszt minden JCPOA-ban vállalt korlátozást.[40] A gyilkosságra válaszul Irán Szolejmáni vértanú hadművelet néven indított válaszcsapást 2020. január nyolcadikán iraki amerikai katonai bázisok ellen. Azonban a támadásról az iráni kormány előzetesen értesítette az iraki kormányt, hogy az amerikai haderők felkészülhessenek a csapásra.[41]

A konfliktus 2024-ig nem fajult nyílt háborúskodássá. 2024. április 1-én az izraeli hadsereg légiereje csapást mért az Irán damaszkuszi nagykövetsége konzuli szolgálatának otthont adó épületekre.[42][43][44]

Az izraeli támadásra válaszul 2024. április 13-án az iráni fegyveres erők kiterjedt légitámadást intéztek izraeli katonai célpontok ellen.[45] A támadás során Irán több száz rakétát és robotrepülőgépet indított izraeli katonai támaszpontok felé.[46]

Bár Izraelt az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Jordánia fegyveres erői is segítették a rakéták és robotrepülők elfogásában, egy részük így is célba ért, kisebb károkat okozva az izraeli hadsereg nevatimi katonai repülőterén.[47][48][49]

2024. július 31-én Teheránban megölték Iszmáíl Hanijet, a Hamász Politikai Irodájának vezetőjét, egyben a Hamász és Izrael közt zajló túszcsere-, és tűzszüneti tárgyalások palesztin vezetőjét. Hanijeh Irán hivatalos vendégeként érkezett Teheránba, hogy részt vegyen Irán új elnöke, Maszúd Peszeskján beiktatásán.[50]

2024. szeptember huszonhetedikén egy nagy erejű izraeli bombatámadás[51] Bejrútban megölte Haszan Naszr Alláhot, a Hezbollah főtitkárát és a szervezet több magas rangú tisztségviselőjét, valamint az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnokát.[52][53]

2024. október elsején Irán Valódi Ígéret II. elnevezéssel kiterjedt rakétatámadást indított Izrael ellen, amit a fentebb említett izraeli támadásokra adott jogos válasznak nevezett.[54][55] A támadás során számos találat érte többek közt a Nevatim katonai repülőteret és a Tel Nof katonai repülőteret is. Az iráni rakéták elfogásában az áprilisi támadáshoz hasonlóan aktív részt vállalt az Egyesült Államok, Jordánia, Franciaország és az Egyesült Királyság hadereje is.[56]

2024. október 26-án Izrael Megbánás napjai hadművelet elnevezéssel támadást indított számos iráni célpont, továbbá iraki és szíriai célpontok ellen. Hogy az izraeli támadás pontosan milyen eredményekkel járt, azt nem tudhatjuk, mivel az IDF szokásával ellentétben nem hozott nyilvánosságra videófelvételeket a támadásokról. Az izraeli kormány és hadsereg közlése szerint a támadás elpusztította az iráni légvédelem erőinek jelentős részét.

Második, 2025-ben kezdődött elnöksége során Trump megkísérelt új megállapodást kötni Iránnal, azonban az elnök lekezelő és kioktató hangneme, az amerikai fél irreális követelései és elképzelései[57] ellehetetlenítették a megegyezést. Trump úgy gondolta, hogy képes lehet hatvan nap alatt megegyezni egy új szerződésről, aminek általa felmondott elődjét tizenhárom évnyi tárgyalás után kötötték meg. Az amerikai elnök által állított határidő lejártára időzítette Izrael az Egyesült Államokkal előre egyeztetett Irán elleni támadását.[58]

A háború kitörése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2025. június 13-án hajnalban Izrael katonai doktrínájának megfelelően hadüzenet nélküli, váratlan, nagy erejű támadást indított Irán ellen, abban bízva, hogy a támadás okozta sokk, a meggyilkolt főtisztek és tudósok, a számos civil halott, a súlyosan sérült atomipari létesítmények elrettentő hatása miatt Irán nem fog válaszolni a támadásra, így a háború elmaradhat. Ez az elképzelés azonban elhibázottnak bizonyult, mivel az iráni haderő az izraeli agresszióra hatékony ellencsapásokkal válaszolt.

A háború eseményei, a csapások valós következményei nem pontosan ismertek a két fél által folytatott kiterjed sajtópropaganda, és a sajtó működését erőteljesen korlátozó izraeli cenzúra miatt.[59][60][61][62]

Bombázások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Dátum  Izrael –  Egyesült Államok  Irán – Hútik
O. Célpont F. O. Célpont F.
2025. június 13. Izrael Katonai és nukleáris stratégiai pontok [63][64] Irán Katonai célpontok [65]
Izrael Irán légvédelme, bombázói [5][66]
Izrael Katonai vezetők, atomtudósok [67][68] Jeruzsálem (sikertelen, Ciszjordániát érte) [69]
Izrael Tebrizi nemzetközi repülőtér [70] Irán Katonai bázis Tel-Avivban [71][72]
Izrael Hamadán légitámaszpont, Pársin katonai bázis [73][74]
2025. június 14. Izrael Mehrabad nemzetközi repülőtér, Teherán [75] Irán Többségben sikertelen támadások [76]
Izrael Iszfahán [77]
Izrael Földalatti rakétatároló Irán nyugati részén [78] Irán Izrael északi része [79]
Izrael Olajföldek és gázfinomító Busehr tartományban [80][81] Irán Olajfinomító [82]
Izrael Katonai célpontok Teheránban [83]
2025. június 15. Izrael Irán Igazságügyi Minisztériuma [84] Irán Bat Jam, Tel-Aviv, Rehovot [85]
Izrael Meshedi nemzetközi repülőtér [86]
Izrael Irán Külügyminisztériuma [87] Irán Élettudományi kutatóközpont [88][89]
Izrael Kormány-, és nukleáris célpontok [90][91]
2025. június 16. Izrael A Kudsz Erők központja [92] Irán Civil infrastruktúra [93]
Izrael Kormány-, és nukleáris célpontok [94][95] Irán Olajfinomító Haifában [96]
Izrael Rakétaindítók Irán nyugati részén [97]
2025. június 17. Izrael Katonai célpontok Irán nyugati részén [98][99] Irán Tel-Aviv [100]
Izrael Lakóépület Teheránban [101] Irán Katonai hírszerzési központ, Moszad műveleti központ [102]
Izrael Rakétaindítók Irán nyugati részén [103]
2025. június 18. Izrael Teheráni gyárak [104] Irán Egy sikertelen indítás Tel-Aviv felé [105]
Izrael Nukleáris centrifuga-gyár [106][107]
Izrael Teheráni belbiztonsági központ [108][109]
Izrael Iráni Vöröskereszt [110]
Izrael Katonai célpontok Irán nyugati részén [111]
Izrael Teheráni stratégiai célpontok [112]
2025. június 19. Izrael Katonai célpontok, gyárak [113] Irán Célpontok dél-Izraelben [114]
Irán Kórház dél-Izraelben [115]
Izrael Atomfegyvergyártó létesítmény Natanzban [116] Irán Célpontok Izrael központi részén [117][118]
Izrael Az IR–40 reaktor elszigetelési épülete Irán Technológiai park (sikertelen, a Soroka Egészségügyi Központot érte) [119]
Irán Izrael északi része [120]
2025. június 20. Izrael Katonai célpontok, minisztériumok, tudósok [121][122][123] Irán Beér-Seva [124]
Izrael Katonai bázis, lakóépületek [125] Irán Haifa, Izrael déli része [126]
Izrael Katonai célpontok Irán nyugati és központi részén [127] Irán Beér-Seva, Jeruzsálem, Tel-Aviv [127][128]
2025. június 21. Izrael Nukleáris célpontok Iszfahánban [129] Irán Tel-Aviv, Holon [130][131]
Izrael A Forradalmi Gárda parancsnokai, tudós [132][133]
Izrael Iráni kiberrendőrség [134]
Izrael Katonai célpontok Ahvázban [135] Irán Bét-Seán [136]
Izrael F–14-ek [137]
2025. június 22. Amerikai Egyesült Államok Az Egyesült Államok belép a háborúba
Amerikai Egyesült Államok Három nukleáris célpont [138][139] Irán Tel-Aviv, Haifa [140]
Izrael Teherán, fegyvergyárak [141]
Izrael Iszfahán, Bandar Lengeh [142] Irán Ben-Gurion nemzetközi repülőtér [140]
Izrael Erőmű, katonai célpontok Jazd városában [143]
2025. június 23. Izrael Repülőterek országszerte [144][145] Irán Dél-Izrael áramellátása [146]
Izrael Teherán Irán Amerikai légitámaszpont Katar Dohában [147]
2025. június 24. Izrael A Baszidzs tagjai, tudósok [148] Irán Irak Iraki katonai bázisok [149][150]
Izrael Teherán, radarrendszer [151]
Izrael Teherán [152][153] Irán Izrael északi része [154]

Az Egyesült Államok támadó félként való hadba lépése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Donald Trump amerikai elnök (jobbra) és JD Vance alelnök a Fehér Ház válságszobájában, az első bombázás estéjén

A háború tervezésében a kezdetektől résztvevő, az iráni válaszcsapások kivédésében tevőlegesen közreműködő Egyesült Államok június 22-én támadó félként is belépett Izrael háborújába; Éjféli kalapács hadművelet név alatt B-2-es nehézbombázókkal és tengeralattjáróról indított robotrepülőgépekkel támadta Irán nukleáris létesítményeit Fordóban, Natanzban és Iszfahánban.[155][156]

Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai hadsereg megsemmisítette Irán „létfontosságú urándúsító létesítményeit.” „Iránnak most a béke útját kell választania, különben az országot még nagyobb pusztítás fenyegeti” – nyilatkozta Trump a Fehér Házban. Óva intette Iránt az Egyesült Államok elleni megtorlástól, mondván, hogy választania kell a „béke vagy a tragédia” között.[157]

Emmanuel Macron szerint az Irán elleni amerikai támadásoknak nem volt jogi háttere.[158]

Az American Modernized Enterprise Terminal (AMET) a radarkupola belsejében az el-Udeid légibázison, amely az Egyesült Államok regionális parancsnokságának székhelye

Az amerikai támadásra válaszul Irán június 23-án támadást intézett a katari el-Udeid légibázis ellen, ami az amerikai haderő egyik regionális központja. Trump a támaszpont elleni támadást „igen gyenge válasznak” nevezte, az állítva, hogy a tizennégy iráni rakétából tizenhármat lelőttek, egyet pedig, amely nem jelentett veszélyt, hagytak egy üres területen becsapódni. Azonban a támadás után két héttel olyan űrfelvételek kerültek nyilvánosságra, amelyeken látható, hogy az iráni légicsapás során találatot kapott és elpusztult a támaszpont egyik fontos eleme, egy Modernized Enterprise Terminal (MET). A körülbelül 15 millió amerikai dollár értékű nagy teljesítményű műholdas adatátviteli terminált ért támadást a Pentagon szóvivője is megerősítette.[159][160]

A harcoknak egy 2025. június 24-én életbe lépett tűzszünet vetett véget.

Nemzetközi reakciók

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Izrael nemzetközi jogot súlyosan sértő Irán elleni támadását a világ országainak többsége elítélte. Az el nem kötelezett országok 121 rendes tagja az izraeli támadást közös nyilatkozatban ítélte el.[161] A támadást elítélte Brazília, Kína és Oroszország is. Az izraeli támadás nyomán Izraelt támogatta az Egyesült Államok és az európai nagyhatalmak, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság. E három utóbbi ország vezetői, ahelyett, hogy elítélték volna a törvénytelen izraeli agressziót, támogatták Izrael "jogát, hogy megvédje magát az Irán jelentette nukleáris fenyegetéstől".[162] Az izraeli támadást elítélte az ENSZ főtitkára, António Guterres is, egyúttal "maximális önmérsékletre" szólította fel a tagországokat.[163]

Következmények, utóhatás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A háború nyomán a madzslisz törvényt fogadott el a NAÜ-vel történő együttműködés felfüggesztéséről, mert a törvényhozók meglátása szerint az avval történő együttműködés eddigi formájában veszélyezteti az ország nemzetbiztonsági érdekeit és atomipari létesítményeinek biztonságát. Ennek megfelelően a jövőbeni együttműködés a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácson (fárszi:شورای عالی امنیت ملی Showrāye Āliye Amniyate Mellī) keresztül fog történni.[164] Ezzel összhangban Irán felfüggesztette együttműködését a NAÜ-vel, a szervezet ellenőrei 2025. július negyedikén elhagyták az országot.[165] A háború nyomán Irán kormánya közölte, hogy mindaddig kizárt az amerikai-iráni tárgyalások újraindítása, míg az ország nem kap érdemi garanciát arra, hogy nem lesz több támadás, egy esetleges jövőbeli egyezményből pedig az USA nem lép ki úgy, ahogy a JCPOA-ból kiugrott.[166][167][168]

A tény, hogy két atomhatalom megtámadta egy Atomsorompó-egyezmény tagország NAÜ-ellenőrzés és -védelem alatt álló atomipari létesítményeit, igen erős kétséget támasztott a fennálló nemzetközijogi rendszer és az atomfegyverek elterjedésének gátat szabni hivatott intézményi- és keretrendszer jövőjével szemben.[169][170]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Gordon, Michael R. "In Twist, U.S. Diplomacy Served as Cover for Israeli Surprise Attack". WSJ (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  2. ↑ "Israel-Iran: How did latest conflict start and where could it lead?". www.bbc.com (brit angol nyelven). 2025. június 19. Hozzáférés: 2025. június 20..
  3. ↑ "Who has been targeted in Israeli strikes on Iran - and what key infrastructure has been hit?". Sky News (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  4. 1 2 Haldevang, Max de (2025. június 18.). "The Iranian generals and scientists killed by Israel's offensive". Financial Times. Hozzáférés: 2025. június 20.. {{cite news}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  5. 1 2 "Report: Mossad carried out covert sabotage operations against Iranian air defenses, long-range missiles". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  6. ↑ "Woman killed, 13 people hurt, after Iranian missile hits home in Tamra, near Haifa". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  7. 1 2 "Iran launches missiles at Israel, and some hit Tel Aviv, as Israel attacks Iranian nuclear sites and commanders - CBS News". www.cbsnews.com (amerikai angol nyelven). 2025. június 14. Hozzáférés: 2025. június 20..
  8. ↑ "Sirens sound in Tel Aviv and Jerusalem, explosions heard at Tehran airport – as it happened". the Guardian (brit angol nyelven). 2025. június 14. Hozzáférés: 2025. június 20..
  9. ↑ "Hundreds reported dead as Israel and Iran trade strikes for a third day". France 24 (angol nyelven). 2025. június 15. Hozzáférés: 2025. június 20..
  10. ↑ Murphy, Francois (2025. június 12.). "IAEA board declares Iran in breach of non-proliferation obligations". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  11. ↑ "Iran's state TV footage shows residential building in Tehran damaged by Israeli strike" (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20.. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  12. ↑ "Explosions and Buzzing Drones Heard as Israel and Iran Exchange New Wave of Attacks". The New York Times (amerikai angol nyelven). 2025. június 13. Hozzáférés: 2025. június 20..
  13. ↑ "In Iran, grief for civilian casualties but little pity for commanders". www.bbc.com (brit angol nyelven). 2025. június 13. Hozzáférés: 2025. június 20..
  14. ↑ Hafezi, Parisa (2025. június 16.). "Iranians flee capital for safety as Israeli airstrikes intensify". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  15. ↑ "224 killed since Israel attacks began, over 90% civilians: Iran's health ministry". India Today (angol nyelven). 2025. június 16. Hozzáférés: 2025. június 20..
  16. 1 2 "Satellite imagery reveals damage to key Iran nuclear sites". www.bbc.com (brit angol nyelven). 2025. június 15. Hozzáférés: 2025. június 20..
  17. 1 2 Picheta, Rob (2025. június 14.). "Israel attacked three key Iranian nuclear facilities. Did it strike a decisive blow?". CNN (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  18. ↑ "Iranian state broadcaster hit as Iran urges Trump to make Israel halt war". Reuters (angol nyelven). 2025. június 16. Hozzáférés: 2025. június 20..
  19. 1 2 Ferwagner Péter Ákos: A perzsa–oszmán határvidék mint első világháborús konfliktuszóna Mediterrán Világ 50., 42-63.
  20. 1 2 3 NATIONALIZATION OF THE IRANIAN OIL INDUSTRY - AN OUTLINE OF ITS ORIGIN AND ISSUES https://documents1.worldbank.org/curated/en/740191468044072105/pdf/759760WP0Box370Iranian0Oil0Industry.pdf Világbank 1952
  21. ↑ Nikolay A. Kozhanov: The Pretexts and Reasons for the Allied Invasion of Iran in 1941 https://www-jstor-org.wikipedialibrary.idm.oclc.org/stable/pdf/23266442.pdf?refreqid=fastly-default%3Aa91a357dfe263e2d5c53a4afe31f3933&ab_segments=&initiator=&acceptTC=1 Iranian Studies Vol. 45, number 4, July 2012
  22. ↑ A/RES/106 (S-1) Special Committee on Palestine https://docs.un.org/en/A/RES/106%20(S-1)
  23. ↑ Mehrzad, Boroujerdi. Postrevolutionary Iran: A Political Handbook. Syracuse University Press. 342. o. ISBN 978-0815635741. Hozzáférés: 2025. június 27..
  24. ↑ Or Hareuveny, Yehuda U. Blanga: The 1974 Asian Games in Tehran: Israel’s final countdown ISRAEL AFFAIRS 2023, VOL. 29, NO. 3, 529–556
  25. 1 2 3 Stuart Davis, Immanuel Ness, ed. (2022). Sanctions as War. Brill. ISBN 978-90-04-50119-5.
  26. 1 2 Brandon Liu: U.S. Involvement in the 1980s Iran-Iraq War: America’s Haphazard Extension of Gulf Insecurity https://yris.yira.org/column/u-s-involvement-in-the-1980s-iran-iraq-war-americas-haphazard-extension-of-gulf-insecurity/ The Yale Review of International Studies
  27. 1 2 "Benjamin Netanyahu's Long History of Crying Wolf About Iran's Nuclear Weapons". The Intercept (angol nyelven). 2015. március 2. Hozzáférés: 2025. július 12..
  28. 1 2 "The history of Netanyahu's rhetoric on Iran's nuclear ambitions". AlJazeera (angol nyelven). 2025. június 18. Hozzáférés: 2025. július 12..
  29. 1 2 "The source of Netanyahu's opposition to the JCPOA". Middle East Institute (angol nyelven). 03 march 2021. Hozzáférés: 12 July 2025. {{cite web}}: Check date values in: |date= (súgó)
  30. ↑ S/RES/487 (1981) on the Israeli military attack on Iraqi nuclear facilities https://docs.un.org/en/S/RES/487(1981)
  31. ↑ Resolution 2231 (2015) on Iran Nuclear Issue https://docs.un.org/en/S/RES/2231(2015)
  32. ↑ Joint Comprehensive Plan of Action https://www.eeas.europa.eu/eeas/joint-comprehensive-plan-action_en
  33. ↑ Vick, Karl; Klein, Aaron J. (2012. január 13.). "Who Assassinated an Iranian Nuclear Scientist? Israel Isn't Telling". Time. 2016. február 24. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. február 14..
  34. ↑ Hasan, Mehdi (2012. január 12.). "Iran's nuclear scientists are not being assassinated. They are being murdered". The Guardian. 2016. január 17. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. február 7..
  35. ↑ Meikle, James (2012. január 12.). "Iran: timeline of attacks". The Guardian. 2016. március 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. február 7..
  36. ↑ "Un scientifique iranien lié au nucléaire tué à Téhéran". 11.01.2012. {{cite news}}: Check date values in: |date= (súgó); Unknown parameter |access date= ignored (|access-date= suggested) (súgó); Unknown parameter |newpaper= ignored (|newspaper= suggested) (súgó)
  37. ↑ "Mohsen Fakhrizadeh, Iran's top nuclear scientist, assassinated near Tehran". BBC News (brit angol nyelven). 2020. november 27. 2020. november 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. november 27..
  38. ↑ "Iran scientist linked to military nuclear program killed". AP News. 2020. november 27. 2020. november 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. november 27..
  39. ↑ "Abu Mahdi al-Muhandis: Iraqi killed in US strike was key militia figure". theguardian. 2020. január 3.
  40. ↑ Burman, Max (2020. január 5.). "Iran pulling out of nuclear deal commitment after U.S. strike that killed Soleimani". NBC News. 2020. január 5. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. január 5..
  41. ↑ Aboulenein, Ahmed (2020. január 8.). MacSwan, Angus (ed.). "Iraqi PM received word from Iran about missile attack". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. január 8..
  42. ↑ Bergman, Ronen; Fassihi, Farnaz; Schmitt, Eric; Entous, Adam; Pérez-Peña, Richard (2024. április 17.). "Miscalculation Led to Escalation in Clash Between Israel and Iran". The New York Times (amerikai angol nyelven). ISSN 0362-4331. 2024. április 18. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2024. április 23..
  43. ↑ Bowen, Jeremy; Gritten, David (2024. április 1.). "Israel accused of deadly strike on Iranian consulate in Syria". BBC News. 2024. április 1. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2024. április 1..
  44. ↑ "Iran vows response after strike it blames on Israel demolishes consulate in Syria". ABC News (amerikai angol nyelven). 2024. április 1. 2024. április 2. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2024. április 2..
  45. ↑ "حمله چهاروجهی و پیچیده ایران به اسرائیل – تسنیم" [Iran's four-pronged and complex attack on Israel]. خبرگزاری تسنیم | Tasnim News Agency. 2024. április 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2024. április 14..
  46. ↑ "Mapping the wide-scale Iranian drone and missile attacks". Washington Post (angol nyelven). 2024. április 14. 2024. április 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2024. április 14..
  47. ↑ "What was in wave of Iranian attacks and how were they thwarted?". BBC (brit angol nyelven). 2024. április 14. 2024. április 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2024. április 14..
  48. ↑ "Nevatim base sustains minor damage following hit". The Jerusalem Post (angol nyelven). 2024. április 14. 2024. április 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2024. április 14..
  49. ↑ "Iran and Israel's shadow war explodes into the open". The Economist. ISSN 0013-0613. 2024. április 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2024. április 14..
  50. ↑ "Hamas says leader killed in Israel strike in Iran". France 24 (angol nyelven). 2024. július 31. Hozzáférés: 2024. július 31..
  51. ↑ Bergman, Ronen; Kingsley, Patrick (2024. szeptember 28.). "Israel Tracked Nasrallah for Months Before Assassination, Officials Say". The New York Times.
  52. ↑ "Hezbollah Confirms Leader Nasrallah's Death". Barron's (amerikai angol nyelven). AFP. Hozzáférés: 2024. szeptember 28..
  53. ↑ "Hezbollah confirms its leader Hassan Nasrallah was killed in an Israeli airstrike". AP News (angol nyelven). 2024. szeptember 28. 2024. szeptember 28. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2024. szeptember 28..
  54. ↑ Schneider, Tal (2024. október 6.). "How effective was Iran's attack? The Israeli public doesn't have the full picture". The Times of Israel. Hozzáférés: 2024. október 6..{{cite news}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  55. ↑ Kingsley, Patrick; Boxerman, Aaron; Fassihi, Farnaz; Kershner, Isabel (2024. október 1.). "Live Updates: Iran Launches Missiles at Israel, Israeli Military Says". The New York Times. 2024. október 1. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2024. október 1..
  56. ↑ Entre Israël et l’Iran, la crainte d’une guerre régionale https://www.lemonde.fr/international/article/2024/10/02/entre-israel-et-l-iran-la-crainte-d-une-guerre-regionale_6341552_3210.html
  57. ↑ "Scoop: Trump's letter to Iran included 2-month deadline for new nuclear deal". Axios. 2025. március 19. Hozzáférés: 2025. július 13..
  58. ↑ "Trump said US was aware of Israel's plans to attack Iran, WSJ reports". Reuters. 2025. június 13. Hozzáférés: 2025. július 13..
  59. ↑ "Israël renforce la censure des médias dans le cadre de la guerre contre l'Iran". Le Monde (francia nyelven). 2025. június 20. Hozzáférés: 2025. július 17..
  60. ↑ "IDF censor updates restrictions on reporting missile, drone impact sites". The Jerusalem Post (angol nyelven). 2025. június 18. Hozzáférés: 2025. július 17..
  61. ↑ "Iran strikes damage hard to assess under Israeli military censorship". France 24 (angol nyelven). 2025. június 26. Hozzáférés: 2025. július 17..
  62. ↑ "How does Israel restrict its media from reporting on the Iran conflict?". AlJazeera (angol nyelven). 2025. június 19. Hozzáférés: 2025. július 17..
  63. ↑ "IDF strikes Iran nuclear targets, military commanders | The Jerusalem Post". The Jerusalem Post | JPost.com (angol nyelven). 2025. június 13. Hozzáférés: 2025. június 20..
  64. ↑ "IDF: 200 aircraft involved in opening strikes on Iran, with several top officials killed". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  65. ↑ "Updates: Iran hits Israel with air strikes after nuclear site attacks". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 21..
  66. ↑ "Mossad set up drone base in Iran; UAVs were activated overnight to strike surface-to-surface missile launchers aimed at Israel". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  67. ↑ "Explosions and Buzzing Drones Heard as Israel and Iran Exchange New Wave of Attacks". The New York Times (amerikai angol nyelven). 2025. június 13. Hozzáférés: 2025. június 20..
  68. ↑ "Israel attacks targets across Tehran as Trump says peace 'will happen soon'". www.iranintl.com (angol nyelven). 2025. június 15. Hozzáférés: 2025. június 20..
  69. ↑ "Israel says missile launched from Yemen fell in Hebron; at least 5 Palestinians hurt". The Straits Times (angol nyelven). 2025. június 14. Hozzáférés: 2025. június 22..
  70. ↑ Agencies. "Iran reports fresh explosions in Tabriz; adviser to Khamenei said injured in early strikes". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  71. ↑ "Iran-Israel: Netanyahu calls on Iranians to 'rise up'". The Telegraph (brit angol nyelven). 2025. június 13. Hozzáférés: 2025. június 21..
  72. ↑ "See moment projectile strikes near key military facility in Tel Aviv | CNN" (angol nyelven). 2025. június 14. Hozzáférés: 2025. június 21.. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  73. ↑ "Loud explosion reported near Noje airbase in Hamadan". Apa.az (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  74. ↑ "Parchin military site, Nojeh airbase hit by Israeli missiles". www.iranintl.com (angol nyelven). 2025. június 13. Hozzáférés: 2025. június 20..
  75. ↑ "Blast reported at Tehran's Mehrabad Airport; 2 projectiles said to hit area". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  76. ↑ "Iran fired some 200 ballistic missiles at Israel in several barrages since last night, IDF says". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 21..
  77. ↑ "Israeli airstrikes continue in Tehran and Isfahan, videos show". www.iranintl.com (angol nyelven). 2025. június 14. Hozzáférés: 2025. június 20..
  78. ↑ "IDF spokesperson: Israel bombed underground Iranian facility storing dozens of missiles". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  79. ↑ Fabian, Emanuel. "4 women – mother, 2 daughters and a sister-in-law – killed by Iranian missile near Haifa". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 21.. {{cite web}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  80. ↑ "Iran says Israel has attacked two gas field". BBC News (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  81. ↑ "Iran's biggest gas refinery still on fire despite official denial". www.iranintl.com (angol nyelven). 2025. június 14. Hozzáférés: 2025. június 20..
  82. ↑ "Oil depot Tehran and Haifa oil refinery targeted in attacks". BBC News (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 21..
  83. ↑ "Israel and Iran trade fire – what you need to know". BBC News (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  84. ↑ "Video shows smoke rising from Iranian Ministry of Justice". BBC News (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  85. ↑ "Initial reports indicate impacts in Bat Yam, Rehovot, Ramat Gan from Iran missiles". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 21..
  86. ↑ "In 'most distant strike,' Israeli Air Force bombs Iranian plane at Mashhad Airport in northeast Iran". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  87. ↑ "Israeli attack targets an Iranian Foreign Ministry building". www.aa.com.tr. Hozzáférés: 2025. június 20..
  88. ↑ Fassihi, Farnaz (2025. június 14.). "Israel Bombards Tehran, Setting Oil Facilities Ablaze". The New York Times (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 21.. {{cite news}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  89. ↑ "From heart tissue to DNA samples, Weizmann scientists mourn work vaporized in Iran attack". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 21..
  90. ↑ "CAR BOMBS DETONATE NEAR TEHRAN GOVERNMENT BUILDINGS". iranwire.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  91. ↑ Eichner, Itamar (2025. június 15.). "Multiple car bombs rock Tehran, Iranian reports say nuclear scientists killed". Ynetnews (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20.. {{cite news}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  92. ↑ "IDF says it hit Quds Force command centers in Tehran". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  93. ↑ "June 16: Sirens sound across country after IRGC vows to strike Israel 'without interruption'". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 21..
  94. ↑ "Loud explosions reported near Iran's Fordo nuclear facility". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  95. ↑ "Israeli strikes reported in Parchin, where nuke research site was said to be destroyed in October". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  96. ↑ "Iranian Strike Forces Partial Shutdown of Haifa Oil Refinery". WSJ (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 21..
  97. ↑ "IDF says it's attacking missile launchers in western Iran". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  98. ↑ "Israel launches 'extensive strikes' on west Iran". Al Arabiya English (angol nyelven). 2025. június 17. Hozzáférés: 2025. június 20..
  99. ↑ Rogoway, Tyler (2025. június 16.). "Iranian F-14 'Persian Tomcats' Obliterated In Israeli Airstrike". The War Zone (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  100. ↑ "June 17, 2025 – Israel-Iran conflict". CNN (angol nyelven). 2025. június 17. Hozzáférés: 2025. június 21..
  101. ↑ "Three people pulled alive from rubble in Tehran". Al Jazeera English. Hozzáférés: 20250620. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  102. ↑ Magee, Zaheena Rasheed,Kevin Doyle,John Power,Usaid Siddiqui,Stephen Quillen,Ali Harb,Caolán. "Iran's IRGC says it targeted Israeli army centre, Mossad operations hub". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 21..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  103. ↑ "Israeli jets complete wave of airstrikes on Iranian missile launchers, says IDF". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 20..
  104. ↑ Holland, Steve (2025. június 19.). "Trump keeps world guessing about US military action against Iran". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22.. {{cite news}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  105. ↑ "Latest Iranian attack consisted of just one missile that was intercepted". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  106. ↑ "June 18, 2025 – Israel-Iran conflict". CNN (angol nyelven). 2025. június 17. Hozzáférés: 2025. június 22..
  107. ↑ "IAEA confirms Israel hit two centrifuge production sites in Iran overnight". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  108. ↑ Staff, ToI. "IDF conducts fresh strikes in area of Tehran". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  109. ↑ "Katz says latest Tehran strike destroyed Iran internal security HQ". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  110. ↑ "Israeli strike hits Iranian Red Crescent building in Tehran, Iranian media say". www.iranintl.com (angol nyelven). 2025. június 18. Hozzáférés: 2025. június 22..
  111. ↑ "IAF continues to strike Tehran, targeting police HQ and centrifuge production sites". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  112. ↑ "IDF says jets hit 20 nuclear and weapons production sites in Tehran". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  113. ↑ "IDF hits Iran's Arak reactor, nuclear weapons development site, dozens of other targets". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  114. ↑ "Missiles hit Tel Aviv, Ramat Gan and Holon". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  115. ↑ "Israeli military issues evacuation warning – as it happened". the Guardian (brit angol nyelven). 2025. június 20. Hozzáférés: 2025. június 22..
  116. ↑ "Israel strikes unfinished Arak heavy water reactor in Iran". www.bbc.com (brit angol nyelven). 2025. június 19. Hozzáférés: 2025. június 22..
  117. ↑ "Iranian missile with cluster warhead scattered bombs in central Israel, IDF says". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  118. ↑ Trevithick, Joseph (2025. június 19.). "Iran Just Used Ballistic Missiles With Cluster Warheads To Strike Israel". The War Zone (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  119. ↑ AP. "Soroka spokesperson says hospital suffered 'extensive damage,' people wounded". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  120. ↑ "No reports of injuries after Iran fires at least 10 missiles at northern Israel". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  121. ↑ "Israel says it hit dozens of military targets in Iran, including nuclear research site". Reuters (angol nyelven). 2025. június 20. Hozzáférés: 2025. június 22..
  122. ↑ "June 20, 2025 – Israel-Iran conflict". CNN (angol nyelven). 2025. június 20. Hozzáférés: 2025. június 22..
  123. ↑ "Nuclear scientist killed in Israeli strike on Tehran: Israeli media". Al Arabiya English (angol nyelven). 2025. június 20. Hozzáférés: 2025. június 22..
  124. ↑ Fabian, Emanuel. "For second day in row, Iran missile hits Beersheba, damaging buildings, wounding 7". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  125. ↑ Adler, Alastair McCready,Jillian Kestler-D'Amours,Erin Hale,Tim Hume,Urooba Jamal,Ted Regencia,Nils. "Iran says it's ready for nuclear talks when 'Israeli aggression stops'". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  126. ↑ "Some 25 missiles launched in latest Iranian barrage, IDF says". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  127. 1 2 "Iran says it's ready for nuclear talks when 'Israeli aggression stops'". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  128. ↑ "Footage indicates Iran used cluster bomb in Beersheba strike". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  129. ↑ "Israel targets Isfahan nuclear site, Qom — Iranian media – DW – 06/21/2025". dw.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  130. ↑ "Israel-Iran updates: Israel prepared for 'long campaign' against Iran". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  131. ↑ "June 20, 2025 – Israel-Iran conflict". CNN (angol nyelven). 2025. június 20. Hozzáférés: 2025. június 22..
  132. ↑ "Israel says 2 Revolutionary Guard commanders killed – DW – 06/21/2025". dw.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  133. ↑ "Iranian media says nuclear scientist Isar Tabatabai-Qamsheh killed in Israeli strike". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  134. ↑ "Tehran cyber police building damaged amid ongoing Israeli strikes". www.iranintl.com (angol nyelven). 2025. június 21. Hozzáférés: 2025. június 22..
  135. ↑ "IDF says missile launcher storage facility among targets hit in latest Iran strikes". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  136. ↑ "IDF strikes in Iran target drones, F-14 jets and missiles; UAV hits home in Beit She'an". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  137. ↑ "IDF spokesman says three Iranian F-14 fighter jets destroyed in latest strikes". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  138. ↑ "Trump Claims Success After Bombing Key Iran Nuclear Sites". The New York Times (amerikai angol nyelven). 2025. június 21. Hozzáférés: 2025. június 22.. {{cite news}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  139. ↑ null (2025. június 22.). "Update from Farnaz Fassihi". The New York Times (amerikai angol nyelven). {{cite news}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  140. 1 2 "US BOMBS IRAN NUCLEAR SITES; IRAN FIRES MISSILES AT ISRAEL". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  141. ↑ "2 F-5 jets downed, key military sites hit: Israel gives 24-hour recap; shares video of strikes on Iran". The Times of India. 2025. június 22. Hozzáférés: 2025. június 22..
  142. ↑ "Reports: Powerful explosions heard in central and northern Tehran". Ynetnews (angol nyelven). 2025. június 21. Hozzáférés: 2025. június 22..
  143. ↑ "Explosions heard in Bushehr, home to Iran's only nuclear power plant". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 22..
  144. ↑ "Israel hits Basij HQ in Tehran, kills hundreds of IRGC fighters in Iran | The Jerusalem Post". The Jerusalem Post | JPost.com (angol nyelven). 2025. június 23. Hozzáférés: 2025. június 23..
  145. ↑ Fabian, Emanuel. "In Tehran, IDF strikes IRGC sites, gate of Evin Prison, 'Destruction of Israel' clock". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 23.. {{cite web}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  146. ↑ Fabian, Emanuel. "Iran fires 6-7 missiles at Israel over 40 minutes; IDF targets Tehran with 'unprecedented' strikes". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 23..
  147. ↑ "Axios: Iran launches six missiles toward US bases in Qatar". Reuters (angol nyelven). 2025. június 23. Hozzáférés: 2025. június 23..
  148. ↑ Ari, Lior Ben (2025. június 24.). "Iranian nuclear scientist killed in an IDF targeted strikes; others targeted but their fate is unknown". Ynetnews (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 25.. {{cite news}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  149. ↑ "Updates: Trump warns Israel not to attack Iran as fragile ceasefire holds". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 25..
  150. ↑ "Updates: Trump warns Israel not to attack Iran as fragile ceasefire holds". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 25..
  151. ↑ Jeyaretnam, Miranda (2025. június 24.). "Ceasefire Collapses as Israel Accuses Iran of Missile Attack". TIME (angol nyelven). 2025. június 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. június 25..
  152. ↑ "June 23, 2025 - Israel-Iran conflict". CNN (angol nyelven). 2025. június 23. Hozzáférés: 2025. június 25..
  153. ↑ "Trump swears using f-word, says Israel and Iran broke ceasefire, as it happened". Reuters (angol nyelven). 2025. június 24. Hozzáférés: 2025. június 25..
  154. ↑ Fabian, Emanuel. "4 killed in Beersheba as Iran fires multiple missile salvos just before agreed-upon ceasefire". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 25..
  155. ↑ null (2025. június 21.). "Update from David E. Sanger". The New York Times (amerikai angol nyelven). ISSN 0362-4331. Hozzáférés: 2025. június 22..
  156. ↑ "Trump says US has bombed Fordo nuclear plant in attack on Iran". BBC News (brit angol nyelven). 2025. június 21. Hozzáférés: 2025. június 22..
  157. ↑ "MSN". Trump droht Iran mit weiteren Angriffen – Iranische Atomanlagen „vollständig“ zerstört. Hozzáférés: 2025. június 22..
  158. ↑ Reuters. "Macron says US strikes on Iran not legal, but France shares objective of preventing nuclear Iran". www.timesofisrael.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 24.. {{cite web}}: |last= has generic name (súgó)
  159. ↑ "Iranian missile attack struck inside US airbase in Qatar, Pentagon confirms". Iran International (angol nyelven). 2025. július 11. Hozzáférés: 2025. július 13..
  160. ↑ "Iran's attack on Qatar air base hit geodesic dome used for US communications, satellite photos show". AP News (angol nyelven). 2025. július 11. Hozzáférés: 2025. július 13..
  161. ↑ THE COMMUNIQUÉ OF THE NON-ALIGNED MOVEMENT ON THE RECENT HEINOUS ATTACK OF ISRAEL AGAINST THE ISLAMIC REPUBLIC OF IRAN 2025.06.13 https://voelkerrechtsblog.org/wp-content/uploads/2025/07/NAM-COMMUNIQUE-13-JUNE-2025-1.pdf
  162. ↑ "Europe's paradoxical support for Israel's attack against Iran" (angol nyelven). 2025. június 14. Hozzáférés: 2025. június 20..
  163. ↑ "Israel-Iran crisis: UN chief urges calm after overnight strikes" (angol nyelven). 2025. június 13. 2025. június 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. július 17..
  164. ↑ "Iran moves to suspend cooperation with UN nuclear watchdog". Al Jazeera (angol nyelven). 2025. június 26. Hozzáférés: 2025. július 17..
  165. ↑ "IAEA inspectors depart Tehran after US-Israel-Iran conflict". Al Jazeera (angol nyelven). 04 July 2025. Hozzáférés: 17 July 2025. {{cite news}}: Check date values in: |date= (súgó)
  166. ↑ "Iran 'needs more time' to decide on resuming nuclear talks with US". Al Jazeera (angol nyelven). 01 July 2025. Hozzáférés: 17 July 2025. {{cite news}}: Check date values in: |date= (súgó)
  167. ↑ "Negotiations with US should not start before preconditions are met, Iran parliament says". AlArabya (angol nyelven). 2025. július 16. Hozzáférés: 2025. július 17..
  168. ↑ "Iran has signaled a green light for negotiations with the U.S., announcing its conditions". Haberler (angol nyelven). 2025. július 12. Hozzáférés: 2025. július 17..
  169. ↑ "Statement on the U.S. Bombing of Iranian Nuclear Facilities". Ploughshares (angol nyelven). 2025. június 23. Hozzáférés: 2025. július 17..
  170. ↑ "The new nuclear arms race". Prospect (angol nyelven). 2025. július 16. Hozzáférés: 2025. július 17..
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Izraeli–iráni_háború_(2025)&oldid=29063757”