Ugrás a tartalomhoz

Izjum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Izjum (Ізюм)
A Szent Mennybemenetel székesegyház a városban
A Szent Mennybemenetel székesegyház a városban
Izjum címere
Izjum címere
Izjum zászlaja
Izjum zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületHarkivi terület
JárásIzium Raion (2020. július 18. – )
Rang
Alapítás éve1681
PolgármesterValerij Marcsenko
Irányítószám64300–64318
Körzethívószám5743
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 13 108 fő (1897. jan. 28.)[1]
  • 9609 fő (1860)[2]
  • 45 884 fő (2021)[3]
Népsűrűség30,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság67 m
Terület436 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 11′ 45″, k. h. 37° 16′ 49″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 45″, k. h. 37° 16′ 49″
Izjum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Izjum témájú médiaállományokat.

Izjum (ukránul: Ізюм) város Ukrajna északkeleti részén, a Harkivi terület Izjumi járásának székhelye. A Donyec két partján elterülő település lakossága 2022-ben 44 979 fő volt.[4]

Fekvése[szerkesztés]

Izjum déli városrészének és a Kremenec-hegynek a látképe

A város a Donyec két partján fekszik, és északi irányból két patak ömlik itt a folyóba, a Mokrij Izjumec és a Szuhoj Izjumec. A déli oldalon egy dombsor húzódik, legmagasabb pontja a Kremenec-hegy, amelyet éles kanyarral kerül meg a folyó. Izjumtól keletre és nyugatra nagy ártéri erdők és fenyvesek húzódnak. Az északi parti városrész területe a nagyobb, itt elsősorban kertesházak sorakoznak és itt fekszik a vasútállomás, valamint a Szent Mennybemenetel-székesegyház (Szvjato-Vozneszenszkij kafedralnij szobor) is. A déli parton van az elsősorban panelházakból álló városközpont, itt található a polgármesteri hivatal, a kórház, a rendőrség, és a kulturális központ is. A város déli külterületein ipari negyed fekszik. Izjum fontos csomópont a Donyec-medencei városok és Harkiv között, a folyó két oldalát két közúti és egy gyalogos híd köti össze.

Története[szerkesztés]

A helyszín már a középkorban is lakott volt, a kunok éltek itt, akik számos, 9. és 13. század közötti faragott kőszobrot hagytak hátra. Ezek a műemlékek súlyosan megrongálódtak a 2022-es háború során.[5]

Izjumot 1681-ben kozák helyőrségként alapították, a krími tatár fosztogatók elleni védelmi rendszer részeként. A település neve a török üzüm szóból származik, amelynek jelentése szőlő,[6] a modern orosz nyelvben pedig az izjum mazsolát jelent. A szőlőfürt így megjelenik a város címerében is, mint szimbólum. A várat Hrihorij Donec-Zaharzsevszkij kozák parancsnok vezetése alatt építették fel és egy kisváros vette körbe az erődítményt. 1684-ben épült föl az öt toronnyal rendelkező, barokk stílusú Úr Színelváltozása-székesegyház (Preobrazsenszkij szobor).[7] Az Orosz Birodalmon belül először az Azovi, majd a Harkovi kormányzósághoz tartozott.

A 20. század elejétől kezdve elkezdődött az iparosodás, 1906-ban sörfőzdét, 1915-ben mozdonygyárat, 1916-ban pedig optikai gyárat építettek.[8] 1918 februárjában a kommunisták elfoglalták a várost, de az áprilisban máris a német és osztrák-magyar csapatok megszállása alá került. A mozdonygyár munkásai 1918 végén fegyvert fogtak és az izjumi felkelés néven ismert eseménysorozat során elűzték a megszállókat. Ezt követően az polgárháború során még két alkalommal gazdát cserélt a város a fehérek és a vörösök között.

A második világháborúban is véres harcok színhelye volt a város és környezete, az 1942-es harkovi csata egyik fő eseménye volt, amikor a Wehrmacht sikeresen bekerítette és megsemmisítette az „izjumi kiszögellésben” harcoló szovjet egységeket. A világháborúban az Izjumból besorozott 12 000 katonából 6480 elesett.[9]

A háború és a rendszerváltás közötti évtizedekben a településen újabb ipari létesítmények épültek és a népesség rohamosan növekedett. A Szovjetunió felbomlása után a független Ukrajna városa lett és a népességszám csökkent.

A 2022-es Ukrajna elleni orosz invázió során március 7 és április 1-e között itt zajlott le az izjumi csata, az északkelet-ukrajnai offenzíva részeként az oroszok megostromolták és elfoglalták a várost.[10] Az ukrán kormány becslése szerint az összecsapás és az azt követő megszállás alatt mintegy 1000 civil vesztette életét.[11] A harkivi ellentámadás során az ukránok harc nélkül visszafoglalták Izjumot.[12] A város környéki erdőkben az ukrán rendőrség tömegsírokat tárt fel, ahol összesen 447 erőszakos halált halt ember holttestét exhumálták, közülük 22 ukrán katona, 215 civil férfi, 194 nő és 5 gyerek testét azonosították.[13] 30 esetben kínzások nyomait fedezték fel, többek kezét összekötözték, sokak végtagjait eltörték vagy megcsonkították.[14] Az orosz kormány visszautasította a vádakat, Dimitrij Peszkov elnöki szóvivő úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna a bucsai mészárláshoz hasonlóan provokációt rendezett meg.[15]

Népességének változása[szerkesztés]

Népességváltozás
Év Népesség Vált. (%)  
1785 4 301 —    
1843 6 489 +50,9%
1897 13 108 +102,0%
1959 37 595 +186,8%
1971 51 000 +35,7%
1978 59 000 +15,7%
1989 64 334 +9,0%
2001 56 100 −12,8%
2008 52 400 −6,6%
2013 51 511 −1,7%
2016 49 727 −3,5%
2022 44 979 −9,5%

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nikolai Troinitsky: Первая всеобщая перепись населения Российской империи 1897 г. XLVI. Харьковская губерния. (orosz nyelven), 1904
  2. Памятная книжка Харьковской губернии на 1862 год
  3. Розподіл наявного населення за типом місцевості. Ukrán Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  4. Number of Present Population of Ukraine, as of January 1, 2022. (Hozzáférés: 2023. február 27.)
  5. admin: Russian invaders destroyed unique statues of Polovtsian Stone Women in Kharkiv region (ukrán nyelven). We Are Ukraine, 2022. október 2. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  6. Kun kódex, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1880. - 260. o.
  7. Преображенский храм. [2014. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  8. Izjum: Nagy Orosz Enciklopédia - Изюм // Большая Российская Энциклопедия / редколл., гл. ред. Ю. С. Осипов. том 11. М., научное издательство «Большая Российская Энциклопедия», 2008. с. 62.
  9. Városok és falvak története az Ukrán SZSZK-ban (История городов и сёл Украинской ССР) - 724. o.
  10. The russians are controlling Izyum - General Staff of the Ukrainian Armed Forces (amerikai angol nyelven). Militarnyi. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  11. Post, Kyiv: Over 1,000 Civilians Killed During Russian Occupation of Izyum (angol nyelven). Get the Latest Ukraine News Today - KyivPost. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  12. Rudden, Rebecca Wright,Sam Kiley,Olha Konovalova,Peter: 'We prayed to be liberated': Inside a city recaptured by Ukraine after months of Russian occupation (angol nyelven). CNN, 2022. szeptember 13. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  13. Mass grave of more than 440 bodies found in Izium, Ukraine -police | Reuters. web.archive.org, 2022. szeptember 15. [2022. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  14. В Ізюмі закінчили ексгумацію – підняли 447 тіл, серед них багато жінок, є діти (ukrán nyelven). Українська правда. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  15. Times, The Moscow: Kremlin Denies Mass Grave ‘Lie’ in Recaptured Ukraine (angol nyelven). The Moscow Times, 2022. szeptember 19. (Hozzáférés: 2023. március 1.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Изюм (город) című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.