Izjum
| Izjum (Ізюм) | |||
 | |||
| A Szent Mennybemenetel székesegyház a városban | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Harkivi terület | ||
| Járás | Izium Raion (2020. július 18. – ) | ||
| Rang |
| ||
| Alapítás éve | 1681 | ||
| Polgármester | Valerij Marcsenko | ||
| Irányítószám | 64300–64318 | ||
| Körzethívószám | 5743 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | |||
| Népsűrűség | 30,06 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 67 m | ||
| Terület | 436 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 11′ 45″, k. h. 37° 16′ 49″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 45″, k. h. 37° 16′ 49″ | |||
| Izjum weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Izjum témájú médiaállományokat. | |||
Izjum (ukránul: Ізюм) város Ukrajna északkeleti részén, a Harkivi terület Izjumi járásának székhelye. A Donyec két partján elterülő település lakossága 2022-ben 44 979 fő volt.[4]
Fekvése[szerkesztés]
A város a Donyec két partján fekszik, és északi irányból két patak ömlik itt a folyóba, a Mokrij Izjumec és a Szuhoj Izjumec. A déli oldalon egy dombsor húzódik, legmagasabb pontja a Kremenec-hegy, amelyet éles kanyarral kerül meg a folyó. Izjumtól keletre és nyugatra nagy ártéri erdők és fenyvesek húzódnak. Az északi parti városrész területe a nagyobb, itt elsősorban kertesházak sorakoznak és itt fekszik a vasútállomás, valamint a Szent Mennybemenetel-székesegyház (Szvjato-Vozneszenszkij kafedralnij szobor) is. A déli parton van az elsősorban panelházakból álló városközpont, itt található a polgármesteri hivatal, a kórház, a rendőrség, és a kulturális központ is. A város déli külterületein ipari negyed fekszik. Izjum fontos csomópont a Donyec-medencei városok és Harkiv között, a folyó két oldalát két közúti és egy gyalogos híd köti össze.
Története[szerkesztés]
A helyszín már a középkorban is lakott volt, a kunok éltek itt, akik számos, 9. és 13. század közötti faragott kőszobrot hagytak hátra. Ezek a műemlékek súlyosan megrongálódtak a 2022-es háború során.[5]
Izjumot 1681-ben kozák helyőrségként alapították, a krími tatár fosztogatók elleni védelmi rendszer részeként. A település neve a török üzüm szóból származik, amelynek jelentése szőlő,[6] a modern orosz nyelvben pedig az izjum mazsolát jelent. A szőlőfürt így megjelenik a város címerében is, mint szimbólum. A várat Hrihorij Donec-Zaharzsevszkij kozák parancsnok vezetése alatt építették fel és egy kisváros vette körbe az erődítményt. 1684-ben épült föl az öt toronnyal rendelkező, barokk stílusú Úr Színelváltozása-székesegyház (Preobrazsenszkij szobor).[7] Az Orosz Birodalmon belül először az Azovi, majd a Harkovi kormányzósághoz tartozott.
A 20. század elejétől kezdve elkezdődött az iparosodás, 1906-ban sörfőzdét, 1915-ben mozdonygyárat, 1916-ban pedig optikai gyárat építettek.[8] 1918 februárjában a kommunisták elfoglalták a várost, de az áprilisban máris a német és osztrák-magyar csapatok megszállása alá került. A mozdonygyár munkásai 1918 végén fegyvert fogtak és az izjumi felkelés néven ismert eseménysorozat során elűzték a megszállókat. Ezt követően az polgárháború során még két alkalommal gazdát cserélt a város a fehérek és a vörösök között.
A második világháborúban is véres harcok színhelye volt a város és környezete, az 1942-es harkovi csata egyik fő eseménye volt, amikor a Wehrmacht sikeresen bekerítette és megsemmisítette az „izjumi kiszögellésben” harcoló szovjet egységeket. A világháborúban az Izjumból besorozott 12 000 katonából 6480 elesett.[9]
A háború és a rendszerváltás közötti évtizedekben a településen újabb ipari létesítmények épültek és a népesség rohamosan növekedett. A Szovjetunió felbomlása után a független Ukrajna városa lett és a népességszám csökkent.
A 2022-es Ukrajna elleni orosz invázió során március 7 és április 1-e között itt zajlott le az izjumi csata, az északkelet-ukrajnai offenzíva részeként az oroszok megostromolták és elfoglalták a várost.[10] Az ukrán kormány becslése szerint az összecsapás és az azt követő megszállás alatt mintegy 1000 civil vesztette életét.[11] A harkivi ellentámadás során az ukránok harc nélkül visszafoglalták Izjumot.[12] A város környéki erdőkben az ukrán rendőrség tömegsírokat tárt fel, ahol összesen 447 erőszakos halált halt ember holttestét exhumálták, közülük 22 ukrán katona, 215 civil férfi, 194 nő és 5 gyerek testét azonosították.[13] 30 esetben kínzások nyomait fedezték fel, többek kezét összekötözték, sokak végtagjait eltörték vagy megcsonkították.[14] Az orosz kormány visszautasította a vádakat, Dimitrij Peszkov elnöki szóvivő úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna a bucsai mészárláshoz hasonlóan provokációt rendezett meg.[15]
-
Kun szobrok a Kremenec-hegyen, az egyik teljesen megsemmisült egy lövedék becsapódásakor a 2022-es ostrom során. A háttérben a szintén megrongálódott második világháborús emlékmű látható. -
Izjum térképe 1787-ben -
Holttestek exhumálása Izjum ukrán visszafoglalása után
.jpg)
Népességének változása[szerkesztés]
| Népességváltozás | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) |
| 1785 | 4 301 | — |
| 1843 | 6 489 | +50,9% |
| 1897 | 13 108 | +102,0% |
| 1959 | 37 595 | +186,8% |
| 1971 | 51 000 | +35,7% |
| 1978 | 59 000 | +15,7% |
| 1989 | 64 334 | +9,0% |
| 2001 | 56 100 | −12,8% |
| 2008 | 52 400 | −6,6% |
| 2013 | 51 511 | −1,7% |
| 2016 | 49 727 | −3,5% |
| 2022 | 44 979 | −9,5% |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nikolay A. Troynitsky: Первая всеобщая перепись населения Российской империи 1897 г. XLVI. Харьковская губерния. (orosz nyelven), 1904
- ↑ Памятная книжка Харьковской губернии на 1862 год
- ↑ Розподіл наявного населення за типом місцевості. Ukrán Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
- ↑ Number of Present Population of Ukraine, as of January 1, 2022. (Hozzáférés: 2023. február 27.)
- ↑ admin: Russian invaders destroyed unique statues of Polovtsian Stone Women in Kharkiv region (ukrán nyelven). We Are Ukraine, 2022. október 2. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
- ↑ Kun kódex, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1880. - 260. o.
- ↑ Преображенский храм. [2014. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
- ↑ Izjum: Nagy Orosz Enciklopédia - Изюм // Большая Российская Энциклопедия / редколл., гл. ред. Ю. С. Осипов. том 11. М., научное издательство «Большая Российская Энциклопедия», 2008. с. 62.
- ↑ Városok és falvak története az Ukrán SZSZK-ban (История городов и сёл Украинской ССР) - 724. o.
- ↑ The russians are controlling Izyum - General Staff of the Ukrainian Armed Forces (amerikai angol nyelven). Militarnyi. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
- ↑ Post, Kyiv: Over 1,000 Civilians Killed During Russian Occupation of Izyum (angol nyelven). Get the Latest Ukraine News Today - KyivPost. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
- ↑ Rudden, Rebecca Wright,Sam Kiley,Olha Konovalova,Peter: 'We prayed to be liberated': Inside a city recaptured by Ukraine after months of Russian occupation (angol nyelven). CNN, 2022. szeptember 13. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
- ↑ Mass grave of more than 440 bodies found in Izium, Ukraine -police | Reuters. web.archive.org, 2022. szeptember 15. [2022. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
- ↑ В Ізюмі закінчили ексгумацію – підняли 447 тіл, серед них багато жінок, є діти (ukrán nyelven). Українська правда. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
- ↑ Times, The Moscow: Kremlin Denies Mass Grave ‘Lie’ in Recaptured Ukraine (angol nyelven). The Moscow Times, 2022. szeptember 19. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Изюм (город) című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
